A népi igenis hatással van az életünkre. Megjelenik egy kapirgáló tyúkkal díszített ingen vagy kalocsai virágokkal díszített bögrén.
Nem lesz ugyanolyan, mint a régi, mert a folk csak hozzáadott érték a ruhán. Ám csak így élheti túl saját magát. Ma máshogy nézünk rá, más funkciót adunk neki, és ez így van jól.
Kézművesek társulása – Mesterségem címere: kovácsmester, csontfaragó, fazekas
A várhosszúréti Gömöri Kézművesek Társulása tizenöt éve azon fáradozik, hogy megőrizze a régi mesterségeket.
– Fontosnak tartjuk, hogy a régi mestereket pártfogoljuk. Hiszen ha egyszer eltűnnek, nem lesz, aki átadja a tudást – mondja Nagy György, a társulás elnöke. Jelenleg 103 tagjuk van, de a pártolói körrel együtt elérik a 150 főt. Már rég túlnőttek a Rozsnyói járás határain. A tagság tíz százaléka szlovák ajkú, de remekül beilleszkedtek a magyar mesterek közé.
– Először csak a Gömörben gondolkodtunk, de jöttek máshonnan is. Még most is heti szinten jelentkeznek új arcok! – meséli az elnök. A tagság sokféle mesterséget képvisel: van köztük fafaragó, kovácsmester, csuhé- és gyékényfonó, kosárfonó, gyöngyszövő, csontfaragó, szövő, fazekas, fémöntő, kolomp- és pásztorbotkészítő. Többen játszóházat tartanak, gyerekekkel is foglalkoznak. – Szinte minden szóba jöhető mesterséget fel tudunk mutatni, akár még kerékgyártót is fel tudnánk hajtani, ha arra volna szükség – folytatja az elnök. A kézművességből a leszakadt térségnek számító Gömörben nemigen lehet megélni, ezért a tagok zöme – van köztük pedagógus, asztalos, kőműves, titkárnő – hobbiként űzi a mesterségét.
Úgy vettük észre, a 25-30 éves korosztály az, amelyik értékeli a kézi munkát. Az utánpótlással sincs gond: a nyári kézművestáborok telt házzal mennek, és most már azok oktatnak, akik anno nálunk tanultak.
– Arra ösztönözzük kézműveseinket, hogy alkossanak! Így elnyerhetik a Népművészet Mestere díjat, ami anyagi támogatással is jár – teszi hozzá az elnök. – A kézművesség iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Nyáron egymást váltják a fesztiválok, falunapok. Kassán elindítottuk a magyar piacot, vásároztunk többek között Tornalján, Dobsinán és a csetneki várjátékokon. Ha egy kézműves tárgyat megfog az ember, láthatja, hogy minden darab más. A készítője beleadja a munkáját, s vele a lelkét is. Így alakulunk egymás által, hogy mi meg használjuk.
A kézművesház
A gömöri kézművesek rendezvényeinek fő helyszíne a várhosszúréti kézművesház. A parasztház a helyi önkormányzattal együttműködve épült meg – és közösségi házként is szolgál. Itt próbál a várhosszúréti férfi- és női énekkar is, karácsony előtt itt tartják a „Szent Család szálláskeresést”. A hófedte udvarban megmutatják büszkeségüket.
– Harminc év után mi voltunk az elsők, akik a Gömörben újra szabadtéri, fatüzelésű kemencében kerámiát égettek!
Kenyérsütő kemencénk is van, amelyben nemcsak kenyeret, lángost sütünk, hanem agyagedényben egytálételt is.
Programsoroló: gyerektábor, vásár, konferencia, felnőttképzés
A programokra pályázatok útján szerzik az anyagi támogatást. A 2018-as év kínálata: az év disznóvágással indult a kézművesház udvarán, majd februárban tartják a kézművesbált, aztán kezdődik a piacozás.
– Minden hónap utolsó vasárnapján kézművesvásárt és régiségpiacot tartunk, ahol helyet biztosítunk minden bejelentkező kézművesnek, őstermelőnek. A piacokhoz mostantól egy új program is kapcsolódik: a tavaszi és őszi gasztrofesztivál, ételfőző versenyekkel.
– Nyáron, július harmadik hetében tartják a kézművestábort (régebben naponta 200 gyerek is megfordult itt). Alig ér véget a tábor, jön a kirakodóvásár, amit szakmai konferencia előz meg (idén a nemrég megalakult Felvidéki Magyar Kézművesek Fórumát tartják itt Hosszúréten). Az ősz pedig a felnőttképzés időszaka. Legutóbb a kosárfonással, a fazekassággal és a kovácsmesterséggel ismerkedtek az érdeklődők. Adventben pedig csomagokat hordanak szét a nélkülöző családoknak és egyedülálló anyáknak.
