A férfinak szeretője van! Régen csak a férfiakról tudták elképzelni, hogy szeretőjük van – pedig ugyanannyi nőnek volt szeretője, mint férfinak. A nőtől azonban tartózkodó viselkedést vártak el. A kocka már megfordult, ma a nők is nyíltan szeretőt keresnek és tartanak. Válóperes bírók arról beszélnek, hogy a nő ugyanúgy elköltözik a gyerekeitől, régi családjától, mint régebben a férfi, és a szeretője oldalán keresi a boldogságot. A nő szeretőt ugyan ma is elítélik, de már csak picikét: ezen a téren is kezdetét vette az egyenjogúság. A szerető őstípusát kétségkívül Anna Karenina testesíti meg. Olvassunk Anna Karenináról: a legszebb regényt a nő szeretőről Lev Tolsztoj írta!
A szeretőről a legszebb regényt Lev Tolsztoj írta, az Anna Kareninát. Anna örök és halhatatlan. Érdekes, mert Tolsztoj először a férj-feleség-szerető hármasából egyértelműen a férj, Karenin pártján állt. Hiszen a regényben a férj még a válásba is beleegyezik, pedig az akkoriban hatalmas dolognak számított... A felszarvazott férjet lesajnálták, a nő szeretőt pedig kiközösítette a jó társaság: elkerülték, nem fogadták, magányos páriaként tengethette napjait. A végén általában még a csábítója is sorsára hagyta, mert nem akart osztozni vele a társadalmonkívüliségben.
Anna Karenina, a szerető... A regényből sikeres filmet forgattak
Az író tehát először a férj pártján áll, és nem a feleségből lett szerető, Anna pártján. Ám ahogy telt-múlt az idő, a regényt többször átdolgozta, és az átdolgozások során a két férfi életét megnyomorító asszonyból tragikus hős lett. Anna ahelyett, hogy az álszent normákat betartva eltitkolná a világ előtt, hogy szeretője van, szembemegy az árral, és őszintén beszél férjének a viszonyáról. Ez az ő tragikus vétke a világ szemében – és nem az, hogy nem utasítja vissza a fiatal, sármos katonatisztet, Vronszkijt. Az úri világ kiveti magából Annát, nincs helye a nap alatt. Egy idő után nyilvánvaló, hogy senki nem kerülhet ki győztesen a történetből. Anna a végén vonat alá veti magát, visszahagy egy árva fiút, de igazából mindkét férfi (akik szerették, s akiket viszontszeretett) élete romokban hever.
Az Anna Karenina az egyik legjobb regény, amit minden nőnek el kéne olvasnia. Mást mond, ha huszonévesen, és egészen mást, ha ötvenévesen olvassuk el...
A regényben megjelenik Kitty, aki szintén epekedik Vronszkijért, ám ő, amint meglátja Annát, már figyelemre sem méltatja Kittyt. Anna érett nő, nem fruska, ahol megjelenik, magára vonja a tekinteteket. A végén a cserfes Kitty Levin mellett találja meg a boldogságot: ez a szerelem azonban csendesebb, nem olyan szenvedélyes és önpusztító, mint Anna Karenina szerelme. Tolsztoj a végén érzékelteti: csak ennek a szerelemnek van jövője, mert konvencionális, és alacsonyabb hőfokon ég, mint a házasságtörők szerelme. Az édes Kitty tükröt tart Annának – a két szál párhuzamosan fut a regényben, mi pedig választhatunk, hogy ki mellé állunk.
Olvassuk el a könyvet, és nézzük meg a filmet!
Honnan tudhat ennyi csodás dolgot egy férfi a nőről: ezt kérdezzük a legtöbben, miután elolvastuk a regényt. Mert az író, Lev Tolsztoj ugyan férfi volt, de mindenkinél jobban ismerte a női lelket. Talán azért is, mert nem éppen idilli házasságban élt a feleségével, szüntelenül civakodtak, marakodtak. A feleség másolta át Tolsztoj regényeit, sokan azt mondják, ezt-azt alakított is bennük. Szinte függőként éltek egymás mellett Tolszojjal ötven évig, rendre elolvasták egymás (szándékosan elöl hagyott) naplóit, amelyekben egymásról írtak. „Hogyan lehet szeretni a rovart, amelyik folyamatosan belém szúr? Imád gyötörni, megríkatni – írja Szonya, a feleség. – Fokról fokra visszahúzódom tőle, és megmérgezem az életét.”
Honnan tudhat ennyi csodás dolgot egy férfi a nőről: ezt kérdezzük a legtöbben, miután elolvastuk a regényt. Mert az író, Lev Tolsztoj ugyan férfi volt, de mindenkinél jobban ismerte a női lelket.
Tolsztoj élete utolsó napjaiban, 82 évesen elszökött otthonról, rosszul lett, de az állomásfőnök szobájában is az asszonyt szidta, majd őrjöngve követelte, menjenek érte. Az asszony pedig rohant hozzá, a férfi ágyára borult, és azt zokogta: Soha mást nem szerettem, csak téged!
–nagyvendégi–
Kapcsolódó írásunk: Ghosting: megszelídítlek, hogy hátba szúrhassalak!