Csipesz, a kétéves, fürge kiskutyus és csodaszép, karcsú gazdija lakja párjával ezt a jócskán átszabott és átalakított háromszobás lakást. A méreten nem tudtak tágítani, viszont a beosztáson praktikusan változtattak. Ez még az előző lakó érdeme: kitűnő arányérzékkel kiváltotta az előszobát, s inkább egy nagy konyhát álmodott meg, ebédlővel, a picike konyha helyébe pedig egy tágas fürdőt tervezett, tetszetős szerelvényekkel. Igaz, így a konyhán nincs ablak, a nappali nagy ablakai viszont zuhogtatják a fényt a mindig nyitva tartott ajtón keresztül. A konyhai polcot eredetileg a konyhai segédeszközöknek találták ki, ám szép házigazdánk egy ügyes csavarral a házikönyvtárát költöztette ide, s ettől a hely megtelt a nagybetűs harmóniával. (A könyv hatszáz éve jó barátja az embernek, s nemhiába mondják a berendezők, hogy könyv nélkül egy lakás mindig steril és élettelen.) A legnagyobb dilemma vendéglátónk számára mégis a berendezés volt: párja a fekete színt favorizálta (mindjárt be is szerzett egy tekintélyes fekete bőrkanapét, és hozzá egy méretes tévét). Háziasszonyunk pedig fehérben gondolkodott, s mivel egyikük sem akart felülkerekedni a másikon, a végén megegyeztek: sikerült összebékíteni a két színt, jutalmuk pedig egy modern, praktikus és harmonikus (könyvek!) OTTHON. Tanuljunk tőlük!
–néva–
Legolvasottabb cikkek
Cookies