Több, mint kétszáz éve hunyt el Jane Austen angol írónő, a Büszkeség és balítélet, az Értelem és érzelem, az Emma és a Meggyőző érvek szerzője. Miért szeretjük?
Én miért szeretem? Mindig másért. Most például azért, mert olyan lassan telik a regényeiben az idő.
A mai korban, mikor egy szemvillanás már ágyba bújást jelez, nála fejezeteken át értekeznek egy rajongó tekintetről. És a nők szíve – a férfiaké is! – örök szerelemre gyullad, és ezt a szerelmet nem is titkolják. Ebben a régi világban mindent megfontolnak és meggondolnak, csak az érzelmeket nem. Azokat csak úgy rádobják az emberre, és egy élet nem elég egy hevesebb szemkontaktus kibontására. Jaj, de tetszik!
Jane Austen a romantika virágkorában élt és alkotott. Máig próbálják megfejteni, hogy egy „szingli”, aki az angol falusi papkisasszonyok eseménytelen életét élte, hogyan tudhatott ennyit a szív viharairól. A Jane Austenről fennmaradt rajzok egy tétova nőt ábrázolnak. A kép szöges ellentéte annak a nőképnek, amelyik számos regényében szerepel.
„A büszkeség inkább azzal függ össze, hogy mi a véleményünk önmagunkról, a hiúság azzal, hogy milyen legyen rólunk mások véleménye.” (Büszkeség és balítélet)
A Büszkeség és balítélet Lizzyje vagy Emma is a bátor és a különc nőt testesíti meg. Az írónő a hampshire-i Steventonban született 1775 decemberében. Édesapja, a község lelkésze nagy hangsúlyt fektetett nyolc gyermekének tanítására, élénk szellemű és vidám természetű anyjuk rögtönzött versekkel szórakoztatta őket, házi színielőadásokat is rendeztek. Az eleven családi légkör, az utazások Bathba és Londonba inspirálóan hatottak Jane-re, aki 12 éves korától írt. Humora már ekkor csúcsra járt: írásaiban a szentimentális regényeket figurázta ki. Egyszóval nem szerette a képmutatást (ezért még jobban imádom).
1795 körül kezdett első igazi regényébe. Ez az Értelem és érzelem. Alig fejezte be művét, máris elkészült a Büszkeség és balítélet első változata. És így ment és írt tovább. 1801-ben Austen lelkész feleségével és két lányával Bathba költözött, ahol egy hampshire-i úriember megkérte Jane kezét. A lány igent mondott, ám egy nappal később ígéretét visszavonta. A háttérben valószínűleg egy másik fiatalember állhatott, akibe Jane szerelmes volt, de az ifjú korán meghalt. Az igazság soha nem fog kiderülni, mert az írónő nővére eltüntetett minden nyomot a hagyatékból. Miután apjuk meghalt, az Austen nővérek Southamptonba költöztek, ahol szűkösen éltek.
Képkocka az 1995-ös Büszkeség és balítélet című televíziós sorozatból. Elizabeth Bennet szerepében Jennifer Ehle látható, Mr. Darcyt pedig Colin Firth formálta meg.
Később egyik bátyjuk segítette ki őket, aki egy nagyobb vidéki házat bocsátott anyja és húgai rendelkezésére. (Na, ahogy visszaemlékszem, ez a szál is szerepel egyik-másik regényében: a leírtak tanúsága szerint ez a kiszolgáltatott állapot nemigen tetszett az írónőnek.) Pár év múlva aztán megjelenteti a regényeit, nagy sikerrel. Szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról és boldogságról mesél bennük. Egy olyan világról, ahol a nő legfőbb foglalatossága a FÉRJVADÁSZAT. Hiszen régen egy nő nem tanulhatott, nem örökölhetett birtokot, nem vállalhatott munkát, csak a pórnép (de őket mélyen lenézték). Aki jól ment férjhez, annak fényes élete volt, hintója, ékszerei, aki nem, az nyomorgott. A 19. század fordulóján a rang és a vagyon az úr Angliában. Az Értelem és érzelemben a két Dashwood nővérnek, akiknek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágyódnak. A regény végén Elinor és Marianne révbe ér: a szívek meggyógyulnak.
„A férfiak mindig előnyben voltak velünk szemben, elmondhatták a maguk történetét, magasabb rendű neveltetésben részesültek; a toll is az ő kezükben volt.” (Meggyőző érvek)
Az Emma című regényét filmesítették meg talán a legtöbbször. (Emma Woodhouse szellemes és gyönyörű hajadon, aki előszeretettel játsza a kerítő szerepét, ő maga azonban szembeszegül a házassággal. S bár apjának megfogadja, hogy felhagy a házasságszerzéssel, szeleburdi természete nem engedi, hogy lemondjon a szórakozásáról...) 1816-tól az írónő egyre többet betegeskedett. 1817-ben jelent meg a több átdolgozáson is átesett Meggyőző érvek, ami különleges könyv. Ajándék mindazon nőknek, akiknek az életben nem volt szerencséjük, és második tavaszra már nincs többé esélyük. Másfelől új a szemlélet is, amivel Angliát ábrázolja. A derék tengerésztisztek bemutatása olyan világot helyesel, melyben az érdem személyes fölemelkedést hozhat.
Jane-t 1817 májusában gyógykezelésre Winchesterbe szállították, ott is halt meg 41 éves korában. A szakértők máig nem tudták kideríteni, pontosan mi okozta halálát. Egyesek szerint arzénmérgezésben hunyt el. Jane Austen a mai napig az egyik legolvasottabb író – remek magyar fordításokban olvashatjuk műveit. Egyik méltatója (Szobotka Tibor) szerint Jane azért jó író, mert le tudta írni, „hogyan telítődik a boldogság ígéretével az olyan párválasztás, amelyben a felek egymáshoz illenek”.
Gwyneth Paltrow az 1996-os Emma című film főszereplőjeként.
A Büszkeség és balítélet pompás jellemeket vonultat fel: a kedvencem! A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, bele is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak kemény vitákba keveredik Elizabethtel. Jane éles nyelvű húgával, de barátját is igyekszik lebeszélni a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az megkéri a kezét, fejére olvassa gőgösségét. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját – egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket –, s egymáséi lesznek. Mellesleg Bathban minden évben nyáron Jane Austen fesztivált rendeznek, ahol az imádók korabeli kosztümökben idézik fel kedvenc Austen-regényeik világát.
Kapcsolódó írásunk: Valaki áll a küszöbön
