Cseri Ferenc a műgyantát ötvözi a fával. Az Ipoly jobb partján fekvő Kóváron készülnek ezek a bútorcsodák. A kiállítóműhelyben egy hatalmas asztal fogad bennünket. Egy beteg tölgyből készült, amiben kárt tett a rothadás, de ezt a műgyantával meg tudták fordítani. A fa betegsége az asztalos számára átok, ám így a hibából erényt kovácsolnak. Műgyantával minden apró görcsöt konzerválni lehet.
Manapság a YouTube-on rengeteg felvétel található a műgyanta fabútor készítéséről, az apró mesterfogásokat azonban nem árulják el. A szakirodalom is hiányosnak mondható.
Ferenc maximalista: nem mehet ki nála a kapun olyan asztal, amin van egy kis hiba. Nála nincsenek kompromisszumok.
– Egy ismerősöm segített, ő vezetett be a műgyanták világába – kezdi Cseri Ferenc. – Nagyon megtetszettek ezek a csodás alkotások. Elkezdtem elmélyülni a műgyanták világában. Az elején sok hibás termék került ki a kezem közül, megfizettem a tanulópénzt! Játszani kell a hőmérséklettel – a gyanta, ugye, hőre lágyul –, a páratartalommal, a rétegrendekkel, a csiszolással. Ha elcsúszik valami, elbuktuk a drága alapanyagot. Azóta is folyamatosan tesztelem az új alapanyagokat. Sőt, még ma is megesik, hogy valami nem sikerül.
Korábban is dolgozott már fával. Fűrészüzemet alapított, antik faanyagokkal foglalkozott, faburkolatokat készített. Számtalan alpesi ház viseli a kézjegyét.
A műgyanta viszont új fejezetet nyitott kreatív munkás életében. Azzal kezdődött, hogy kapott egy fotót az egyik ismerősétől. Ez a kép arra inspirálta, hogy utánanézzen, mi is az a műgyanta? Mi a titka? Végül kitanulta minden csínját-bínját. Mára komoly megrendeléseket tudhat magáénak. Az ő műhelyéből került ki például a felcsúti Puskás Akadémia hatalmas konferenciaasztala. A 200 kilós faszeleteket 6 cm vastag gyanta tartja egyben. Forgatás közben az egyik oldalát traktor emelte, a másik felét targonca, és hat ember ügyködött körülötte. Ma 18 ember ülhet le mellé.
Mi is az a műgyanta? A műgyanta a növényi gyantához hasonlatos, csak éppen mesterséges anyag, ami folyik, ám hőre megkeményedik.
Epoxi és társai
A műgyanta-tömörfa „kombó" hódítása Amerikából indult. A műgyantát vegyipari úton állítják elő, többféle keverékből készülhet. Az egyik legnépszerűbb kémiai gyantakeverék az epoxigyanta, ami erős ragasztó és két átlátszó komponens keveréke. A poliuretán és a poliészter műgyantákkal már nehezebb dolgozni – viszont ezek ellenállóbbak, mint az epoxi.
Ami ebből számunkra fontos: a műgyanta átlátszó, bármilyen színt bele lehet keverni. Sőt, még foszforeszkáló anyagot is! Igen sokarcú anyagról van tehát szó. Az ékszerkészítők is szívesen dolgoznak vele – nyaklánc, karkötő, fülbevaló készülhet belőle, csak a fantáziánk szab határt, mit helyezünk a gyanta közé.
A modern stílus kedvelői szeretik, ha a bútor magasfényű és tükörsima. Műgyantával ez könnyen elérhető!
– Nagy felületeknél az epoxigyantát 9 centiméter vastagon lehet egyszerre kiönteni – folytatja Ferenc. – Olyan fajta is van, amiből egy centiméteres vastagságot öntenek. Ez egy 6 centiméter vastagságú asztallap esetében ez hét rétegnyi öntést jelent.
Az eljárással térhatást is elérhetünk. Az egyes rétegek közé kerülhet vékonyabb faelem, kő, üveg, kezelt növény, bármilyen apró műtárgy. A műgyanta kikeményedése kémiai reakció hatására megy végbe.
A görcsöket és a korhadt részeket nem tudják hasznosítani, műgyantával viszont konzerválni lehet. Gyantába öntve épphogy a hiba mutat! A megrendelő sokszor úgy simogatja az asztalt, mintha kedvenc kutyusa lenne...
A gyanta és a fa találkozása
Az előkészített fának először formát készítenek, hogy a műgyanta ne szivároghasson el.
– A keretbe helyezzük a faanyagot, és a réseket kiöntjük műgyantával – mondja a mester. – Gyorsan kell dolgozni, mert a gyanta sem rest, hamar megköt. Az öntés által keletkezett buborékokat hőpisztollyal tudom kiszedni. Utána várni kell, néha több napba is beletelik, míg teljesen megkeményedik a gyanta. Utána következhet csak a csiszolás!
Az átlátszó műgyanta polírozás előtt tejszínű. Csiszolással kapja meg az átlátszóságát.
Ferenc hozzáteszi, hogy a csiszolás miatt a műgyantát mindig egy picit magasabbra kell önteni. Tehát ha nem akarjuk a fa teljes felületét elárasztani az anyaggal, akkor szilikonnal „barikádot" emelünk a széleken.
Csiszolni, csiszolni…
Ha viszont egységes magasfényű felületet szeretne elérni, akkor a fa egész felületét ki kell önteni. A csiszolást lakkozás követi, hogy magasfényű, trendi hatást kapjon asztalunk.
Az izlandi zuzmó és a hazai moha stabilizált növények: fontos, hogy gyantába öntve már ne „dolgozzanak”. Ferenc szabadidejében kísérletezget. Ilyenkor szívesen dolgozik újfajta anyagokkal, plusz készülnek a papírnehezékek, faliórák, karkötők, tálak, tárcák...
– A műgyanta azért örvend ilyen nagy népszerűségnek, mert egybe lehet csiszolni a fával. Így egységes lesz a felület. A csiszolás persze sziszifuszi munka, hiszen a 80-as csiszolópapírral kezdem, és 4000-es finomságig meg sem állok – mutatja Ferenc. – Majd a fát természetes olajjal konzerválom, a gyantát is lakkozom: és hipp-hopp, elkészült az asztallapunk. Már csak lábazatra kell állítani. Egy komolyabb asztal elkészítése másfél hónapba telik. És nincs két egyforma darab!
A minőségi műgyanta nem olcsó: 30 euróba kerül kilója. Ha egy asztalba 20-30 kiló műgyantát kell beleönteni, az már nem hobbi, hanem befektetés. A műgyanta az üveghez hasonlatos. Ám vigyázni kell vele, mert karcolódik. Ezért kezelik a felületét speciális lakkal. Idővel a karcolásokat szépen fel lehet csiszolni, és újra lakkozni.
Nyáron szünet!
Nyáron a nagy hőség miatt nem érdemes műgyantával dolgozni. Ugyanis a gyanta a hőtől „berobban”, azonnal megköt. A bennragadt buborékoknak nincs idejük eltávozni, és nem lesz szép a végeredmény. Ez azonban Cseri Ferencnél nemigen fordulhat elő...
