Lehajolunk, hogy bekössük a cipőnket, és megszédülünk. Álmosan kikecmergünk az ágyból, és egy pillanatra elvisz a fejünk... Szürkületben megingunk a lépcsőn, vagy éppen a fotelben ejtőzve elfog egy fura érzés. Mintha egy körhintán ülnénk. De amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan elmúlik a szédülés, ezért nem is foglalkozunk vele. A gyerek esetében már mondogatjuk, miért esik annyit ez a gyerek! És az idős apukánk eséseivel sem tudunk mit kezdeni.
Ha annyira rossz a helyzet, akkor elballagunk az egyik orvoshoz, majd a másikhoz, és várjuk, hogy állapotunk jobbra forduljon. De hiába, mert a szédülés okát megtalálni korántsem könnyű. Szlovákiában mindössze öt erre szakosodott (és korszerű) otoneurológiai rendelő működik. Ezek egyike a komáromi kórházban található, ahol Iveta Csekesová doktornő és csodagépe – amivel ki lehet vizsgálni az egyensúlyzavart! –, várja az ország minden szegletéből a gyógyulásban reménykedő betegeket.
Sorozatunkban egészségügyi szolgáltatókat mutatunk be. Vendégünk a komáromi otoneurológiai rendelő működtetője, Csekesová doktornő.
Iveta Csekesová többek között az Otoneurológusok Szövetségének elnöke: a társulás a Szlovák Fül-Orr-Gégészek Szövetsége mellett működik. (Az oto mellesleg latinul a fület jelenti ,az otoneurológia pedig az egyensúlyzavart vizsgálja.)
Fiam barátja mellett elsütötték a fegyvert – azóta szédül. Családi orvosuk fülorvoshoz irányította, aki nemigen tudott vele mit kezdeni. Később kiderült, hogy ma már létezik egy csodagép, amivel fájdalom nélkül ki lehet vizsgálni a belső fület. A fiúnak ugyanis megsérült a belső fülben található egyensúlyszerve. Ha valaki sokat szédül, azt mondják rá, hogy "vertigója" van. A vertigo latinul szédülést jelent. A szédülés ilyenkor belső fül eredetű: a beteg úgy érzi, mintha forogna vele a világ, sőt, hányingere is lehet. A vertigot általában a fej mozgatását érzékelő egyensúlyszerv rendellenes működése okozza, ami tudvalevőleg a fülben található. Ám a szédülésben nem mindig az egyensúlyszerv az érintett. Más betegségek – például cukorbaj, agydaganat vagy épp szorongás – is állhatnak a szédülések mögött. Ezért érdemes szédülésdiagnosztikára menni.
Vertigo és társai
– Miért szívügyem a szédüléssel küszködő betegek gyógyítása? – kérdez vissza Csekesová doktornő, mikor a munkájáról kérdezzük. – Mindig nagyon érdekelt az otoneurológia, hisz komoly szakmai kihívás megtalálni a szédüléses tünetek mögött a kiváltó okot. Legtöbbször a beteg hosszú ideig elbagatellizálja a tüneteket. Majd első körben a körzeti orvoshoz fordul, aki fül-orr-gégészhez vagy neurológushoz irányítja. Ha a sztenderd kezelések mellett sem javul az állapota, akkor kerül hozzánk a beteg. Az akut eseteket pedig a sürgősségi ellátásról küldik egyenest hozzánk.
Az egyensúlyrendszer vizsgálata: ilyenkor mindig vizsgálják a szemmozgást, azt, hogy a betegnek van-e szemtekerezgése. Utána következik a provokációs vizsgálat, ami a komáromi ambulancián számítógépes regisztrálással történik. Kissé kellemetlen a hő ingerléses vizsgálat. Régen persze sokkal kellemetlenebb volt, mert hideg-meleg vízzel végezték, azt spricceltek a beteg fülébe...
– Ha jól tudjuk, kevés a specialista. Vagyis kevés az otoneurológiai szakambulancia....
– Mivel országos szinten elenyészően kevés az otoneurológus, az országos szövetségben arra törekszünk, hogy tapasztalatainkat megosszuk a kollégákkal, és kedvet csináljunk nekik ehhez a munkához. Jelenleg az egész országból, Kassától Trencsénig vannak betegeink, így két-három hónap nálunk a várakozási idő. Természetesen az akut eseteket azonnal fogadjuk.
– Hogy zajlik maga a kivizsgálás?
– A kivizsgálás másfél, de inkább két órát vesz igénybe. Átnézem a beteg leleteit, felvesszük a kórelőzményeket, ha szükséges, elvégezzük az orr-fül-gégészeti kivizsgálást, majd következik a hallásvizsgálat. Utána megnézem a beteg szemét, ugyanis akaratlan szemtekerezgés is állhat a háttérben. Ezt követi a provokációs vizsgálat, melynek során a beteg fülébe hideg-meleg levegőt fújunk, és különböző fejmozgások mellett mérjük az egyensúlyt. A gép számítógépes rendszere rögzíti az adatokat: ezeket a végén kiértékelem. Mielőtt megérkezett ez a csodagépünk, külföldi klinikákon tanultam több hónapig a kezelését. Szó mi szó, nem egyszerű kivizsgálásról van szó...
A zajhatás 110 decibel felett már fizikai fájdalmat okoz!
– A legtöbb ember az életében már legalább egyszer megtapasztalta a szédülést. Mi a különbség az ártatlan szédülés és az egyensúlyrendszer zavara közt?
– Nagy különbség van! Pontosan a mi feladatunk eldönteni, hogy mennyire komoly a baj. Maga a szédülés nem konkrét betegség. Az imbolygó szédülés hátterében – mikor hirtelen „visz a fejünk” – számos megbetegedés állhat. Persze, lehet teljesen ártalmatlan oka is, például egy jelentéktelennek tűnő sportbaleset vagy rosszul beállított dioptria. Szédülhetünk azért is, mert keveset iszunk, s emiatt tartósan alacsony lesz a vérnyomásunk. Ám szívritmuszavarra, a nyaki ütőerek szűkületére, sclerosis multiplexre vagy ritka esetben agydaganatra is utalhatnak a tünetek. Sokan nem is gondolnák, hogy a kezeletlen 2-es típusú cukorbetegség is okozhat szédülésest. Sőt, egy súlyos, szűnni nem akaró szédülés akár a stroke jele is lehet! Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni, mert a beteg életkilátása és a kezelés eredményessége attól függ, hogy milyen gyorsan kerül kórházba. Agyvérzés esetében pedig minden perc számít.
Az egyensúlyzavarok hátterében többnyire a belső fül betegsége áll. Egyensúlyzavarról általában akkor beszélünk, amikor a szédülés forgó jellegű. A vertigo latinul szédülést jelent: a leggyakoribb szédüléses betegség a BPPV, a benignus pozicionális paroxizmális vertigo. (Magyarul rohamokban jelentkező forgó szédülés.)
Minden ötödik páciens esetében a BPPV kórkép áll fenn, aki szédülékenységgel, vagyis vertigoval fordul orvoshoz. Ez akkor alakul ki, mikor a belső fülben, fülekben található kristályok valami miatt elmozdulnak. Szerencsére egy speciális gyakorlattal – melynek során a kristályokat visszazökkentik az eredeti helyükre – az egyensúlyzavar megszüntethető. A forgó szédülés egyik közismert formája a tengeribetegség, vagy a repülőgép fel-elszállásakor fellépő rosszullét.
Belső fülünk nagyon érzékenyen reagál a mozgásunkra, és az idegpályákon keresztül jeleket küld az agyba.
– A belső fül megbetegedése minden esetben könnyen kezelhető?
– Nem minden esetben tudjuk teljesen kikezelni a beteget, de a tünetek enyhítésével nagyban tudunk javítani az életminőségén. Belső fülünk nagyon érzékenyen reagál a mozgásunkra, és az idegpályákon keresztül jeleket küld az agyba. Az agy ezáltal időben tudja koordinálni a mozdulat kivitelezésének biztonságosságát. Ha közben bármilyen zavar alakul ki, az szédülést okoz. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a megfelelő kezelési módot, lényeges a szédülés okának pontos beazonosítása. Vannak esetek, amikor a stabilitás megváltozása mögött ritka kórkép vagy vírusos fertőzés áll. Például a koronavírusos fertőzés, valamint a poszt-Covid-szindróma egyik gyakori kísérő tünete az egyensúlyzavar. És ahogy az ember egészségére, úgy az egyensúlyrendszerére is nagy hatással van a stressz. Sokszor lelki okokra vezethető vissza a szédülés. A szorongás, a depresszió is kiválthat egyensúlyvesztést.
– Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb?
– A kor előrehaladtával egyre több ember életét nehezíti meg a szédülés. Komoly veszélyt az idősebb korosztályra jelent, mivel hajlamosít az elesésre. Szlovákiában a szenior korosztály körében a vezető halálokok között szerepelnek az elesés következtében fellépő sérülések, illetve az azokból adódó szövődmények. Az időskori szédüléseket nem minden esetben tudjuk teljesen kikezelni, de orvosolni tudjuk. Ha a beteg hajlandó életmódváltásra – és rendszeresen végzi az ajánlott rehabilitációs gyakorlatokat, akkor az időskori esés jó eséllyel megelőzhető. A legidősebbek mellett a legfiatalabbak, a gyerekek is kiszolgáltatottak. Egy ügyetlen kicsinél vagy egy tanulási zavarokkal küszködő kisdiáknál ritkán merül fel, hogy bajában középfülgyulladás a ludas, amiatt szédül vagy küzd egyensúlyzavarral. Szinte az egész országból vannak kis betegeink!
A gyerekek kivizsgálását egy speciális berendezéssel végezzük. Ez ugyanolyan megbízható adatokat nyújt, mint a felnőttek számára készült gép – ámde kevésbé provokatív!
Ennek a tulajdonságnak köszönhetően az autizmussal vagy egyéb mentális hendikeppel küszködőknél is gond nélkül fel tudjuk állítani a diagnózist. A gyerekekkori vertigo kezelése sokszor látványos sikereket hoz. Volt egy kislány betegünk, aki örökösen csetlett-botlott, sőt, még kerékpárral is sokszor felborult. Kiderült, hogy egy fel nem ismert, veleszületett megbetegedése van. Igaz, hosszadalmas volt a kezelése, de ma már megyei bajnok gimnasztikában. Hihetetlen erőt és örömöt ad nekünk, ha látjuk, hogy sikerült jobbra fordítanunk a hozzánk forduló, bizony sokszor elkeseredett páciensek sorsát. Sajnos, ahogy az általános egészségi állapotunkra kihat a mindennapi stressz és a szorongás, úgy a szédüléssel járó megbetegedésekre is.
– A veleszületett betegségek hátterében öröklődő betegség állhat?
– Az egyensúlyrendszert érintő betegségek nem örökletesek. Bár vannak köztük olyanok, melyek családon belül halmozottan jelennek meg. A háttérben egy genetikailag hordozott mutáció áll, ám ezekből a genetikai hibákból nem feltétlenül alakul ki a betegség, csupán hajlamosítanak rá.
Egy csodagép, amelyikkel ki lehet vizsgálni az egyensúlyzavart! A szenior korosztálynál is fontos az esések megelőzése, mert a vezető halálokok között szerepelnek az esés szövődményei...
– A fülzúgás vagy harangozás is későbbi egyensúlyproblémákat jelez?
– Nem feltétlenül, de gyakran jelenik meg egymással párhuzamosan, vagy egymást követően a két tünet. A Maniére-betegség esetében például a rohamokat rendre fülzúgás előzi meg: így a betegek fel tudnak rá készülni, és be tudják venni a gyógyszereiket. Jellemző rá, hogy felgyülemlik a belsőfül egyensúlyérzékelő szervében lévő folyadék. Ennél a betegségnél csak a tüneteket tudjuk enyhíteni. A szédülés mellett a leggyakoribb tünet a fülzúgás és a halláscsökkenés. A betegség sokszor rohamokban jelentkezik, melyeket émelygés és hányinger kísér. Sok kutatás folyik ezzel a kórképpel kapcsolatban, de kialakulásának pontos oka egyelőre nem tisztázott. Általában csak az egyik fület érinti.
– A fiatalabb korosztály tárgyi világának szerves részét képezi a fülhallgató. Napi használata mennyire károsíthatja a hallást?
– A fülhallgatók önmagukban nem okoznak halláskárosodást, hanem a hangos zene. Ugyanúgy, ahogy a munkahelyi zajártalom, a nagyvárosi zajok is a fülben lévő idegszálak károsodását okozhatják. És ugye, a maximális hangerőn történő zenehallgatás! Ráadásul a zajártalom az egész szervezet számára komoly stresszfaktor. Ismert tény, hogy a hadifoglyokat hangos zenével, akusztikus zajokkal kínozták, amibe sokan bele is őrültek. A zajhatás 110 decibel felett már fizikai fájdalmat okoz! Érdemes a fülhallgatók használatát korlátozni, és kerülni a nagy zajt. Ha mégis megjelennek a tünetek, ajánlott időben orvoshoz fordulni. A megbetegedés kezdeti stádiumában nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.
