Három fontos szereplője a „New Age” konyhának, ismerjük meg mindhármukat!
A somorjai „ba(j)kerys” fiúk – kovászoló pékségről van szó – beszéltek nekem először a Tibi-kristályról. Pontosabban kristálygombás limonádéval kínáltak meg, és elmesélték, hogy ez is olyan, mint a kovász! Dédelgetjük, 2-3 naponta foglalkozunk vele, szeretettel kínálgatjuk, miközben tudjuk: sokkal több ez, mint egy pohár üdítő... Például csodás probiotikum. (Fotó: Dömötör Ede)
Több néven fut!
A kristálygomba nagy halom jótékony mikroorganizmus szimbiózisából áll: több mint 500-féle tejsavbaktérium (lactobacillus) és élesztőgomba alkotja. A gombának többféle elnevezése is van. A benne élő mikroorganizmusok neveit keresztezik. Hivatalosan japán kristálygombának nevezik, de ismert vízi kefir, Tibicos, Tibi-kristály néven is. Van, aki tibeti gombának, más kaukázusi kristálynak nevezi.
A Kaukázus lakói évszázadok óta ismerik gyógyító hatását. A Kaukázus a világ egyetlen helye, ahol az emberek a 110 éves kort is megélik. Ismeretlen a rák, a gyomorbántalom, a tuberkulózis... Ugye, milyen jól hangzik?
Három az igazság!
Általánosságban háromféle gyógyhatású gombáról beszélhetünk. A Tibiből víz, citrom, cukor és aszalt gyümölcs kombinációjával limonádét tudunk készíteni. A gomba áttetsző, kristályos, és tapintásra gumiszerű. A kaukázusi kefirgombát tejjel készítik, a boltihoz hasonlító kefir lesz belőle. A kombucha pedig teával és cukorral készült ital. A gomba lapos, beborítja edényünket. (Madonna egyébként erre esküszik, állítólag a kombuchában rejlik fiatalságának a titka.)
Kristálygomba
Honnan jött a kristálygomba?
Egyesek a Kaukázusból származtatják, ahonnét elterjedt Japánba, majd a világ többi részére is. A probiotikumokkal kapcsolatos első megfigyelések a 19. század második felében az orosz Élie Metchnikoff-hoz (Ilja Iljics Mecsnyikov) köthetők. Ő hozta összefüggésbe a kaukázusi pásztorok hosszú életkorát az általuk rendszeresen fogyasztott kefirrel és fermentált élelmiszerekkel.
Mi az a fermentáció?
Az erjedés vagy erjesztés (idegen szóval fermentálás) hosszú kémiai folyamat. A szénhidrátok lebontását jelenti, amit élesztőgombák, penészgombák, baktériumok végeznek, hogy saját élettevékenységükhöz energiát termeljenek. A fermentált italok fogyasztása a méregtermelő baktériumok pusztulását eredményezi.
A kristálygombának számos jótékony hatása ismert, a legfontosabb, hogy megakadályozza a táplálék rothadását a belekben. Így méregtelenít, vagyis gyógyít – de élethosszabbító hatása is van.
Antal Ági (Dunaszerdahely) már ötödik éve rendszeresen használja a kristálygombát. Konyhája részét képezi a Tibi, a kombucha és a kefirgomba is.
– Gyerekkoromban, a nyolcvanas években mindig ott álltak a konyhapulton – kezdi mosolyogva. – Úgy hívtuk őket: anyukám gombái... Sokan már akkor ismerték a kombuchát. Anyukám foglaboránsként dolgozott, és a kollégáitól kapott belőlük: mindháromból volt otthon. A gombák Csehországból származtak: a csehek egészségmegőrzésben mindig úttörők voltak. Már a szocializmus alatt jógáztak – hogy szenvedélyes jógásként hazabeszéljek –, de rengeteg más módszert is behoztak az országba. Nekem a fermentált ital először nem ízlett. Kicsit savanyú volt, kicsit büdös – és maga a kombucha sem tetszett. Így az emléke hamar feledésbe merült...
Antal Ági
– Mígnem?
– Mostanában divatban van a „new age”, s az újkor egyik szabadalma a kristálygomba. Pedig nem újdonság, hanem egy ősi praktika. Jógásként gyakorta megfordulok Indiában: ott vettem észre, hogy az élelmiszerüzletekben a hűtő tele van gombalimonádéval. Nem az indiaiak kereskednek vele, hanem az ott élő, úgymond, spirituális európai közeg. Az országon belül népszerűek az ökofarmok, ahol az európaiak csupa egészséges alapanyagot állítanak elő. Szóval, Indiában jött szembe velem a kombucha, ami anyukámnak ott állt a konyhapulton. Hazatérésem után azonnal rendeltem belőle.
– Honnan?
– Honnan máshonnan, ha nem megint Csehországból!? Ez így van rendjén, a történelem ismétli önmagát. S mivel szaporodik, már annyi van belőle, hogy győzöm elajándékozni. A kristálygomba ugyanis a cukorból táplálkozik, így növeszt új kristályokat. Nyilván van olyan, mikor az ember érzi, telítődött vele a szervezete, ilyenkor szüneteltetni kell a fogyasztását. A gyógyteákat is csak kúraszerűen fogyasztjuk.
– Mi a személyes tapasztalatod vele?
– Mindenki azt mondja, hogy a kristálygombát barna cukorral kell készíteni, az én tapasztalatom azonban azt mutatja, hogy a gomba jobban szereti a fehér cukrot. Az enyémek képesek akár ujjbegynyi nagyságúra is megnőni.
A fehér cukron kívül citromot és mazsolát szoktam még beletenni. Néha az aszalt dolgokat teljesen kihagyom, a mostani adagomban például csak citrom van. Az ember szeret kísérletezni.
– Mint többéves fogyasztó, mit tapasztalsz: mire jó a kristálygomba?
– Ha egynapos fermentálás, vagyis érlelés után kezdi el az ember fogyasztani, akkor emésztést elindító és serkentő hatása van. A hosszabb ideig érlelt és fogyasztott kristálygomba helyreállítja a szervezet bélflóráját: jó baktériumokat, jó gombákat juttat a szervezetbe.
– Mit csinálsz a felesleggel azon kívül, hogy osztogatod?
– Megy a komposztba. Nem szoktam a maradékokkal foglalkozni, mivel nagyon sok van belőle. Tényleg ki lehet önteni, ott is kifejti a jótékony hatását. Bekerül a földbe, termékenyebb lesz a talaj, máris visszakapjuk a jó baktériumainkat. A természetes körforgásra bízom a felesleget.
– Mennyit fogyasztasz belőle?
– A vizes bázisú kristálygombából gyakorlatilag bármennyit (amíg nem jelez a szervezet). A kombuchából, ami fekete tea-alapú, ezáltal serkentő hatású, a napi 2 decinél több nem igazán javallott.
A kombucha gomba
– A kombucháról mit érdemes tudni?
– Míg a tibeti kristálygomba vízben érlelődik, a kombucha fekete teában. Tehát lefőzzük a fekete teát: én ömlesztettet használok, szerintem ez is alkalmas. Mintegy 2 liter vízhez adok egy evőkanálnyit. Semmiképp se használjunk olyan teát, ami plusz aromát, virágot, gyógynövényt tartalmaz. Miután lefőztem, megvárom, míg langyosra hűl, utána öntök hozzá egy kis tisztított, átforralt vizet, majd beleteszem a cukrot és a gombát. Nálam ez vált be.
A kombucha sem szereti a tűző napot, inkább a sötétebb helyeket kedveli. Egy lapos gomba, ami majd lebegve beborítja az üveget... Nem kell teljesen lefedni, én csak sima gézt rakok rá, kell neki a levegő.
– Jut eszembe, a kombuchát hogyan szaporítják?
– Ha most adnék egy kis üvegcsényi levet, amiben érlelődött, akkor 2-3 héten belül a gomba ugyanúgy megjelenik a tetején. A lé is kombuchát terem. A gomba egyébként lapos, ilyen kis réteges, és ahogy érik, hártyásodni kezd. Az újabb és újabb rétegeket, hártyákat is le lehet szedni, teába rakni és így szaporítani.
– Melyik a kedvenced a két gomba közül?
– Kombuchából, mivel stimuláló, délelőttönként szoktam 1-2 decit meginni, a kristálygomba egész nap fogyasztható, a lágyabb, finomabb vonalat képviseli. Itt a fermentálási idő is rövidebb. A kombucha nehezebb, az erjedési idő itt 8-10 napos: ezért testesebb ital, a föld minőségét hozza. Látványra is különböznek, a kristálygomba valóban úgy néz ki, mint egy kristály, éteri jellegű. És még valami: létezik olyan, hogy duplafermentáció. Ezt mindkét gombával meg lehet csinálni. Ha a kombuchát beleteszem egy csatos üvegbe, jól lezárom, majd beteszek mellé egy kis baracklekvárt – ízlés szerint bármilyen lekvár lehet –, és kint hagyom 2 napig érlelődni, akkor egy aktív, szénsavas üdítőt kapunk. Sőt, kezdődő sörös ízhatást érhetünk el vele.
Kefir
– A harmadik fajtáról, a kefirgombáról még nem ejtettünk szót.
– A kefirgombám most épp pihen a hűtőben, jelenleg nem aktív. Külsőre olyan, mint az apró rózsákra szedett karfiol. Az eljárás hasonló, mint a másik két gombánál. Itt ajánlott friss tehéntejjel dolgozni, azt átforralni, majd lehűteni. Ebbe a tejbe kell beletenni a kefirgombát, majd éjszakára kint hagyni a pulton: és reggelre kész a kefir. A gombát aztán lemossuk, és visszatesszük a hűtőbe, nem adunk hozzá cukrot, csak tejet. Tömény italról van szó, ezért sokan úgy készítik, hogy miután leszűrik, adnak hozzá egy kis vizet és sót.
Alábbi képeinken a kristálygomba és a kombucha gomba láthatók.
