Hiába mondtam neki, hogy a maratonon se szednek belépőt. Mire befejeztem a mondatot, már nem volt rajtam a bugyi... Hét évig voltunk párban, megkérte a kezem. És én eldöntöttem magamban, hogy ő az igazi.
A szerelemhez nem elég a szerelem – ismerni kell a másik szeretetnyelvét is. Mi van, ha párunk egy lepedőakrobata, s bennünket lépten – nyomon üres tartálynak képzel, amit fel kell tölteni?
A szeretetnyelv elméletét Gary Chapman párkapcsolati szakértő dolgozta ki 1992-ben. Azt írta, hogy csak akkor érezzük boldognak magunkat, ha van egy stabil érzésünk arról, hogy a párunk is szeret minket. Chapman azt mondja, hogy mindenkiben van egy szeretettartály, ami, ha tele van, elégedetté, ha csak félig van tele, vagy épp üres, kedvetlenné válunk. Ezután pedig már csak nehezen tudunk szeretetet adni a párunknak.
Igazi jó kapcsolatban pedig csak akkor tudunk élni, ha a párunk beszéli a szeretetnyelvünket. S minden embernek más a szeretetnyelve, az egyiké az érintés, a másiké a dicséret, a harmadik minél több időt szeretne tölteni szerelmével. Szeretni jól kell! – írja Chapman. Szeretni annyit tesz, mint kipuhatolni a másik szükségleteit, utána pedig betölteni. Ám hogy erre képessé váljunk, meg kell tanulnunk az ő sajátos szeretetnyelvén szólni hozzá.
Riportalanyunk, Kati azt kérdezi: Vajon mi van akkor, ha az egyik fél szeretetnyelve a szex? Akinek a gyöngéd simogatás soha nem elég. Mit lehet kezdeni egy férfival, akinek ilyen fura a szeretetnyelve?
Kati beszél
– Nagyon szerelmes voltam Péterbe. Ő volt nekem az első nagy szerelem, mellette értem kislányból nővé. Közel hét évig tartott a kapcsolatunk. Utána megcsalt, én meg összeszedtem lelkem cserepeit és a ruháimat, majd hazaköltöztem. Mindig úgy gondoltam, hogy mi nagyon jól összepasszolunk, akárcsak a bibliai Ádám és Éva. Sosem veszekedtünk, sokat nevettünk, jól éreztük magunkat egymás társaságában. Kerültük a konfliktusokat, vagyis inkább sosem tudtam, hogyan kezdhetném az őszinte beszédet. Igazából sose mertem neki azt mondani, hogy most ne, mert nincs kedvem hozzá... Boldoggá akartam tenni, és annyiszor, ahányszor és ahogyan csak akarta, még ha olykor kínos is volt nekem. Mikor nem akartam lefeküdni vele, „tetszalvóként” horkoltam mellette. Ő akkor sem hagyott nyugton, akkor is csak matatott... Számomra teljesen elveszett a szex varázsa, napi rutinná vált. Úgy éreztem, kényszer ez, súlyos rabiga, s minél jobban erőltette, annál kevésbé kívántam.
– Péter volt nekem az első igazi, aki vággyal telve nyúlt a testemhez: én voltam a hangszere. Érzékeny húros hangszer voltam, mégsem tudott lenni a mesteri játszóm. Túl sokszor nyúlt utánam, túl követelődző volt, a szenvedély karmazsinvörös köde a szemem előtt foszlott szét minden alkalommal. A végén már hiába simogatott, nem ömlött el bennem a melegség...
Erotikus kellékek
– Péter a szüleimnek is tetszett, nekem miért ne tetszett volna? Magas volt, jóképű, és mindig engem akart. Mégis szorongtam, mert attól féltem, ha így folytatódik, lassan egy másik nővel konkurálok az ágyban. A hármasba sosem egyeztem volna bele, bár ő mindig témába hozta. Pedig tudta, hogy szinte bármit, de azt nem... Betegesen féltékeny voltam, és ilyesmi nálam szóba sem jöhetett. Pornóoldalakat nézett, Kámaszutrát olvasott, úgyhogy szexuális téren nagyon felvilágosult volt. Minden napra tartogatott meglepetést. Egy nap rendelt nekem egy vibrátort. A kezembe nyomta, és azt mondta, este kipróbáljuk. Ahogy a kezemben tartottam, eltűnődtem, talán már nem is szeret, nem kíván úgy, mint régen...
– Próbáltam őszinte lenni, és elmondtam neki a kételyeimet. Nagyot nevetett, és azt mondta, hogy imád, és csak a szexuális életünket akarja feldobni a kütyüvel. Hát jó. Aztán folytatta, hogy ne féljek, egy sereg ismerősünk használ kellékeket, csak nem kötik egymás orrára. Én addig azt hittem, hogy csak szinglik használják: az Amerikai pitében, na meg a Szex és New Yorkban ilyesmivel „vigasztalták” magukat a magányosok. Akkor jót nevettem rajta. Aztán már nem. Mindegy, kipróbáltuk. Ma már tudom: ha mindkét félnek örömet szerez, semmi gond ezzel a kütyüvel, de ha a pár egyike idegenkedik tőle, akkor inkább a kukába vele. Így hát a miénk is az ágyneműtartóba került, és ott porosodik lassan tíz éve.
E-masszázson Pozsonyban
– A szexben csak az ő igényei számítottak. Hogy nézett ki nálunk egy romantikus hétvége? Utoljára Pozsonyban voltunk. Városnézés, jó kis shopping. Majd bejelentett minket e-masszázsra, tetőtől talpig, 90 percen keresztül. Mikor rákérdeztem, hogy mi ez, ő csak annyit mondott: hasonló, mint a nyirokmasszázs. Gondoltam, jó lesz majd a narancsbőrömre, és segít a migrénes fejfájásom csillapításában. Megérkeztünk, bejelentkeztünk a szállodába, aztán szaporára vettük a lépteket, ugyanis vártak a masszőrök a szalonban. Egy vendégeit megválogató, privát kis stúdióról volt szó. Mikor beléptünk az ajtón, egy férfi és egy nő fogadott bennünket. Megkínáltak bennünket egy pohár itallal, én csak citromos vizet ittam, a párom konyakot... (A végén tudtam meg, miért volt szükség arra a konyakra.) Bemutatkoztunk egymásnak, majd beavattak bennünket.
Az e-masszázs mindig happy enddel zárul... Ránéztem a páromra, ölni tudtam volna a tekintetemmel. A két asszisztens magunkra hagyott bennünket.
– Péter addig kérlelt, míg igent nem mondtam, de állandóan azt hajtogattam, hogy én csak nyirokmasszázst szeretnék. Két külön szobába mentünk. Engem a férfi, Pétert a nő kísérte. Citromfűillat, félhomály, középen széles masszázságy olajos, krémes tubusokkal, törölközőkkel megrakva. Halk, nyugtató zene. Az ajtó mellett volt egy fülke, ott levetkőztem, magamra tekertem az előre elkészített lepedőt. A masszőr feltessékelt az ágyra, és narancs-fahéj illatú olajjal kezdte kenegetni a hátamat. Alaposan meggyúrta az izmaimat, tetőtől talpig. Tiszteletben tartotta a kérésemet, az intim testtájékokat kihagyta. Kilencven perc hosszú idő, főleg akkor, mikor nem tudod, mi zajlik a melletted lévő szobában, ahol épp a párodat simogatja egy középkorú nő... A masszázs után letusoltam, majd a recepción várakoztam. Peti széles mosollyal közeledett felém. A masszőr kis pihenőt javasolt. Beszéljük meg, mit éltünk át a masszázs közben. Én rövidre fogtam a mondandómat, nem volt miről beszámolni, Peti ott ájuldozott mellettem a gyönyörtől. Elköszöntünk. A soha viszont nem látásra...
– Az autóban hosszú, néma csendben ültünk. „Ugye, nem haragszol? Őszinte vagyok veled. Nem tudnálak megcsalni. Ez a masszázs sima kényeztetés volt, ilyen mindenkinek kijár.” Úgy gondoltam, nem rontom el a hétvégénket, ezért nem veszekedtem vele. Reméltem, hogy egyszer ez a hóbort is ködbe vész, mint a vibis játék. Féltem, ha nemet mondok, elveszítem. Mindent megbocsátottam, mindent eltűrtem, de a lelkem mélyén tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége... Attól tartottam, hogy kupiba is jár. Bár erre sosem derült fény. Aztán megtaláltam egy SMS-t a telefonjában. Betelt a pohár. Irtó fárasztó együtt élni egy olyan férfival, aki nem tudja a hancúrlécét a nadrágjában tartani... Ez nemcsak arról szól, hogy más az étvágyunk, hanem hogy én magamban kevés vagyok neki. Az ilyen érzések pedig frusztrálnak.
– A mostani párom mellett tanultam meg, hogy a szex akkor jó, ha nekem is jó. És igenis jelezni kell, ha valami nem stimmel az intimitásban (mert a testünk is elkezdhet jelezni, valami női bajunk lesz). Az egyik barátnőm mesélte, hogy ha valami nem működött a párjával, mindjárt előjött a kandidózisa... Mert akkor végre nem kellett lefeküdni vele. Ha a viszony csak a párunk igényeiről, perverzióiról szól, akkor az én igényeimre sosem kerül sor. Napfényre sem kerülnek. Egy pszichológustól olvastam, hogy gyakran nem azért megyünk máshová, mert másik partnert keresünk, hanem azért, mert egy másik ént, önmagunk másik verzióját keressük...
Szilánkos játszmák
„Három évig voltam Zoli rabja. Mindig a pincérnőket nézegette, előttem kikezdett velük. Én nagyon ragaszkodtam hozzá, de lassan elérte, hogy már nem kezdeményeztem, mert nem éreztem magam vonzónak. Aztán már csak akkor voltunk együtt, amikor ő akarta. Kicsi a mellem, rondán öltözködöm, miért nem vagyok kihívó – mindig ilyeneket mondott. Amikor elég erőt gyűjtöttem ahhoz, hogy otthagyjam, hirtelen gyöngéd volt velem. A szexen keresztül kontrollált, játszott velem, mint macska az egérrel. Húzd meg, ereszd meg... Vele volt a legjobb az ágyban.”
„Sokszor hetekig ott pihegtem mellette, annyira vágytam az ölelésére, de ő esténként egyszerűen hátat fordított nekem. Miért nem vagyok rafináltabb, ilyeneket mondott, majd két nap múlva őrületes szexben részesített.
Vagy elkezdett simogatni, aztán a közepén ott hagyott... Nincs kedve hozzá, nem elég puha a bőröm. Alig tudtam utána az önbecsülésemet összekanalazni. Mégis ragaszkodtam hozzá...
A szex nálunk jutalmazó és büntető eszköz volt, a leosztást mindig ő szabályozta. Csak akkor juthattam hozzá, ha kedves voltam, vagy flegma voltam, vagy a rántott húst jól kisütöttem... Belementem mindenbe, kényeztettem, mert azt hittem, utána megkapom a jutalmat, szeretni fog. Tudom, én is hibás voltam, nem hittem el, hogy magamért is szerethető vagyok.”
„Mindig azonnal akarta, nem volt semmi bevezető. Ha én nem akartam, könnyen odavágta, hogy van elég nő, aki lefekszik vele... Én meg elhittem neki, mert akkor még nem tudtam: igaz, hogy sok nő van, de az a viszony is csak átmeneti lesz. Egyetlen nő sem szereti, ha használati tárgyként kezelik, vagy az ő szükségletei nem fontosak.”
Sok fajta jó szex létezik. Nem csupán a nő, a férfi is sokkal jobban élvezi a szexet, ha szerelmes. Igaz persze, hogy a férfi, miközben szeretkezik, tárgyiasítja a partnerét, hisz a szenvedély különleges tudatállapotot idéz elő. Ám emberek vagyunk, közben a másik igényeire is tekintettel kell lenni. A nőnek is ismernie kell a saját testét, csak akkor várhat el jó szexet.
Magunknak is fel kell fedeznünk, mire vágyunk, mi a jó nekünk. Nehéz tájékozódnia a férfinak, ha partnere nem nyilvánítja ki az érdekeit (a szexben). Még mindig él az elvárás, hogy a nőnek ne legyen sok szexuális partnere. Ellenben ha nem szerez tapasztalatot, hogy lehet felszabadult szerető?
Nagy baj, hogy a mai fiatalok a pornófilmekből tanulnak meg szexelni. Azt hiszik, az élet is olyan! Pedig a filmekben a gyönyör is megjátszott, minden mesterkélt. A filmben látott jelenetek mindig orgazmusorientáltak – miközben sokfajta jó szex létezik. Semmit nem mutatnak meg a játékos szexből, vagy abból a szeretkezésből, amelynek a játékosság vagy az abszolút jelenlét ad mélységet.
