A koronavírus okozta hónapokig tartó „szobafogság” után jólesik a szabadban való tartózkodás, a napfény élvezése.
Sokan – a hetekig ránk kényszerített bezártságnak mintegy ellensúlyozásaként – minél több időt kívánnak napozni. A mértéket azonban itt is érdemes betartani!
A több órán át bőrünket bombázó napsugarak nemcsak barnítanak és D-vitaminhoz segítik szervezetünket, de kárt is okozhatnak. Jól ismert a közvetlenül, azonnal okozott kár, a leégés, a bőrgyulladás. Kevésbé gondolunk azonban arra, hogy a többszöri leégés, különösen, ha az gyermek- és fiatalkorban történik, rosszindulatú bőrdaganat kialakulásához is vezethet. A bőr leégéséhez vezető mértéktelen napozás az ún. fekete rák, azaz a melanóma leggyakoribb okozója. A melanóma a 25-29 éves korosztályban a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata.
A mértéktelen, megfelelő bőrvédelem nélküli napozás során – de a tűző napon végzett bármilyen munka esetén is – a bőrben felhalmozódó ultraibolya (UV) sugárzás bőrsejtjeink örökítő anyagát, a DNS-t károsítja.
A melanóma – férfiaknál inkább a törzsi részen, nőknél gyakrabban a comb bőrén – a bőr festékanyagot (melanint) termelő sejtjeiből indul ki. Elterjedt tévhit, hogy a melanóma csak „anyajegyből”, gyermekkortól meglevő, lencseszerű foltból alakul ki. Az orvosi tapasztalat azonban mást mutat: a melanómák fele a korábban teljesen ép bőrön keletkezik. S bár kétségtelenül a leggyakoribb ok a többszöri leégés, melanóma kialakulhat a napfénynek kevésbé kitett területeken, pl. a végbél nyálkahártyáján is.
Mégis a leggyakoribb „forgatókönyv” a következő: az évek óta nyugalomban levő anyajegy változni kezd – színe, terjedelme átalakul; kifekélyesedik, vérezni kezd. Ugyancsak vészjelnek kell tekintenünk, ha az addig ép bőrön keletkezik „anyajegyhez” hasonló folt, csomó. Szigorúan tilos az ilyen elváltozással szembeni bármilyen laikus manipuláció (nyomkodás, kiégetés, kimetszés.) Kérjünk azonnal orvosi (bőrgyógyász, dermatológus) segítséget. Minden gyanús elváltozásnál indokolt a sebészi kimetszés, melyet kötelezően követ a kimetszett csomó szövettani (hisztológiai) vizsgálata. Csak a bőrsejtek mikroszkóp alatti vizsgálata döntheti el a további kezelés formáját.
A melanóma, ma már a gyógyítható betegségek közé sorolandó – persze, ha a daganat időben felismerésre kerül. A melanóma esetében kiemelten érvényes: minél később fedezik fel, azaz minél mélyebbre hatol a bőrbe, annál nagyobb a veszélye az áttétképződésnek, ami a helyileg kezdődő elváltozásból az egész testet érintő „rákbetegséggé” alakulhat. Ezért törekedni kell a megelőzésre: ésszerű napozással, a legforróbb, dél körüli órák napozásmentessé tételével mérsékelhetjük bőrsejtjeink ellenőrizhetetlenné váló burjánzását.
Havonta legalább egyszer tekintsük át bőrünket. Bármilyen elváltozást észlelünk (foltot, duzzanatot), forduljunk azonnal orvoshoz! Sajnos, a statisztikák azt mutatják, hogy a betegek többsége későn, helyileg előrehaladott, netán már áttétet is képzett daganat esetében fordul szakemberhez. S ne feledjük: bár a járvány idején más panasz esetében elég lehetett a telefonos konzultáció, a melanóma gyanújának felmerülésekor szükséges, hogy az orvos megvizsgálja betegét.
