Sok mindent mondanak az egykékről. Hogy el vannak kényeztetve, önzők, nem tudják beleélni magukat mások bőrébe, nem képesek megosztozni. Ráadásul hiányzik nekik a testvér. Mi a valóság? Hogyan kell nevelni az egykét?
Egyke édesanyja vagyok. Februárban lesz tizennégy éves, de soha nem panaszkodott, hogy nincs testvére, hiszen sok unokatestvére van. Néha viccesen előhozza, hogy egyszer majd nem kell senkivel osztoznia az örökségen. És már el is érkeztünk az egyik általánosításhoz, miszerint az egykék nem tudnak önzetlenül osztozkodni. Mit mond a pszichológia azokról a gyerekekről, akik testvér nélkül nőnek fel?
(Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
Én, én, én, mindig csak én?
Valóban előfordul, hogy a szülők néha annyira el vannak telve az egy szem gyerekükkel, hogy a kivételesség érzetét nevelik bele. Az egészséges önbizalom hasznos útravaló az életben, de ha túlméretezett, kudarcok forrása lehet. Gondot jelenthet a kortársakkal való kapcsolatban, mert a folytonos dicsekvés zavarja a többieket. Az egykék hozzászoknak ahhoz is, hogy egyedül döntenek mindenben, hogy minden kívánságuk teljesül, mert a szülőknek több idejük van a gyerekre, többet tudnak költeni rá.
Ennek ellenére nem igaz, hogy minden egyke törvényszerűen önző. Pluszok is vannak abban, ha valaki egyedüli gyerek. Többet foglalkoznak vele, több ismerethez jut hozzá, mert figyeli a felnőtteket. Ennek eredménye a kognitív funkciók nagyobb fejlettsége. Sok egykének már óvodáskorban igen gazdag a szókincse és fejlett a hallási emlékezete. Képesek jól feldolgozni az információkat, sokuknak van kiemelt érdeklődési területe, például ismerik a dinoszauruszokat, a földrajzi fogalmakat vagy az autómárkákat. Az sem ritka, hogy korábban tanulnak meg írni és olvasni.
Mivel a kisgyermeknek átlagon felüli a tudása, ami annak köszönhető, hogy testvér hiányában nagyobb figyelemben részesül az iskoláskor előtt, a szülőkben tévesen az a meggyőződés alakulhat ki, hogy gyermekük kivételesen tehetséges.
A fenti képességek megléte, az ügyesség, a környezet stimuláló hatására kifejlődött értelem azonban nem jelenti azt, hogy teljesítménye folyamatosan emelkedni fog. Főleg a kislányok esetében ez az értelmi előny a harmadik osztályban kiegyenlítődik az átlaggal, s ezzel egy időben a környezet elismerése is megcsappan. A gyermek pedig nem érti, hogy most már miért nem ő áll a figyelem középpontjában, és elbizonytalanodik. Önbizalmát nehezen tudja visszaszerezni.
Az egykék más előnyöket is élvezhetnek. Az a tapasztalat, hogy jobban bíznak magukban. Ha a gyermek sokat tartózkodik felnőttek között, jobban megismeri a világot, könnyebben eligazodik benne, elsajátítja a problémamegoldási stratégiákat és a szociális érintkezés szabályait. Ennek alapján a szülő úgy érezheti, hogy gyermeke gyorsabban fejlődik, mint a vele egykorúak. Egyébként az a tapasztalat, hogy az elsőszülöttek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az egykék.
Ne terheljük túl
Gyakori tapasztalat, hogy a szülők saját ambícióikat rávetítik a gyermekre. Ha több gyermekük van, egy idő után elfogy az erejük és kevesebb lesz az idejük. Egykék esetében azonban a szülőnek mindent egy lapra kell feltennie, ezért nem egykönnyen adja meg magát. A veszély ott leselkedik, hogy a szülő nemcsak a maximumot akarja kihozni a gyerekéből, hanem jóval többet. A gyermek pedig igyekszik, hogy megfeleljen a szülői elvárásoknak, ne okozzon csalódást. A túlzott elvárások megterhelőek a gyermek számára. Ilyen esetekben szokott előfordulni az, hogy serdülőkorban a gyerek megmakacsolja magát, és igyekszik kiszabadulni a szülői nyomás alól.
A pszichológusok tudják, hogy a szülői figyelem és törődés gazdagítja a gyermeket, de nemegyszer tapasztalják azt is, hogy korlátozza és bilincsbe veri. Egy gyermeknek nem kell mindent tudnia, nem kell tökéletesnek lennie. Elsősorban arra van szüksége, hogy önmaga lehessen, ami azt is jelenti, hogy sok tekintetben más, mint amilyennek a szülei elképzelték. Minden szülőnek az a feladata, hogy időben visszakozzon, és ne élje a gyerek életét a gyerek helyett. Nagyon fontos, hogy rávezessük a gyermeket ara, hogy maga harcolja ki helyét a világban.
Az egykék szülei nehezebb helyzetben vannak, többet kell gondolkodniuk azon, hogyan tudnak olyan önálló, öntudatos embert nevelni a gyermekükből, akinek teljesítménye nem függ a dicsérettől és mások támogatásától az élet nehezebb helyzeteiben.
A férjem is egyke
„Mindennek úgy kell lenni, ahogy ő akarja” – panaszkodik a barátnőm, de ugyanezt mondja a másik barátnőm is, pedig az ő férjének két nővére és egy öccse is van. A szakemberek ehhez annyit tesznek hozzá, hogy nemcsak az egyke lehet kis basa, hanem más is – egyszerűen önző ember, aki azt szeretné, ha az egész világ körülötte forogna. Inkább a neveléstől függ. Ha a szülő semmiben nem szab korlátokat, ha mindig mindent a gyerek akarata szerint tesz, akkor nagyon valószínű, hogy a gyermek felnőve is ezt követeli majd magának. Ez azt is jelenti, hogy ilyen emberrel nehéz kiegyensúlyozott kapcsolatot teremteni.
Sok egyke követeli a szüleitől, hogy neki is legyen testvére. Nemrég egy tizenegy éves kislány panaszkodott, hogy nincs testvére, ezért mindent egyedül kell csinálnia. Meg az is eszébe jutott, hogy később, majd ha a szülei megöregszenek, egyedül neki kell majd gondoskodnia róluk. Meg az is fáj neki, hogy a gyerekeinek nem lesz nagynénjük, nagybácsijuk.
Mit lehet tenni akkor, ha a szülők bármilyen okból nem tudnak „testvérrel szolgálni”? Ha valóban nem megy, akkor csak annyit kell tenni, hogy megmagyarázzák a gyereknek, hogy ez nem megy. Az életben számtalan olyan helyzet van, hogy hiába vágyakozunk valami után, nem teljesül az álmunk. Éppen ez az eset lehet az első alkalom, hogy gyermekünk megértse, nem teljesülhet minden a kívánságunk szerint. Az egykék néha egyedül érzik magukat.
(Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
De az egyedüllét is jó lehet valamire, számtalan lehetőséget kínál. Rákényszerítheti a gyermeket arra, hogy a kortársai között barátot keressen. Közben megtanulja azt is, hogyan kell megszólítani a másikat, nem pedig arra várni, hogy a másik kezdeményezzen. Vagy pedig megtanítja a gyermeket arra, hogy egyedül legyen önmagával, és elgondolkozzon azon, mit szeretne, mire van szüksége.
10 jó tanács az egykék szüleinek
- Örüljenek az együtt töltött időnek, de gondoljanak arra, hogy a gyermeknek is szüksége van a saját idejére – akárcsak a felnőtteknek.
- Biztassák a gyermeket, hogy sportoljon, barátkozzon egykorú társaival.
- A szülők ne akarják helyettesíteni a kortársakat.
- Ne terheljék túl a gyermeket érdekkörökkel, hobbifoglalkozásokkal.
- Vonják be a gyermeket a házimunkába.
- Ne akarják, hogy a gyermek tökéletes legyen. Az egyke is lehet mérges.
- Engedjék, hogy a gyerek önmaga lehessen.
- Szoktassák önállóságra a gyermeket, ne hárítsanak el előle minden akadályt.
- Ne féltsék túlságosan a gyermeket.
- Szerezzenek be házi kedvencet.
