Hangosak voltak a sóhajok legutóbb az alsósófalvai farsangtemetésen, ahol Ádám Gyula képei készültek. Nem csoda, hisz nem mindenki jöhetett, aki szeretett volna, az intézkedések korlátozták a szabad mozgást, nem voltak óvodai csoportok. Ám azért szólt a hegedű, énekelt a székely.
Az Illést sirató szövegbe is bevették, hogy siratják a farsangolók hiányát, de a turisták hiányát is, akik egy ideje már nem jönnek a parajdi sófürdőbe.
A gyergyói Szárhegyen (Gyergyószárhegy) is eltemették a nagybőgőt, elbúcsúztatták a farsangot. „Addig jó nekünk az élet, amíg együtt kacagunk” – tartják a mulatozók.
Nagy a tömeg, mert több csíki községből jönnek a hagyományőrzők. A megegyezés szerint minden évben más falu látja vendégül a csoportokat.
Minden falu felvonultatja a maga vidám hagyományait, amit az eleiktől megörökölt – vagy amit az öregektől újratanult, amikor ismét divatba jött a farsangbúcsúztatás.
A legfélelmetesebb szereplő a kászoni bika, amelyik mindig ki akar szabadulni, de nem sikerül neki; vannak elegen, akik megfékezzék.
Népszerű a fekete-vörös ördögálarc, ez a vezető színe az erdélyi forgatagoknak. Tavalyelőtt a Vírus is megjelent, hátha elijeszti a betegséget (nem sikerült).
Voltak itt papok és ördögök, csattogtak az ostorok, a fiatal lányok forgatták a fejüket, mert az ördögvilla bármikor megragadhatta a bokájukat.
Mert erre megy ki itt minden, a huncutságra, az új idők pedig új maskarákat hoznak, orvost, rendőrt, csatornás munkást.
A megállókon terített asztalok várták a farsangolókat, ahol megrakhatták a gyomrukat minden finomsággal, ami a szomszédok konyháiból a közös asztalra került.
„Tea kizárólag betegnek” – hirdette a felirat, de ezt a góbéságot, a székely humort már megszokhattuk Erdélyben. Ilyenkor nem szabad megsértődni, mert minden megengedett.
Jön a böjt időszaka, a farsangnak vége, de még van pár nap, míg mulatni lehet, addig a falvak otthon is megejtik még a farsangtemetést. Mára elmondhatjuk: divatja van Erdély-szerte a farsangi játékoknak.
Farsangfarka jellegzetessége a fordított világ, szerepet cserél férfi és nő, vezető és köznép, áltemetést vagy álesküvőt rendeznek humoros jelenetekkel.
A székelyföldi farsangi játékokban mindig egy jellegzetes figurát utasítanak ki vagy égetnek el (ez az emlegetett Illés vagy bika).
A fényképeket Ádám Gyula és Pinti Attila készítették.
