Kiss Verus háromszoros császáros édesanya, aki mindegyik szülését másképp élte meg. Rákosi Dórával karöltve feladatának tűzte ki, hogy közelebb hozza az anyukákhoz: mit jelenthet hasi úton szülni.
Ideje van az edukációnak, hisz sok helyen száz szülésből negyven baba császárral születik! A császármetszés egy műtéti beavatkozás, s akkor van létjogosultsága, amikor a hüvelyi szülés vagy nem kivitelezhető, vagy túl nagy kockázatot jelentene.
(© Rima Day)
– Saját bőrödön tapasztaltad meg a császáros szülést, majd tüzetesen foglalkozni kezdtél a témával.
– A második császárom után jött a Császárvonal ötlete – kezdi Kiss Vera. – Alapvetően mégis az első császárom volt nagy sokk, mert nem arra készültem. Egészségügyi szakújságíró vagyok, babás témákkal foglalkoztam, a műtőasztalon mégis nagyon elveszett voltam. Általában az orvosok semmit sem mondanak! Pedig abban a kiszolgáltatott helyzetben jól esne tudni: mi és miért történik velünk, miért kell a katéter, műtét után miért fáj a vállunk és a többi. A második szülésemnél – szintén hüvelyi szülésre készültem, és szintén nem jött össze – döbbentem rá, hogy mennyi mindent nem tudok még a császárról.
Kiss Verus egészségügyi szakújságíró, a Császárvonal egyik alapítója, a Hegmesék csapat kreatív vezetője, háromszoros császáros édesanya, dúla.
– Császárvonalas követőid tudják, hogy ezután fordultál gyógytornászhoz...
– Igen, ő volt Rákosi Dóra, aki egyébként négyszeres császáros édesanya. Sokat beszélgettem vele a császár utáni felépülésről, s csak kapkodtam a fejem, mikor hegmasszázsról, posztoperatív tornáról beszélt. Nekem a szülés utáni hathetes kontrollvizsgálaton az orvosom annyit mondott: mehetek futni... Nem csoda, hogy azonnal lesérültem. Később felötlött bennem egy közös mobilapplikáció ötlete, ahol hasznos információkkal szolgálnánk más anyukáknak. Ehhez Dóri adta a szakmai tudását, én pedig újságíróként szócsőként funkcionáltam. Férjem szoftverfejlesztő, így a Császárvonal applikáció technikai oldalát rábíztuk.
Rákosi Dóra gyógytornász, a Császárvonal egyik alapítója, szintén császáros anyuka.
– És ez a "garázsprojekt" nem várt sikerre tett szert!
– A császárvonal.hu mostanra már annyira népszerű, hogy ez a fő tevékenységünk. Van weboldalunk, a közösségi hálón 14 000-es követőbázissal vagyunk jelen, rendelkezünk saját YouTube-csatornával is – és büszkék vagyunk a Hegmesék címet viselő könyvünkre. Amúgy a Császárvonal applikáció ingyenesen letölthető a mobiltelefonokra.
– Pontosan mivel foglalkoztok?
– Mi nem a császármetszést népszerűsítjük, hanem felvilágosítjuk az édesanyát, hogy felelős döntést hozhasson a testéről és a szüléséről. Beszélünk a császármetszésről, a következményekről és a szövődményekről. Rengeteg traumatizált édesanya keres fel bennünket, akiknek nincsenek információik a továbbiakról. Fontos üzenet, hogy az anyák ne csak chaten, egymás közt írják meg, ha rossz bánásmódban volt részük, illetve beleegyezésük és tájékoztatásuk nélkül végeztek el rajtuk bizonyos beavatkozásokat. Vagy épp megalázták őket a szülőszobában...
Fontos a mulasztást jelezni a kórház, a betegjogi képviselők felé. is Ha nincs visszajelzés, a kórház vagy az orvos még azt gondolhatja, hogy mindent jól végzett. S ez fokozottan érvényes itt Szlovákiában, ahol a szülő nő még mindig hallgat, s nem egy helyen orvosterror van a szüléseknél! A szülőszoba nem a harc mezeje, de míg nem javulnak a körülmények, nincs más út, mint a harc!
– Az ellátórendszertől, a női orvosoktól is kaptok visszajelzést?
– Mi alulról indultunk, ezért elősorban az anyákhoz szerettünk volna szólni. Ellenben a munkánkat mindig szakemberekkel hitelesítettük. Jó érzés, hogy ma már sokszor az orvosok jelzik a várandós anyukáknak: olvasgassák az oldalunkat, töltsék le az applikációt. Az applikáció segítségével bármely kismama fel tud készülni arra, ha császármetszéssel végződne a szülése, vagy épp programcsászárral szül. Az alkalmazásban található 120 oldalnyi közérthető tájékoztató. Minden felmerülő kérdésére választ kaphat itt egy édesanya – illetve népszerű a Facebook-csoportunk is.
– Háromszor szültél. Mit tudhatunk a harmadik szülésről?
– A harmadik gyerekemet is megkíséreltem természetes úton megszülni, találtam is hozzá egy támogató kórházat: s vízben vajúdhattam. Ez volt a legszebb szülésélményem. Sajnos, nem történt előrelépés a vajúdásomban, a hegem sem viselkedett jól, így végül a saját lábamon besétáltam a műtőbe.
Két császárral szült édesanya, Kiss Verus és Rákosi Dóra 2018-ban életre hívta létre ezt az alulról jövő kezdeményezést. Nagy eredményük egy hiánypótló, magyar fejlesztésű ingyenes mobilalkalmazás létrehozása (Android/iOS). (A projekt Nekem szól! Egészségértés Díjat és Richter Anna Díjat nyert.)
– Ha lettek volna információid, könnyebb lett volna feldolgozni a császármetszéseket?
– Igen. Sajnos, a betegjogokról nagyon keveset beszélünk. A kórházi protokollok sem feltétlenül a legfrissebb tudományos eredményeken alapulnak. Ha 2022-ben még megesik, hogy a babát indokolatlanul elviszik az anyától, az nagyon szomorú dolog. Ha viszont egy édesanya tudja, hogy neki törvény adta joga 0-24-ben együtt lenni a babájával, vagy a beavatkozásokkal kapcsolatban valamit visszautasíthat, esetleg kérheti, hogy magyarázzanak el neki mindent az anyanyelvén: akkor rájön, hogy a protokoll nem őt, hanem a kórházat köti. Tapasztalat még, hogy fogadott orvosnál több a császármetszés és a szülészeti beavatkozás, mint ügyeletben. Ez azért is van, mert a fogadott orvos siet, programja van, hétvégén nem akar dolgozni – az ügyeletes orvosok pedig ráérnek, hisz váltják egymást.
– Az oldalatokat böngészve szembe jött egy szókapcsolat: gyengéd császár. Mit értsünk alatta?
– Egyre többen igénylik, hogy a császár a legtermészetesebb módon történjen. Ez, ugye, akkor van, mikor az anyuka előre tudja, hogy császárral fog szülni. Császáros anyuka vagyok, de mindig hangsúlyozom: a biológiai norma a hüvelyi szülés, viszont a császárból is ki lehet hozni a maximumot. Gyengéd császármetszésnél nyugodt tempóban, a baba és az édesanya jelzéseire figyelve történik minden. A baba-anya-apa egységet már a műtőben megteremtik, a baba magát dolgozza ki a méhből, és megérkezése után az anya mellére kerül. Egy pokrócot készítenek be neki: az egyik oldalról ez melegíti, a másik oldalról az anya teste. A baba mellre tud kúszni, s míg az anyát ellátják, ő továbbra is rajta pihen.
A gyengéd császárral gyengédebb érkezést tudunk biztosítani, a babát nem szeparáljuk el; és még az édesapa is jelen lehet. Persze, ma még sokszor kimerül abban az aktus, hogy nem viszik el a babát szülés után az anyukától. Ám az intézmények lassan felismerik, hogy ez jó eljárás, mert hamarabb beindul az egymásra hangolódás a babával, s ezzel együtt az anyatejtermelés. Nyilván mindez sürgősségi császár esetén nem működik.
– Az elmélet mindig olyan szépen hangzik! Ellenben a gyakorlat...
– Nálunk sincs mindenben előrelépés; de az anyai igény megteremti a lehetőséget. Egy nagyon lassú rendszer csak akkor tud megváltozni, ha igény van a változásra. Az anyák egyre tudatosabbak, ismerik a jogaikat, kiállnak az aranyóráért, hogy megpihenhessen rajtuk a baba. Ezek ma már nemzetközi ajánlások.
– A császármetszés altatásban vagy gerincérzéstelenítéssel történjen? Mi a jobb? Van jobb? Nálunk vannak kórházak, ahol csak altatják a császárosokat...
– Az altatást nem szokták javasolni. Egyrészt rengeteg gyógyszerhatás éri a magzatot is, aki még a pocakban van, amikor az anyát altatják. Nem ritkán a baba aluszékonyabb, nehezen kerül mellre. Nehezebben indul meg a tejtermelés is, mert a baba nem ad ingert a mellnek. Másrészt a szülésélmény is sérül, hiszen az anya átalussza a nagy pillanatot: az „anyává váltam" pillanatát. Sokan mesélik, hogy kimarad egy képkocka: betolják a műtőbe nagy pocakkal, s mire magához tér, se gyereke, se hasa. Egyébként a hüvelyi szüléstől való rettegés orvosi neve: tokofóbia.
(© Rima Day)
– Mi a helyzet azzal a tévhittel, amikor egy anyuka azt mondja: császárral szeretnék szülni, mert az nem fog fájni!
– A szülés élettani oldalával évtizedek óta nem találkozik a nő, mert – ahogy a temetés és a halál is – kiszerveződött az otthonokból. Nincs szem előtt. Nyilván csak a leghangosabb történetek jutnak el az anyákhoz, mint például „Oxigénhiánnyal született a baba! Hiába, ez történik, ha hüvelyi úton szül valaki!" A legnagyobb baj, hogy nincs reális képünk a szülésről. Tele vagyunk félelmekkel.
– Mire készüljön egy várandós kismama?
– Nem császárra kell készülni, hanem az élettani szülést kell megismerni. Hogy tudjuk, mit jelent, ha oxitocint kötnek be, mivel jár, ha csak fekve vajúdhat a kismama. Ma a nők nem tudják, mit veszítenek, ha a szülőszobában lemondanak valamiről. Én senkit nem biztatok császárra, mert ez óriási hasi műtét. Ámde félünk a szüléstől, így kézenfekvő, hogy a szülőszobai fájdalmak közepette a passzív megoldások felé hajlunk. Főleg, ha felajánlják: majd kiveszik belőled a babát!
Különben is, ma mindent megtervezünk, ezért kecsegtető azt mondani, hétfő reggel 8:00-kor betolnak, 8:20-kor kitolnak a műtőből, megvagyok, anya vagyok?!
– Néha az orvos magától mondja, ha az első baba is császáros volt, másik is legyen az!
– Nemzetközi kutatások bizonyítják: ha csak nincs medencedeformitás, lepényleválás, toxémia – ezek számítanak akut császárindoknak –, biztonságosabb megkísérelni a hüvelyi szülést, mint egy újabb hasi műtétnek kitenni az anyát. A császárok számával egyre növekszik a szövődmények előfordulása, a műtétet is nehezebb kivitelezni, hiszen egyre több az összenövés. Már azzal is rengeteget tehetünk a babánkért, ha vajúdásból tolnak minket a műtőbe. A vajúdás császármetszés előtt nem felesleges szenvedtetés, sokkal előnyösebb a babára nézve, hiszen tovább maradhat az anyaméhben.
