Tavasz van, hétágra süt a nap (legalábbis jelenleg), ezért mi másról írhatnánk, mint a palántázásról. Még ha nem is tavaszi történetről van szó, hiszen az egész februárban kezdődik.
Ha van veteményesünk, várjuk a tavaszt. Mikor már érezzük az illatokat, melyeket a fagy elmúltával a föld kienged magából, valami leírhatatlan, ősi ösztöntől vezérelve mennénk is ki a kertbe – ültetni. Ám nem mehet mindig szabadföldbe a mag. (Fotó: Dömötör Ede)
Káposztapalánták: elég egy kevés föld, hogy életre keljenek az apró magok
Néhány zöldségfajtát bizony odabent, a szoba kényeztető melegében kell kinevelni. Ugyanis egyesek anyai gondoskodást igényelnek; például a karfiol, a fejes káposzta, a dinnye, a paprika vagy a paradicsom. Nekik kellően felmelegedett talajra van szükségük az életben maradáshoz.
A káposztának hat, a paradicsomnak nyolc hétre van szüksége ahhoz, hogy a palántája kiültetésre kerüljön. A palántanevelés otthon, a konyhakerti veteményes részére kicsiben megy; elég 10-20 palánta – és a családnak egész nyáron van friss zöldsége.
Iván Péter
Viszont egy nagyobb gazdaságban, mint a dióspatonyi AGRO IVÁN kertészetben (ahol vendégségben járunk), már komoly mennyiségben gondolkodnak. Itt a fűtött üvegházak simogató melegében szépen zöldellnek a palánták – február végén például a káposztafélék. Több mint 50 ezer kis növény...
A paprika és a dinnye magvai később, márciusban kerülnek földbe; esetükben is több tízezer magról beszélünk. Most gondoljunk bele, hogy ezeket mind egyesével szórják bele a keltetőtálcák földjébe. Komoly munka!
– Gépünk van rá – mondja mosolyogva házigazdánk, Iván Péter mezőgazdász. – A 96 és a 160 rekeszes tálcákhoz gyártottunk egy kis vetőgépet, ez nagyban meggyorsítja a munkát. Az első mindig a tálca előkészítése: ebbe tőzeget teszünk. Ez a tőzeg Finnországból érkezik. A magnak olyan speciális keverékre van szüksége, amelyik már eleve gyomtalanítva és trágyázva van; a csallóközi földbe már az erős növény kerül.
Az első mindig a tálca előkészítése, kézzel kerül bele a tőzeg
– Miután megtöltöttük a tálcát földdel, egy másikat teszünk rá, és lenyomjuk; így alakítjuk ki a lyukakat a magvak számára – magyarázza, s közben mutatja is Péter.
A tőzegbe kialakítjuk a magok számára a lyukakat. Indulhat a potyogtatás, drazsírozott magok esetében a gépi veté
Ahogy mutatja...
Először is következik a varázslat: egy fémből készült tálcaféleséget vesz elő, amelynek az alján alig észrevehető lyukak vannak. Az oldalán pedig egy cső.
Maga a csoda, a lyukacsos fémtálca, azaza vákuummal működő „vetőgép”
– Ide csatlakoztatjuk a porszívót! – mutat a csőre házigazdánk. – Majd a tálcába magot öntünk, bekapcsoljuk a porszívót, és a vákuum a lyukakhoz szív egy-egy magot. A fölösleget leöntjük, és ráfordítjuk a földdel megtöltött tálcára. A porszívót lekapcsoljuk, a vákuum megszűnik, a magvak a helyükre pottyannak. Ennyiből áll a folyamat. Ezután már csak egy vékony földréteg kerül a magvakra, és kész – mondja Péter.
Lekapcsoltuk a porszívót, megszűnt a vákuum, és a helyükre pottyantak a magok
Ám gépük csak drazsírozott magvakkal működik, azaz műtrágyával bevont, lekerekített formájú magvakkal. A salátamag annyira apró, hogy ha nem lenne drazsírozva, talán meg sem látnánk. Szóval, az okos kis vetőgéppel könnyebb és gyorsabb lett a munkájuk, mint a régi, kézzel potyogtatós módszerrel.
De például a paprikát kénytelenek kézzel vetni, mert a gép csak gömbölyű magvakat tud az apró lyukába beszippantani, ennek a magja viszont lapos. (A drazsírozott paprikamag már gömbölyűbb, de drága, ezért Ivánék nem azt használják.)
– Gépünk bizonyos tálcatípusokra készült. Ám ezeket a tálcákat megeszi az idő, törnek, pattannak, a békebeli műanyag is megadja magát. Sajnos, hasonló tálcákat már nem árulnak – csóválja a fejét Péter.
De nincs elkeseredve, azt mondja: egy ügyes mesterember gond nélkül összerak egy ilyen masinát. Ha elkopnak a tálcáik, biztosan találnak egy szakit, aki az új tálcákhoz majd új gépet gyárt. Az emberi találékonyság határtalan!
A vetőgép gyorsan megtölti a keltetőtálcákat a magvakkal, s így rengeteg időt megspórolhatnak. S mire eljön az ideje, és a palánták is megerősödnek, a kinti föld is felmelegszik, indulhat az ültetés.
Drazsírozás
Mire jó? Az igazán apró magvakat – ilyen a petrezselyem, a sárgarépa, a salátafélék – nehéz úgy elvetni, hogy kellő távolságra kerüljenek egymástól. Ha sűrűn vetünk, pazaroljuk a magot, és a kikelő vetést is nehéz kiegyelni.
A drazsírozott vetőmag minden gömböcskéjében egyetlen szem mag van, ezért takarékos: nem szórunk túl sok magot egy helyre, így a fáradságos egyelés is kihagyható. A drazsé vivőanyaga műtrágyát és fertőtlenítőt is tartalmaz, ezért a kelés erőteljes lesz.
Drazsírozott magvak
Csak vigyázat, a pillírozott, granulált vetést jól meg kell öntözni, másként nem csírázik ki!
Gazdaboltokban manapság előre elkészített vetőszalagok is kaphatók: ezek is segítenek abban, hogy ne szórjunk túl sok magot egy helyre, hogy majd utána ne kelljen egyelnünk. A szalagra a magvakat optimális távolságra kell felragasztani. (A legjobb ragasztó a rozslisztből és vízből kevert csiriz.)
