Természetesen mi magunk, vágjuk rá a választ. Ám a kutatók szerint ez tévedés. A felmérések azt mutatják, hogy meglepően nagy befolyást gyakorolnak ránk barátaink és ismerőseink.
Mit gondol, kitől függ, hogy lead-e pár kilót, és hogy a legújabb divat elnyeri-e a tetszését? Az akaraterejétől? A divatházaktól? Nem igazán. A valóságban sokkal inkább befolyásol ben-ónünket mások élete.
(© Bara Prasilova)
Nagyrészt szociális környezetünkön múlik, hogyan érezzük magunkat, mit gondolunk, és hogyan cselekszünk. Azt mondják, mindenki a saját szerencséjének kovácsa. Van benne valami. Ám a szociológusok szerint nem becsülhetjük alá a baráti és ismerősi kör befolyását sem. Ha a társaság egyik tagja remekül érzi magát, jókedve hullámként terjed, és átragad a többiekre is. Aki egy pozitív beállítottságú emberrel barátkozik, a kutatók szerint 15%-kal boldogabbnak fogja érezni magát. (Összehasonlításképp: egy nagyobb pénzjutalomnál csupán 2% az arány.) Hangulatunk sokkal inkább függ baráti körünktől, mint a bankszámlánk egyenlegétől.
Sajnos nem csak a jókedv ragadós. Ha olyan ember van a környezetünkben, aki örökösen elégedetlenkedik, 9%-kal csökken a boldogságérzetünk. Szóval: ajánlatos jól meggondolni, kivel is ápolunk kapcsolatot. Minél több olyan barátunk van, aki boldognak érzi magát, annál jobb. Az viszont nem megoldás, hogy 375 „barátunk” van a facebookon szerte a világon.
Ugyanis egy optimista barát csak akkor fejti ki jótékony hatását, ha a közelünkben lakik. Különben a pozitív beállítottságú szomszédok is nagyban hozzájárulnak boldogságérzetünk emelkedéséhez.
Szerelem és sorsszerűség?
Romantikusan hangzik. Ám a párok 68%-a valójában a baráti és ismerősi körnek köszönhetően talált egymásra. A chicagói egyetem kutatói szerint 53%-ban még a félrelépések szereplői is egy közvetítő által ismerkednek meg egymással. Egy széles baráti kör a leghatékonyabb társközvetítő, hiszen barátainktól megbízható információkat kaphatunk a lehetséges jelöltekről, ami megkönnyíti a szelektálást. Ha egy egyedülálló elég jól ismer 20 személyt, akiket meghívhat egy bulira, és mindannyian ismernek további 20 személyt, általuk 8000 személyre kaphat kontaktust. Ugyanez érvényes egyébként az álláskeresésre is. A legjobb tippeket általában a barátokon és az ismerősökön keresztül kapjuk.
Kapcsolatrendszerünk a rossz szokásokra is hatással van. Figyeljük csak meg: ha baráti körünkből valaki abbahagyja a dohányzást, nem sokkal később követői akadnak. Az alkoholfogyasztással viszont – a kutatók szerint legalábbis – más a helyzet: csak a nők gyakorolnak befolyást a csoport tagjaira. Például: ha a társaság egyik nőtagja sok alkoholt fogyaszt, a társaság minden tagja hajlamos arra, hogy kövesse a példáját.
Akkor tudjuk leginkább tartani a súlyunkat, ha barátaink egészségesen táplálkoznak, és sportolnak. Nicholas A. Christakis, a Harward egyetem szociológusa azt mondja, hogy nem a női lapokban látott modellek és sztárok a mérvadóak abban, milyen testméretekkel érezzük jól magunkat, hanem inkább baráti és ismerősi körünk átlagos alkatú tagjai. Aki fogyni szeretne, a legjobb, ha nemcsak egy barátnőjével „lép szövetségre”, hanem többekkel is. Így megsokszorozódik az egymásra gyakorolt pozitív hatás.
Mire vezethető vissza, hogy ennyire erősen befolyásol bennünket a környezetünk? Az van belénk programozva, hogy utánozzuk egymást, mondják a kutatók.
Az őskorban az egyéni és csoportbeli túléléshez elengedhetetlen volt a gyors információátadás – mimikával, testbeszéddel és gesztikulációval. Ha a csoport egy tagja veszélyt észlelt, jelezte a többieknek, majd közösen reagáltak. Ezen idők óta „alapfunkcióként” megmaradt az emberben a beleélés képessége. Ezt a folyamatot az agy idegsejtjei, az ún. tükörneuronok irányítják: megéreztetik, megértetik velünk, mit gondolnak mások, és mit miért tesznek.
Arra vagyunk teremtve, hogy másokkal kapcsolatba lépjünk. Régről való az a hajlam is, hogy a hozzánk hasonlók társaságát keressük – az ilyen baráti kör az összetartozás, elkötelezettség érzését adja.
