A nagymama kertje – a benne termesztett zöldségekkel és gyümölcsökkel s azok páratlan illatával, ízével – mindenki számára inspiráló hely. Pláne, ha valakinek hajlama is van a kertészkedésre, mint a balázsfai Póda Csengének. Csenge az egyetemi tanulmányai befejeztével nagy fába vágta a fejszéjét: saját gazdaságot álmodott, melyben gyógy- és fűszernövényeket termeszt majd a jövőben.
Ahogy 2020 tavaszán lezárták a határokat, Csenge hazajött Magyarországról (ahol doktori tanulmányait végezte), hogy családja közelében lehessen. Feltöltődésképpen kibővítette az otthoni veteményesüket, és kertészkedni kezdett. Minden egyes nap órákat töltött a friss levegőn, élvezte a napsütést, a kerti munka pedig mindennapi örömforrás lett számára. A korlátozások enyhülésével visszatért Budapestre, ám ekkor tudatosult benne, hogy valójában nem kutatni, hanem kertészkedni szeretne…
Póda Csenge
Barangolás a nagymama kertjében
Csenge tízéves volt, amikor családjával Dunaszerdahelyről Balázsfára költöztek, de már városi kislányként is sokat barangolt nagymamája pódafai kertjében. Az egykor kertészetben dolgozó nagymama pedig a legnagyobb lelkesedéssel adta át unokájának a gazdálkodás alapjait – s a kert szeretetét.
„A kertészkedés szerintem a génjeimben van. A felmenőim a földeken dolgoztak, a ház körül termesztették meg az élelmüket. Dédapám veteményese híresen gyönyörű és gondozott volt – nagymamám a mai napig sokat emlegeti. Persze, közvetlenül előttünk is volt követendő példa: mivel a nagyszüleim gazdálkodtak, természetes volt, hogy mindig friss kerti zöldség és gyümölcs került az asztalra. Gyerekként ugyan nem vettem részt a munkában, de mindig figyeltem, mit csinálnak a nagyszüleim, miként gondozza a veteményest a mama. Ahol persze mindig rend uralkodott: a zöldségek közti sorokban soha egy szál gyom sem volt!” – idézi fel Csenge, aki több fronton is igazi példaképként tekint a nagymamájára. „Mama 70 feletti, de még mindig aktívan kertészkedik. Idén az egész ötáras kertet egyedül ásta fel! Csodálatra méltó az a munkabírás, mellyel a kertet műveli!” – meséli büszkén.
Csenge az érettségi közeledtével kertészmérnöki tanulmányokkal kacérkodott, végül az ELTE környezettan alapképzésén, majd környezettudományi mesterszakán szerzett diplomát.
„A tanulmányaim befejeztével egy évig az Ökológiai Kutatóközpontban dolgoztam tudományos segédmunkatársként, ahol kutatási tevékenységet folytattam. Ezután felvettek az ELTE Biológia Doktori Iskolájába. Nemzetközi konferenciákon vettem részt, tudományos cikkeim jelentek meg, de egyre inkább azt éreztem, hogy nem ez az én utam. Másra, többre, valami élhetőbbre vágytam…”
Áttörés vírus idején
Ahogy 2020 tavaszán lezárták a határokat, Csenge hazajött Magyarországról, hogy a családja közelében lehessen. Feltöltődésképpen kibővítette az otthoni veteményesüket és kertészkedni kezdett. Minden egyes nap órákat töltött a friss levegőn, élvezte a napsütést, a kerti munka pedig mindennapi örömforrás lett számára. A korlátozások enyhülésével aztán visszatért Magyarországra, ám ekkor tudatosult benne, hogy valójában nem kutatni, hanem kertészkedni szeretne.
„Arra gondoltam, hogyha elvégezném a négyéves doktori iskolát, akkor sem vállalnék kutatói állást, ezért megszakítottam a tanulmányaimat. Eleinte zavart, hogy tettem egy sokéves kitérőt, de mostanra egyáltalán nem bánom, hiszen ezt az utat végigjárva döbbentem rá, hogy kertészkedéssel és gyógynövényekkel szeretnék foglalkozni. Ráadásul a tanulmányaim során ivódott belém az a fajta ökologikus szemléletmód, melynek hála mostanra tudom, hogy a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodásban szeretnék kiteljesedni – hiszen ebben látom a jövőt.”
Fűszer- és gyógynövények bűvöletében
Csenge ezután beiratkozott egy OKJ-s kertészképzésre (Magyarországon 2020-ban indítottak utoljára ilyesfajta felnőttképzést – a szerk. megj.), néhány hónap alatt pedig kézhez is kapta kertészvégzettségét. Majd egy erre épülő gyógy- és fűszernövény-termesztő tanfolyamot is elvégzett. Az elméleti képzés Győrben, míg a gyakorlat Pannonhalmán zajlott, a főapátság gyógynövénykertjében.
Magyarországon meglehetősen komolyan veszik a gyógy- és fűszernövény-termesztést, az oklevél megszerzéséhez komoly vizsgafeltételeket kell teljesíteni. A kurzus résztvevőinek meg kell tanulniuk felismerni a növényeket virágzatukról vagy levelükről, frissen vagy szárítva, de gyökerük és magjuk alapján is.
„A kertészeti kurzuson volt egy nagyon jó tanárom Vadas Zoltán személyében, illetve a gyógynövényekről szóló előadásokat is ő tartotta. Rengeteg hasznos tanácsot kaptam tőle a jövőt illetően. Pannonhalmán pedig Márton testvér vezette a gyakorlatokat: itt a növények felismerése, szaporítása, termesztése és a begyűjtése volt a fő téma. A gyógynövényeknél mindig tudni kell, melyik növényi részben található a drog, vagyis a hatóanyag. Például, a levendula esetében a legtöbb a virágban halmozódik fel, a mentánál a levélben, a mezei cickafarknál a virágos hajtásban, a pongyola pitypangnál pedig a gyökérben. Megtanultuk, hogyan termesszük, gyűjtsük be és tartósítsuk, szárítsuk a növényeket, s hogy a hatóanyagaik mely esetekben használhatók fel. A vizsga négy részből állt: elsőként az írásbelit kellett teljesítenünk, majd jött egy gyógynövény-felismerési feladat, ahol szárított vagy élő gyógynövényeket akár magról, gyökérről kellett azonosítani. A harmadik rész a szóbeli volt, az utolsó pedig a gyakorlati vizsga. Utóbbi kettőn tételt húztunk, csakúgy, mint az érettségin” – meséli Csenge.
A lány az oklevelek megszerzése után sem tétlenkedett: 2021 nyarán beiratkozott egy gyógynövénygyűjtési kurzusra, melyen hétvégi túrák alkalmával gyűjtötték be a gyógynövényeket, s ezek különböző felhasználási, tartósítási módjaikkal ismerkedtek meg.
Gazdaságot álmodnak…
Csenge és párja a közelmúltban kinéztek maguknak egy több mint félhektáros földterületet a közelben. Egy kisebb veteményesben saját maguk és a családjuk részére termesztenének zöldségeket, a terület nagyobb részére pedig a lány gyógy- és fűszernövényeket telepít majd. Ezekből különféle gyógyhatású termékeket, teakeverékeket és más élelmiszeripari termékeket – például szörpöket – is készítene. Párja, aki szintén elvégzett egy mezőgazdasági tanfolyamot, méhekkel is foglalkozna a jövőben, így a telek végében méhkaptárok is helyet kapnak majd.
Szörpök minden mennyiségben
Csenge a növények gyűjtése mellett szörpkészítéssel is kísérletezik. Mindez néhány évvel ezelőtt, bodzaszörpkészítéssel kezdőtött, amit a nagymamájával azóta is minden évben közösen raknak el.
Az eredeti bodzaszörprecept, amelyet Csengéék elkészítettek, az Új Nő 2000-ben kiadott receptkönyvéből származik, a könyvet ugyanis Csenge édesanyja szerkesztette. A bodzaszörpöt azóta is a recept alapján készítik, persze idő közben kisebb változtatásokat, módosításokat eszközöltek rajta.
„A bodzavirágot akkor gyűjtöm, amikor a bokor javában virágzik és illatozik. Nem kell megvárni, hogy az összes virág teljesen kinyíljon, de nem is az első egy-két tányér virágzása után kezdek neki. Az optimális időjárás megtalálása viszont már nagyobb kihívás. Ha fúj a szél, akkor nem szedhetjük a virágzatot, mert kifújja a virágport belőle, eső után pedig szintén nem lesz elegendő a virágpor – ami pedig nélkülözhetetlen, ha igazán erős aromájú szörpöt szeretnénk! Fülledt, páradús időben szintén nem ajánlott gyűjteni, egyedül a napsütéses, száraz idő optimális. A megfelelő időpontot különben úgy is megválaszthatjuk, hogy ollóval levágunk egy bodzatányért, fejjel lefelé fordítjuk, és óvatosan megrázzuk. Ha szép sűrűn hull belőle a sárga virágpor, akkor készen áll a begyűjtésre. Illetve mindenképp olyan helyen gyűjtsünk, ahol nincs autóforgalom, ami beszennyezné. Kint a faluhatárban vagy elhagyott telkeken, kanálispartokon, bicikliutak mentén érdemes keresgélni."
Bodzából idén tíz liter szörp készült, ám ez pont elég volt a család és a barátok részére. A munka javarésze Csenge nagymamájánál zajlik, általában két-három részben.
„Gyűjtéskor minden virágot egyenként megszagolok, hogy kellően erős-e az illata, mert előfordulhat, hogy nem mindegyik megfelelő. Igaz, gyűjtés után teljesen sárga az arcom, de ez egyáltalán nem zavar! Nagyon fontos, hogy a kocsány, vagyis a zöld szár ne kerüljön a vízbe áztatáskor, ez ugyanis nagy mennyiségben hashajtó hatású. Ezért minden egyes kis virágocskát leszedünk a száráról, hisz a növényi drog csak a virágban található. Babramunka, de szeretem, mert a mamával közösen készítjük, és közben végig beszélgetünk. Vele minden munkát élvezet végezni: rengeteget mesél a régi időkről, én pedig próbálok mindent megjegyezni!” – magyarázza Csenge.
BODZAVIRÁGSZIRUP
Hozzávalók:
15 db bodzavirág
1 doboz citrompótló
1 db citrom
2 liter víz
2 kg cukor
Elkészítés:
A vizet felforraljuk, majd lehűtjük. Belerakjuk a virágot, a citromot, a citrompótlót, és 24 órán át állni hagyjuk. Az egészet leszűrjük, majd belekeverjük a cukrot. Újból felforraljuk, és amikor már a cukor is elolvadt, illetve forrt egyet, akkor a kész szörpöt az előre sterilizált üvegekbe töltjük. Kidunsztoljuk forró vízben, és hagyjuk kihűlni.
Csenge akácvirágot is gyűjt, ami szinte egyszerre virágzik a bodzával. Ennél a munkafolyamatnál szintén megillatoz minden egyes fürtöt. Akácból külön nem készít szörpöt – azt mondja, kevésbé intenzív az íze –, csak a bodzához tesz belőle. Egy adaghoz 10-15 fürt akácvirág kerül, ami ugyan nem annyira markáns, mégis ad némi plusz ízt a szörpnek. A citromfű és a menta termesztése, gyűjtése már könnyebb: ez a két növény majdhogynem gyomként viselkedik a kertben! (Fűben is elterjednek, és isteni illatot árasztanak, ha fűnyíróval végigmegyünk rajtuk.) Ellenőrzött körülmények között ugyanakkor szépen nőnek, és a szörpkészítés folyamata sem bonyolult.
(© Adobe Stock)
CITROMFÜVES SZÖRP
Hozzávalók:
2-3 nagy marék citromfűlevél (persze lehet több is)
1 db citrom
1 doboz citrompótló (7 dkg)
2 kg cukor
2 liter víz
Elkészítés:
A leveleket, a citromot és a citromsót 2 liter vízbe tesszük, és 1-2 napig ázni hagyjuk. Az idő letelte után kivesszük belőle a citromot, átöntjük egy nagy edénybe, hozzáadjuk a cukrot, és főzni kezdjük a levelekkel együtt. Mikor forrni kezd, még 15 percig főzzük – ezt lehet hosszabb ideig forralni, de a virágból készült szörpöket nem –, majd leszűrjük és sterilizált üvegekbe töltjük. Kidunsztoljuk és hagyjuk kihűlni. Később hűvös, sötét helyen tároljuk. Ugyanezzel a módszerrel készül a mentaszörp is.
(© Yulia-Images / Getty Images)
Ha az ember elmondhatja magáról, hogy a hobbija a munkája, illetve fordítva, akkor a legszerencsésebbek közé tartozik. Póda Csenge szerencsés, hiszen – ha kis kitérővel is – rátalált álmai hivatására. A lány sokoldalúsága szinte zavarba ejtő lehet sokak számára, neki azonban természetes, hogy ennyi mindennel foglalkozik, hisz mindezt élvezettel teszi. Ha álmai teljesülnek – márpedig kétségünk sincs afelől, hogy ez így lesz –, minden bizonnyal újra hallunk majd felőle.
