Zöldet eszünk, mégis éhezünk. Ezt nevezik minőségi éhezésnek.
A talajtudósok a fejüket fogják: elképzelhetjük, milyen érzés lehet nekik műtrágyás lében salátát vagy paradicsomot látni... Ám ez van!
(© Tanaka Tatsuya)
A fitonutriensek
A zöldségekben és gyümölcsökben számos olyan anyag található, melyek segítik egészségünk megőrzését. Eme vegyületeket nevezzük fitonutrienseknek – sok ezer növényi hatóanyag tartozik ide. Nagy részüknek erős színe és aromája van, többek között ők felelősek a mosolygó alma pirosságáért, a sóska és a spenót üde zöld színéért és így tovább.
Emellett védik a növényeket a betegséggel, a romlással, a nap káros sugaraival, sőt a növényevő állatokkal szemben. Táplálékként fogyasztva az emberi szervezet számára is előnyösek.
Hogy csak kettőt említsünk: a bioflavonoidok a sárga és kékes színekért felelősek, tehát sok van belőlük a szőlőben vagy a citrusfélékben. A fitoösztrogének a női nemi hormonhoz hasonló anyagokat tartalmaznak, s hasznosak a menopauza idején.
Mi az a mikrobiom?
A bélrendszerben több milliárdnyi vírus, baktérium, gomba – vagyis mikrobióta – él, melyek nagy hatással vannak az egészségünkre és az immunrendszerünkre. A mikrobák összessége alkotja a bél mikrobiomját.
Példa: A nyugati civilizációban nem szeretjük a Firmicutes típusú baktériumokat, mert hízunk tőlük. A Szahara környékieknek viszont ez áldás, az ő mikrobiomjukhoz ugyanis remekül passzolnak. A különböző népcsoportok az évszázadok, évezredek során más-más étrendekhez alkalmazkodtak, így a mikrobiomjuk másként alakult.
Bővebben a bioflavonoidokról
Ők a szervezet szürke eminenciásai! Szent-Györgyi Albert a C-vitamin mellett felfedezett egy olyan hatóanyagot, amely segíti a C-vitamin felszívódását. Később kiderült, hogy ez valójában nem vitamin, hanem egy, a természet által legyártott molekula: bioflavonoid.
A bioflavonoidok főként a zöldségekben és a gyümölcsökben találhatók meg, s erős antioxidáns hatásuk van. Felveszik a harcot a káros szabad gyökökkel, ezért szabadgyök-fogóknak is nevezik őket. Nélkülük a C-vitamin sem tud felszívódni, és hiányukban fáradtak, betegek leszünk.
Ausztrália vagy Izrael zöldségtermesztése már elképzelhetetlen hidropóniaés aeroponika nélkül. Az aeroponikában a szabadon lógó gyökereket időnként tápoldatos fürdőben részesítik.
A szabad gyökök
A szabad gyökök fontos fehérjéket támadhatnak meg szervezetünkben, sőt magát a DNS-ünket is kikezdhetik.
Hatásukra egyfajta oxidáció zajlik a testben, amit rozsdásodáshoz vagy korhadáshoz lehetne hasonlítani. Amúgy a sejtek anyagcseréjének melléktermékeként képződnek a szervezetben. A gyors öregedésért felelősek, minden általuk megtámadott sejt tönkremegy.