Nőiségünk egyik legfontosabb szerve a méh. Az a burok, ahol a megfogant életből kifejlődik a kisbabánk, és kilenc hónapon keresztül ez lesz az otthona is. A mióma éppen a méhünket bántja, fájdalmat és szenvedést okoz.
Mi az a mióma? Egy kinövés. A méh falát alkotó simaizomszövetből nő ki – igazából egy tokkal körülvett, jóindulatú daganat. Nagysága terjedhet a néhány milliméterestől egészen labda méretűig. Anyaga simaizom és kötőszövet. Nem is sejtenénk, milyen gyakori, hisz sok esetben semmilyen tünetet nem produkál. Általában az ultrahangos kontroll után szól a nőgyógyász, hogy itt bizony mióma van. Mióma vagy miómák, hiszen egyszerre akár tíz mióma is lehet a méhünkben. Hogyan lehetséges, hogy sokszor semmi jelét nem érezzük annak, hogy baj van odabent?
(© Gemmy Woud-Binnendijk)
Nem mindegy, hogy merre kezd nőni a mióma, ha egyáltalán növésnek indul. A méhfalból kifelé türemkedő miómákkal akkor van baj, ha már nyomni kezdik a környező szerveket. Ha kicsik és nem nőnek, akkor lehetséges, hogy nem érzünk semmit. Az ilyenfajta miómákat elég rendszeresen ellenőrizni. A nagyok már nyomják a környező szerveket, a húgyhólyagot, de akár derékfájást is okozhatnak. Ilyenkor vizelési nehézségek lépnek fel, a beteg feszülő, fájdalmas érzésről panaszkodik az alhas területén. („Állandóan fel vagyok fújódva, úgy érzem.“) A méhbe befelé növő mióma másképp viselkedik.
Jellegzetessége, hogy erőteljes menstruációs vérzést válthat ki; de a cikluson kívül is vérzés léphet fel, erős görcs és fájdalom jelentkezhet. A hosszú, erős vérzés vashiányt okoz, a nő szédül, ezért gyengeség miatt nem képes ellátni a napi feladatait. Nem érdemes várakozni, minél korábban fel kell keresni a nőgyógyászt.
Ha azt halljuk, daganat, máris a műtét jut az eszünkbe. Hiszen ha valamit kioperálnak, akkor az nincs, és nem is okozhat tovább gondot. Igen, régen így álltak hozzá az orvosok: kidobni mindent, s nincs többé gond. Ám a „kidobni, kipakolni“ egyet jelent azzal, hogy a nő megszabadul a méhétől és a petefészkeitől, s ezáltal egy kicsit a női mivoltától is. Régen szinte meg sem kérdezték a nőt, ha már volt gyereke, hanem csak megoperálták. Ki vele...
Ma már szerencsére más a helyzet, az esetek 95 százalékában megmarad a méh. A szervmegtartó műtétet részesítik előnyben még azoknál a nőknél is, akik túl vannak a gyermekvállaláson. A műtét szempontjából fontos tényező, hogy a mióma hol – a méh melyik részén – helyezkedik el. A méhnyak környékén nőtt – és a méhnyakat vérrel ellátó artériáknál elhelyezkedő – miómákat a legnehezebb kivenni. Ilyen esetben a páciens sokszor úgy dönt, hogy vegyék ki az egész méhet. Inkább, mint hogy később komplikációk lépjenek fel. Vagy épp a méhnyakat hagyják meg, és távolítsák el úgy a méhet... Mely lépés állítólag – bár elég valószínűtlenül hangzik – a későbbi szexuális életre pozitívan hat. Legyen akárhogy – viszont még mindig fennáll később a méhnyakrák veszélye. Mert ugye a méh, köszöni szépen, még megvan...
Tévhit, vigyázz!
Itt érdemes azt a tévhitet is helyre tenni, miszerint „a méh termel hormonokat”. A hormonokat csak és kizárólag a petefészkek termelik, tehát egy esetleges méheltávolítás után sem változik mérvadóan a női hormonszint. Való igaz, picit csökkenhet a petefészkek vérellátása, de nem vészesen. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a szakszerűen elvégzett méheltávolító műtét után nemigen léphet fel szövődmény. Inkább a nő nőiességét éri nagy trauma – de méh nélkül is teljes értékű életet tudunk élni. Ha pedig valaki olyan kockázati csoportba tartozik, hogy az édesanyjának, testvérének petefészekrákja volt, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy a méhhel együtt ne távolítsák-e el a petefészkeket is...
Az elején említettük, mennyire fontos, hol helyezkedik el, illetve milyen irányba nő a mióma. Ez a teherbe esésnél is fontos, hiszen a mióma, ha a méhet belülről deformálja, akkor gátolja a petesejt befogadását is; nem tud létrejönni a beágyazódás.
Sőt, akár vetélést is okozhat! Létezik egy eljárás – az embolizáció –, mellyel manapság a méheltávolítást váltják ki. Ennek során a méhartériát kezelik, embolizálják, s így elzárják a miómát tápláló ereket. (Nem vágnak, katéteren keresztül jutnak el a méhartériákhoz.) Utána a mióma a felére zsugorodik, az erős vérzés megszűnik. Viszont a beavatkozást nem ajánlják gyermekvállalás előtt, mert utána csökken a méh vérellátása.
A méhen kifelé türemkedő mióma nem feltétlenül zavar be a terhesség folyamán – bár a hormonális változások miatt az első harmadban általában nőni szokott, de aztán megnyugszik. Más kérdés a szülés. Ha a nőnek olyan szerencséje van, hogy mióma mellett gond nélkül kihordta a gyermekét, sajnos, egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz hüvelyi úton szülni. Marad a császármetszés, nagy valószínűséggel az orvos is ezt ajánlja. Főleg, hogy az édesanyák átlagéletkora ma tíz évvel több, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt.
(© Adam Martinakis)
És a változókor?
Az ösztrogénszint csökkenése után sokszor enyhülnek a tünetek, a mióma akár össze is zsugorodhat. Sokan inkább kivárják ezt az időt, hátha utána jobb lesz. Az tévhit, hogy majd magától eltűnik a mióma... Ehhez nagy-nagy szerencse kell.
Az orvos szemszögéből
Dr. Igor Slezák a dunaszerdahelyi Sagax Klinika nőgyógyásza.
„Csak azért, mert a nőnek miómája van, még nem kell megműteni” – szögezi le határozottan a doktor úr. A mióma nem rák! Ha a méhen szarkóma van, az rákos daganat, és ebben az esetben egyetlen megoldás a műtét. Ez valóban ritka diagnózis – és már nem mióma. „Érzékenyen kell kezelni ezt a témát, nem mondhatom a betegnek, hogy a miómája akár el is rákosodhat – mondja a doktor úr. Tény, hogy erre nagyobb az esély, ha a mióma gyorsan kezd nőni, de akkor sem biztos, hogy rosszindulatú. A gyorsan növő miómákat rendszeresen ellenőrizni kell.
Dr. Igor Slezák a dunaszerdahelyi Sagax Klinika nőgyógyásza
„A jó szakorvos el tudja dönteni, mikor indokolt onkológiai kivizsgálásra küldeni a pácienst. S ami a legfontosabb: amíg nem romlik az állapot, nem indokolt semmilyen műtéti beavatkozás. Elérhetők olyan hormonális gyógyszerek, amelyeket az orvos azért ír elő, hogy csökkentsék a mióma által okozott görcsölést, alhasi fájdalmat, erős vérzést. Ha nem használnak, akkor az egyetlen megoldás a műtét. Változókor után a hormonok kiürülnek a női szervezetből, ekkor van némi esély arra, hogy a mióma ne okozzon tovább gondot.“
