Talán egy anyagra sem érvényes jobban a klasszikus mondás: kis adagban orvosság, nagy adagban méreg. A botulotoxin esetében azonban valóban csak „kis” adagról lehet szó. A szakirodalom szerint egy gramm botulotoxin 14 000 ember halálát okozhatná. Ezért is telt el hosszú idő a toxin azonosításától a gyógyszerként való alkalmazásáig.
Amikor Justinus Kerner német orvos, költő és spiritiszta közel kétszáz évvel ezelőtt, 1820-ban leírta betegének a kolbászevés után jelentkező tüneteit, már azt állította, hogy a tüneteket, az izombénulást „méreg” okozza. Ezt az állítását a tudományos világ elfogadta, ám feltevését, hogy e méreggel akár gyógyítani is lehetne, már csak amolyan költői hóbortnak tekintették. Nos, ha Kerner doktor ma itt teremne közöttünk, elégtétellel venné tudomásul, hogy javaslatából valóság lett. A botulotoxin ma nemcsak a kozmetikai ipar egyik legfontosabb kelléke, ránctalanítója, hanem számos kórkép hatásos gyógyszere is.
Mi is tulajdonképpen ez az „érdekes” anyag, amely ölni, de gyógyítani is képes? A botulotoxint egy Clostridium botulinum nevű baktérium termeli, oxigéntől elzárt (anaerob) körülmények közt – pl. hús- ill. zöldségkonzervekben. Az ilyen „romlott” alapanyagból készült étel – pl. kolbász – fogyasztása vezet a „kolbászmérgezésként” ismert botulinizmus tüneteihez. Mi okozza a tüneteket, a „mérgezést”? A botulotoxin azon tulajdonsága, hogy képes az ideg-izom ingerületátvitel gátlására.
Egy-egy izom akkor húzódik össze, akkor „dolgozik”, ha erre a hozzá vezető idegen át „parancsot” kap az idegrendszertől, az agyunktól. Az idegen át futó „parancsnak”, az ingerületnek át kell jutnia az idegvégződésről az izomrostra, hogy az összehúzódással és/vagy feszüléssel izommozgást tegyen lehetővé. Ha újabb ingerület nem érkezik, az izomrost ellazul, feszültsége enyhül, az izom relaxálódik. Ezen alapul a botulotoxin kozmetikai felhasználhatósága, a közismert BOTOXterápia.
Ennek során a botulotoxin az arc ráncképződésében leginkább szerepet játszó mimikai (arcjátékért felelős) izmokhoz vezető ingerületek átadását gátolja, és ezáltal tartósan ellazulásra készteti a mimikai izmokat. Az így relaxálódásra kényszerített izmok felett a bőr kisimul.
Az elmondottakból sejthető, hogy a botulotoxin hasonlóan „gyógyítja” az izomzat túlzott feszüléséből fakadó betegségeket is. Ilyen kór pl. a „ferdenyak” (tortikollisz), amely a nyakizmok kóros feszülése miatt fájdalmas nyaktartást, a fej kényszerű oldalra való elhajlását okozza. Lehet veleszületett, tehát a gyermekkortól meglévő deformitás, de ismert a „szerzett” formája is. Ez utóbbi elsősorban a 40-50 éves életkor közt alakul ki, gyakrabban nőknél.
A kórosan feszült izmok ellazításának egyik leghatásosabb módszere ez esetben is a kellő helyre beadott botulotoxininjekció. Ilyen injekciós kezeléssel gyógyítható a szemhéjak görcsös záródása (blefaroszpazmus), az arcizomzat féloldali görcsös összehúzódása, valamint az ujjak, a kéz és az alkar izmainak fájdalmas összehúzódá sán alapuló „írásgörcs” is. A botulotoxin „méreg” volta miatt, ezek a kezelések természetesen szigorúan a szakember, az ideggyógyász kezébe valók. Tudatosítani kell azt is, hogy ez nem oki, hanem csak tüneti kezelés – a tünetek egy bizonyos idő után visszatérhetnek.
