A mai zöldségek és gyümölcsök húsz-negyven százalékkal kevesebb nyomelemet és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a régiek. Hetven évvel ezelőtt egy almában százszor több C-vitamin volt, mint ma. Az ok: nem olyan a talaj, mint régen volt.
Kétezer éve rosszul műveljük a földünket. Nem lenne szabad szántani – egyre több talajtani szakember ezt állítja.
Mérgezett föld
Az ember két és fél ezer éve használ ekét. Született egy magyar film, a Mérgezett Föld, amely azt mondja, hogy rosszul műveljük a termőföldjeinket. 1950-re a világ termőföldkészletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált, mára újabb harminc százalékot tettünk tönkre; így ma a maradék húsz százalékon gazdálkodunk. S nem az a baj, hogy ne tudnánk sok milliárd embert is jóllakatni, csak a termesztéshez való hozzáállásunkon kellene változtatnunk. (A film a YouTube-on.)
A földnek is van mikrobiomja. Meggyőződhetünk róla, ha beletúrunk a talajba, és megvizsgáljuk a termőföldünket.
Az említett dokumentumfilmben Gyulai Iván, az ismert magyar ökológus az erdőtalajon szemlélteti, hogyan is működik az egészséges föld. Az erdőben a talaj az avarréteggel kezdődik. Az avar védi a földet a hidegtől, a tömörödéstől, illetve eloszlatja a csapadékot. Ezt követi a humuszréteg, melynek felső része a kimosódási, az alsó pedig a felhalmozódási zóna. Egy talaj annál egészségesebb, minél vastagabb a humusztakarója. A humusz az avarra lehulló növényi hulladékok és a növényevők, madarak trágyájának lebomlásával keletkezik (a madártrágyának legalább két évig hevernie kell).
Attól hízik csak a humusz, vagyis akkor megy gyorsan a talajban a humuszképződés, ha nagy számban vannak jelen a benne élő rovarok, gombák és giliszták, a mikrobák. A miheztartás végett: egy hektár erdőtalajban legkevesebb 15 tonna ilyen élőlény lakozik, ezzel szemben egy hektár szántóföldben csupán 2-4 tonna. A film készítői azt állítják: a hibás mélyszántásos mezőgazdálkodás a tizedére csökkenti az életet a földben, mert elpusztítja ezeket a hasznos mikroorganizmusokat. Sérül a föld mikrobiomja, miáltal pusztul a talajunk..
Mikrobiom
A humuszzónában kétfajta mikrobakultúra él. Az eke felcseréli ezt a két réteget, így elpusztulnak a fontos mikrobák, és a giliszták járatai megsemmisülnek...
Egy maréknyi jó termőföldben több élőlény van, mint ahány ember a Földön... Ez a sok parányi élőlény alkotja a talaj mikrobiomját.
Miért rossz a szántás?
A természet betakarja a földet, így megvédi a benne lakó élőlényeket. Mi pedig a szántással kitakarjuk. De nem csupán emiatt problémás a mélyszántás. A humuszzónában kétfajta mikrobakultúra él, melyeknek más az oxigén-utánpótlásuk. Az eke felcseréli ezt a két réteget, így elpusztulnak a mikrobák, és a giliszták járatai megsemmisülnek. Csökken az élet a földben, a talaj tömörödik, a szél és a csapadék is erodálja, koptatja. A talaj így vázzá silányodik, nem marad benne tápanyag...
Hogy oldotta meg az ember ezt a problémát? Kitalálta a folyékony műtrágyát, hogy táplálja a növényeket. Táplálja is, csak ezzel a sejtjeik megnyílnak, s így támadhatóvá válnak. Megtámadják őket a kártevők. Innentől kezdve megint az embernek kell megvédeni a termést a támadásokkal szemben... Jönnek a növényvédő szerek, melyek ugyan megvédik a vetést, de tovább pusztítják a földben levő életközösséget.
Kérdezhetnénk: akkor miért nem hagyjuk mi is rajta a földön a szalmát, hogy védje a földet (mint az erdőben az avar)? Azért, mert a kiüresedett földben a hiányos mikrobák már nem tudják elrohasztani a szalmát a következő vetésig. Így aztán megint csak előkapjuk a műtrágyát...
Akik átálltak
A Mérgezett Föld c. film végén bemutatnak egy magyar gazdaságot (Pusztaszabolcson, ahol nagy tehenészetük is van). Itt pár éve változtattak, hektárról hektárra álltak át csak az újfajta modellre, mert az elején szkeptikusak voltak. Elhagyták a szántást, s elkezdtek használni egy agyagos port, ami rengeteg gombaszálat és mikrobát tartalmaz. Kérdezhetnénk megint: miért nem csak tehéntrágyát használtak, mint régen? Azért, mert azzal is baj van...
Tudjuk, hogy szalmával kevert ürülék képezi a trágyát, amely manapság már nem tud rendesen megérni, mert ahogy van, máris beszántják, még csomósan. (Ami persze nem jó.) A pusztaszabolcsiak végül SOBAC Bacteriolit porral keverték be a tehéntrágyájukat – s lőn csoda. Ezek az alacsonyabb rendű életformák segítették előkezelni a nyers trágyát, ami így könnyebben szétteríthetővé vált. A terményeik ma egészségesebbek, mint valaha, és a terméshozamuk sem kevesebb.
Pusztul a talaj. Bizonyos előrejelzések szerint csak 60 évre elegendő termőföldünk van. A termőföld ugyanis véges erőforrás. (© Tanaka Tatsuya)
Nem szántottak!
A film zárójelenete: Tíz év gazdálkodás elég volt ahhoz, hogy egy méterrel nőjön a humuszréteg. Jobbra a szántás és a műtrágya nélkül művelt föld, mellette a szomszéd parcella földje, ahol azóta is szántanak hevesen.
Természet betakar, ember kitakar!
A kertben ássuk a földet, a szántóföldön szántjuk. Megfordítjuk a talajrögöt, aminek az a következménye, hogy kitesszük a víznek, szélnek, fagynak: ezek eróziója miatt fogy a talajunk. Minőségileg pedig mélyszántáskor a feltalajt felcseréljük az altalajjal, s a humuszt ilyenkor teljesen elpusztítjuk a földből.
Az erdei talaj nem fedetlen, az avar védi. Ez ad utánpótlást a humusznak, amely a trágya teljes lebomlásakor keletkezik. A humusz szép magyar neve televénytalaj...
Tanulságok otthonra
Mit tehetünk mi otthon a kiskertünkben? Mi se ássunk? Bizony ne! – mondják a mai modern szakemberek. A kertészek úgy tudják, hogy nem ajánlott a téli mulcsozás. A modernek ennek pont az ellenkezőjét mondják: ősszel lehull a falevél, betakarja a felszínt, tehát ugyanazt csinálja, amit az erdőben a természet – védi a talajt. (Mi pedig évszázadokig felástuk ősszel a talajt, tehát kitakartuk azt.)
Ajánlatosabb lenne hagyni, s inkább talajtakarókat ültetni a termények közé, melyek vonzzák a hasznos rovarokat... S ezek aztán a talajt borító sok szerves anyagot a talajban munkálkodó párányi lények – vagyis a mikroorganizmusok – közreműködésével átalakítanák humusszá és hasznos tápanyagokká.
Ezt a folyamatot az ember csak felborítja azzal, hogy ás vagy szánt. Így csak eltávolítja a talaj felszínéről a szerves anyagokat, csökkentve ezzel a humuszt. Holott a humusz az élet, a minden – egy maréknyi jó termőföldben több élőlény van, mint ahány ember a Földön...
Mélymulcsos videók
„Én soha nem ásom a földet, és a sárgarépán kívül semmit nem húzok ki belőle” – mondja a neves magyar ökológus, Gyulai Iván, aki a burgonyát szénában termeszti, semmi másban, s mellé kis babot, koriandert ültet, hogy ne támadja meg a burgonyabogár. (Videói a YouTube-on.)
Itt is a mikrobiom!
A NASA kutatásaiból kiderül, hogy nemcsak a fák, de maga a talaj is tisztítja a levegőt. Ez a benne élő mikroorganizmusoknak is köszönhető.
A végén persze kérdezhetnénk: Ha ez a megoldás, akkor miért nem gazdálkodik mindenki így? Hát, mert egyáltalán nem könnyű váltani, s nem mindenhol áll rendelkezésre állati trágya (a Csallóközben például, amely vidék Szlovákia éléskamrája volt, ma alig folyik állattenyésztés; s még azt is főleg a föld kizsákmányolásáról elhíresült dánok végzik). És így tovább...
