Idén megint nem a kerek nőt ünnepeltük, hanem az eltúlzott méretet, a karikatúrát, Kim Kardashian extrém méretű hátsó fertályát.
Mi itt az Új Nőben azt valljuk, hogy nem a túlzásoknak kell megfelelni, hanem önmagunk jobbik és szebbik énjének kell igent mondani. Az eredetit mutatjuk meg, az igazit, és nem az extrémet! Himnuszunk a kereken szép nőhöz szól: szép vagy, szép vagy, a legszebb...
A Szeretest projekt egy érzékenyítő projekt és közösség. A Facebookon Szeretest projekt alatt találkozhatunk velük, és az Instagramon is aktívak. Az ötletgazda, Czukor-Szabó Anett a női testben rejlő örök szépséget szerette volna megmutatni. A Szeretest képei segítenek nekünk abban, hogy elfogadjuk azt, ami nem tökéletes rajtunk. (© Szeretest projekt)
Az a szép, ami természetes
Van, ugye, akit dús idomokkal áldott meg a teremtő. Csodás mellek, gömbölyű hátsó. Az a telt idomú, akinek itt-ott sikerül a fogyókúra, 44-es méretet hord. Aki egyáltalán nem eszik, az már a 42-esbe is belefér. Az álomhatár persze a 38-as. Az is csak azért, mert a teltebbek a 36-osba bele sem mernek álmodni – Gisele Bündchen óta ugyanis a 36 a nyerő szám. (Hja, így „fejlődik” a világ! Az előző topmodell-generáció, Cindy Crawford és Co. még 38-as méretet hordott.)
A kifutók mai piszkafa modelljeinek már talán nincs se mérete, se neme. Vajon miért van az, hogy akinek a mérete 4-essel kezdődik, az vízilónak érzi magát? S előre borítékolhatjuk neki az elkeserítő érzést, hogy „bálnateste” miatt szégyelleni fogja magát egész életében.
Fontos, hogy elfogadjuk azt, ami nem tökéletes rajtunk. Hogy elfogadjuk a striáinkat, a kerek hasunkat, a pöttyös bőrünket vagy akár a menstruációnkat, és elfogadjunk más nőket is. Más nőket, akik annyira másként néznek ki, mint mi, de ugyanolyan emberek. Vagyis nem tökéletesek, mert ami emberi, az soha nem lehet tökéletes. De hát pont ettől vagyunk szépek!
„Csak dagadok meg dagadok” – panaszkodik Kikinek Sára. Kiki, aki már párszor zsebre tette a szemrehányó pillantást, hogy ő is olyan, mint egy hordó, leverten bólogat. „Én is egész nyáron harisnyanadrágban járok, akármilyen nagy a meleg, mert mindig összefenődik a combom. S a nagy melegben az rettenetesen fáj – feleli. – És akkor még nem is mondtam, hogy a kedvenc üzletemben már egy ruha sem megy rám.”
Sára együttérzőn bólogat, holott az ő mérete a szülés után is csak 38-as volt – mégis mindig a kilóival harcolt. Baja, persze, igazából nem is a testsúlyával van, az csak ürügy. Azt mondja, nem szerették eléggé a szülei gyerekkorában, azért nem tetszik magának. Még pszichológushoz is elment, aki viszont azt mondta neki: nem is azzal volt baj, hogy őt nem szerették eléggé a szülei, hanem hogy önmagukat nem szerették eléggé. S most Sára is ugyanarra a mellékvágányra lépett: ő se szereti magát.
Aki kövér, az éhezzen?
A közvélekedéssel is baja van. Mert egy nő kis pocival csak lusta husika lehet. Szóval, bonyolult ez a testsúlykérdés. A mai nő mindig a testével és a súlyával foglalkozik. Családi fényképeken a szüleink boldogan ejtőznek a tengerparton. Apu erős, sportos alkat, anyu… hát, anyunak bizony ott kunkorodnak a hurkák a hasán. Mégis boldogan néz a fényképezőgép lencséjébe. Anyut anno egyáltalán nem zavarta az a pár kiló plusz. Szép, barnára sült pocival jött haza, és eszébe sem jutott a súlyán rágódni. Szemben a lányával, aki nem és nem tudja elfogadni, hogy a 38-as ruhájába nem fér bele.
Luca mondja: „44-es méretet hordok. Délután már nem eszem tésztafélét, és édes ételeket sem. Hogy megvan a súlyom, azt a családi örökségnek köszönhetem. Ja, és alulműködik a pajzsmirigyem. Kipróbáltam mindent: a szelektív étrendet, a zsírzabáló levest. Számoltam a kalóriákat, mégsem volt eredménye. Hetente kétszer piláteszre járok, de már belenyugodtam, hogy zörgő csontú soha nem leszek. A mozgás fontos, nem is a fogyás végett. Az edzőteremben elfelejtem, ami nyomaszt, s azóta sokat javult a testképem, vagyis az a kép, amit a tükörben látok magamról. Valahogy feszesebb vagyok. De még mindig 44-es méret. S ettől azért szenvedek.”
A kulcskérdés az, hogyan állítsuk helyre az önbizalmunkat. A pszichológus ezt mondja: „El kell jutni odáig, hogy az ember elégedett legyen magával. Tetsszen magának úgy, ahogy van.”
Hogyan lehet ezt elérni? Legyünk szemrevalóak. Ápoltak. Sok kerek nőnek jók a színei, dús a haja, szép a bőre, süt róla az élet és a vitalitás. Ha van benne önbizalom, szinte vonzza a tekintetet. A felmérések szerint háromszor annyi férfi kedveli a telt nőket (”a szexi dögöket”, szabadon idézve), mint amennyinek a soványak tetszenek. Meg kell keresni magunkon azt, ami szép: a hajunk, a szemünk, a bőrünk, a mellünk. S azt, ami szép, ki kelI emelni. A legtöbb telt nő igenis megtalálja a párját.
A kétgyermekes Veronikától leckét lehetne venni önbizalomból. „Egy kolléganőm segített, aki coachingtanfolyamot végzett. Lépésről lépésre megtanította velem, hogyan szeressem saját magamat. Úgy látom, manapság az emberek túl nagy igényeket támasztanak önmagukkal szemben, túl sokat várnak el maguktól. Főleg ami a külsőt illeti.” Hát igen, az okostelefonok filterei szembenézésre késztetnek mindenkit: arra biztatnak, hogy helytálljunk egy hazug világban. Mert amit a kifényesített képeken látunk, annak háromnegyede hazugság, de ki mer szembeúszni az árral? Inkább ő is elkezd – hazudni...
Persze, az sem igaz, hogy csak a soványságot ünnepeljük. Manapság inkább az extremitás került a célpontba. Mert újabban az igazi nőnek nem is Barbie-babásan kéne kinéznie (ami, ugye, lehetetlen, csak ha esetleg kioperáltatja a bordáit). Manapság Kim Kardashian luxusbranddé terebélyesedett hátsójával kéne felvennünk a versenyt. Karcsú derék és kétajtós szekrénnyi fenék – így néz ki a trendi nő.
(© Szeretest projekt)
A mai korban, mikor a szépségsebészeknek és a szikének köszönhetően bármilyen méretű mell elérhetővé vált, a női mellnek mint szexszimbólumnak lecsengett. Az extrakerek hátsókat nemegyszer edzőteremben örökítik meg, hozzá extrakarcsú derék dukál. A Facebookon és Instagramon közzétett fotók mintegy azt sugallják, hogy a szélsőségesen kerek fenék a sok munka jutalma lesz. Ami nem igaz. A nagy fenék különben is furán néz ki oldalról, főleg pálcikalábakkal... Ilyen női alakokat, sziluetteket régen csak a karikatúrákon láttunk.
A terjedelmes hátsók hozták el a twerkelés (az ütemes seggrázás) módiját. Igazából ez a mozgás egyik formája lehet, ha csak a sport miatt csináljuk. Bár nem egy országban igazi bajnokságokon tapsolnak a hátsójukkal a profik – és Miley Cyrus híres twerkattrakcióját is sokan szeretnék utánozni. A szépségideál megkísértésének a vágya egyidős az emberiséggel, vagyis annak női felével. Ám míg Rubens telt idomú „husikáin” csak úgy remegett a háj, fodrozódott a narancsbőr, a mai twerkelő nőnek olyan feszesnek kell lennie, mint egy visszapattanó parittyaszalag.
A közösségi oldalakon a belfie az egyik legnépszerűbb beállítás (bottom selfie, azaz olyan fotó, amely a feneket mutatja). Sőt, egyre több nő fordul plasztikai sebészhez, hiszen hamar rájöttek, hogy ha edzéssel gyötrik magukat, a combjuk is megerősödik.
Márpedig az nem divat, mert még mindig a pipecláb a divat. A sebészek pedig futószalagon „gyártják” az eltorzított női fenekeket, mert a kívánságlistának nincs határa (némelyek pornóképekkel mennek a dokihoz, mondván: Na, ilyet kérek!).
Lassan tehát eljutottunk oda, hogy minden divat lehet, ami szélsőséges, csak az eredeti, a normális, az nem jön soha divatba. A szánalmas Kim Kardsahian-mítosszal, sajnos, nem a telt nők jöttek divatba. Mi most összeállításunkkal a kerekség mellett tesszük le a voksot, a természetes, gyönyörűségesen gömbölyű kerekség mellett, aminek örülni lehet. Mi itt az Új Nőben azt valljuk, hogy nem a túlzásoknak kell megfelelni, hanem önmagunk jobbik és szebbik énjének kell igent mondani. Az eredetit mutatjuk meg, az igazit, és nem az extrémet! Himnuszunk a kereken szép nőhöz szól: szép vagy, szép vagy, a legszebb...
