Sisi a Habsburg-ház Dianája volt. A nők imádják, rengetegen indulnak el a nyomában, s járják be életének állomásait. Miért szeretjük Sisit?
Milyen volt Sisi fiatalon? Hogyan érezte magát a császári udvarban, s miért romlott meg a viszonya anyósával? Mi igaz a vele kapcsolatos legendákból, és mi az, amiben a mai nők példát vehetnének róla? Vagy éppen: miért tud ikon és példakép lenni? Káli-Rozmis Barbara (38) a forrásokat, régi naplókat, írásokat kutatja, hogy bemutassa nekünk az igazi Sisit. Erzsébet királynét, a magyarok királynéját, aki megelőzte a korát.
– Mi az oka annak, hogy Sisit ennyire imádják a nők? Miért tudnak vele annyira azonosulni?
– Egyrészt az élete nagyon meseszerű, tele van romantikus elemekkel: szerelmi házasság, páratlan szépség és kedvesség, emellett számtalan tragédia és veszteség. A Sisi-filmekben egy romantikus, szomorú hercegnő képe elevenedik meg, akinek sablonos női sors jutott. Hasonló gondokkal küszködött, mint sok mai nő: rosszul jött ki az anyósával, szerelmes volt a férjébe, küzdött a gyermekeiért. Így a nők azonosulni tudnak vele. Mindemellett Erzsébet nagyon modern szemléletű volt, s több dologban is megelőzte a korát. Így például ki tudott vívni valamiféle függetlenséget magának, ami a 19. században óriási dolognak számított egy nő számára. 1865 augusztusában például egy rövid levélben fejtette ki a követeléseit Ferenc Józsefnek: korlátlan hatalmat kíván gyakorolni az őt és gyermekeit érintő kérdésekben, úgymond a tartózkodási helyüket illetően. A császár tudta, ha nem enged az ő imádott Sisije kérésének, az „elhagyja őt” – persze nem szó szerint, hanem például különféle gyógykezelések ürügyén majd messze fut Bécstől.
Káli-Rozmis Barbara (Budapest) anglisztika–magyar szakon végzett. Gyermekkora óta érdeklődik az arisztokrata családok múltja és jelene iránt. Nagyon megragadta őt Benczúr Gyula Sisi-festménye: azóta a császárné a kedvence. Barbara a forrásokat tanulmányozza, és kutatásait a Tempt Princess nevű blogján és YouTube-csatornáján publikálja. (Érdemes belekukkantani.) Két könyvet is írt Sisiről: az utóbbi most ősszel jelent meg „Szenvedély a rang fogságában” címmel. (© Fotó: Széchenyi Márk)
– Ez ugye előtte már többször megtörtént...
– Igen. Pár évvel korábban Sisi Madeirán, Korfun és Velencében keresett gyógyulást idegbántalmaira. Mindemellett egész életében hűséges volt a férjéhez.
Még az állítólagos viszonyairól szóló pletykák terjesztői is jól tudták, hogy a császárnéról a házastársi hűség szobrát lehetne megformázni. A viszályok és hullámvölgyek idején sem csalta meg soha a férjét.
– Milyen volt a fiatal Wittelsbach Erzsébet, mielőtt megismerte Ferenc Józsefet?
– Szerelmes alkat volt, aki már akkor verseket írt. A forrásokból tudjuk, hogy titokban rajongott egy katonáért, bizonyos „R. grófért”, aki a müncheni udvarban teljesített szolgálatot. Amikor ez kitudódott, a katonát áthelyezték, hamarosan pedig megbetegedett és meghalt. Ennélfogva a halál és az iránta való romantikus sóvárgás már egészen korán megjelent Erzsébet költeményeiben, melyeket titokban az asztalfióknak írt. A közhiedelemmel ellentétben egyébként Sisi sohasem vezetett naplót, a verseiben írta ki magából az érzéseit. Mindezek mellett kiválóan lovagolt, noha nem sokkal a Ferenc Józseffel való megismerkedése előtt engedték csak meg neki, hogy nagyobb lóra üljön, s ne csak pónira.
Sisi sok időt töltött utazásokkal: ezt is a szemére vetették, míg élt, és sokáig még utána is. A Földközi-tengeren hajózott, Korfun felépítette az Achilleion kastélyt. Utazás közben lelte a halálát is: egy olasz anarchista szúrta szíven a Genfi-tó partján. Sisi akkor hatvanéves volt. Utolsó genfi sétájára magyar udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő kísérte el, aki szemtanúja volt a merényletnek.
– Mit éreztek egymás iránt, amikor először találkoztak?
– Ferenc Józsefet valóságos villámcsapásként érte az Erzsébettel való találkozás: a hercegnő ugyanis merőben más jellem volt, mint amihez addig hozzászokott. „Sisi elragadó... Nézd meg a haját, a szemét, a báját, az egész alakját, milyen szeretetreméltó” – jegyezte meg anyjának, Zsófia főhercegnének. Ilona, aki Erzsébet nővére volt, jobban illett volna hozzá korban és természetben is, így a jelenlévők arra számítottak, hogy belőle lesz császárné. Sisi ekkor még csak 15 és fél éves volt, külön asztalnál ült a nevelőnőjével, akinek a fülébe súgta, hogy már nem is éhes. Ferenc József ugyanis le sem vette róla a szemét. A császár végül megkérte anyját: a következő étkezésnél hadd üljön az ő asztalukhoz a lány. Erzsébet utána részt vett a bálon, amelyet Ferenc József születésnapjának előestéjén rendeztek. A császár részéről szerelem volt első látásra, s igazából az utolsó lélegzetéig rajongott Erzsébetért.
– Adja magát a kérdés: s hogy érzett Sisi?
– Sisinek tetszett, hogy a császár érdeklődik iránta, ám nála ez nem ment ilyen gyorsan. Az eljegyzést követően Ferenc József még két hétig vele maradt Bad Ischlben: ezalatt Sisinek is volt ideje jobban megismernie jegyesét. S annak rendje és módja szerint bele is szeretett.
Januárig látogatható Gödöllőn a Sisi-kiállítás, ahol a hozzá köthető schönbrunni relikviákat állítják ki.
– Azt mondják, egy 15 éves lány érzelmeivel rajongott a császárért. Mi történt utána? Közismert, hogy a vadóc Erzsébet nehezen viselte a császári udvar merev protokollját.
– Magányos volt és elhagyatott, s ezt a verseiben is megírta. Sokat sírt, rengeteg levelet írt édesanyjának, Ludovikának, aki egyik nővérének megjegyezte, hogy könnyáztatta leveleket kap a lányától. Egyedül a testvérei nyújtottak számára vigaszt, mikor néhanap meglátogatták. A fő probléma egyébként az volt, hogy alig tudott időt tölteni férjével, aki szinte egész nap dolgozott. Az étkezések során sem tudtak kettesben lenni, hiszen olyankor az egész család jelen volt, anyósával, Zsófiával egyetemben. Igazán csak séta és lovaglás közben tudtak úgy-ahogy kettesben maradni, de a titkosrendőrség még ekkor is követte és megfigyelés alatt tartotta őket.
– Más fiatal lány is magányosnak érezte volna magát a helyében.
– Problémát jelentett az udvaron belüli intrika is, melyben élen járt Ferenc József öccse, Lajos Viktor. A főherceg még csak 12 éves volt, amikor Erzsébetből császárné lett. Bár az első néhány évben Sisi jó kapcsolatot ápolt vele, később kiderült, hogy a főherceg ellene intrikál. Tehát a fiatal Erzsébet számára ez is egy rossz élmény volt, hiszen nem voltak bizalmasai a bécsi udvarban.
– Tudjuk, hogy anyósa sem kedvelte igazán Sisit. Mi volt ennek az oka? Gyermekeit elvette tőle, és a saját lakosztálya mellett helyezte el őket.
– A maga módján kedvelte, sőt elragadónak és bájosnak tarotta Erzsébetet. Ugyanakkor nem örült annak, hogy a fia őt választotta. Nem tartotta alkalmasnak a császárnéi szerepre, amiben volt némi igazság, hiszen Erzsébet nem ismerte úgy a protokollt, mint mondjuk a nővére. Ilona kötelességtudó és fegyelmezett volt, Sisi viszont szabadszellemű – Zsófia pedig elhatározta, hogy majd császárnét farag belőle. Nem akart feltétlenül rosszat, viszont forró pont volt, hogy az általa kinevezett idős főudvarmesternő valójában a nevelőnő szerepét töltötte be Erzsébet mellett. Az is közismert, hogy a főhercegné magához vette a kis Zsófia és Gizella nevelését (Zsófiát ráadásul saját magáról nevezte el). Előbbit felfoghatjuk úgy is, hogy egy császárnénak reprezentatív szerepet kell ellátnia az udvarban, így a főhercegné mentesíteni szerette volna Sisit az anyai feladatok alól. Erzsébet az első pillanattól kezdve magányosnak érezte magát Laxenburgban, így arra kérte a császárt, hogy vigye magával őt Bécsbe, amikor dolgozik. Zsófia ezen nagyon felháborodott, és azt mondta: egy császárné nem rohangálhat a férje után úgy, mint valami zászlós. Akkor is megorrolt, mikor a fiatal házasok a Hofburg titkos folyosóin mentek színházba, hogy Sisinek ne kelljen senkivel sem találkoznia. Igazság szerint már az első hetekben jelentkeztek köztük az ellentétek.
Miután fia, Rudolf öngyilkosságot követett el, szinte csak feketében járt, s magát okolta, hogy nem foglalkozott többet az érzékeny fiúval, akinek valószínűleg hiányzott az anyja, s akit kicsi korában szigorú nagyanyja nevelt.
– Sisi szigorú diétával s már-már önsanyargató életmóddal ügyelt a szépségére és az alakjára. Mi az igazság ebből?
– Sok minden, elvégre maximalista volt. Vigyázott az alakjára és az étrendjére, ráadásul nem tudott mértéket tartani, legyen szó lovaglásról vagy szépségápolásról. A korfui Achilleion kastélyban például görög stílusú székei voltak: Ferenc József ezeket kényelmetlennek találta, de Sisi megjegyezte, hogy őt ez cseppet sem zavarja, hiszen úgysem sokat ül. Szinte csak séta közben lehetett vele beszélgetni, mivel szó szerint állandóan mozgásban volt. Főudvarmestere, Nopcsa Ferenc báró egy levelében úgy fogalmaz úrnőjéről, hogy „Roppant sétákat tesz, egy nap összejárta az egész karlsbadi környéket”. Erzsébeten időnként megjelentek az éhségödéma jelei, ilyenkor felpuffadt a teste: mire ő azt hitte, hogy meghízott. Egyszer a komornája megjegyezte: úgy érzi, több hús van a keze alatt, amikor masszírozza. Sisi ettől is megijedt, s még szigorúbb diétába kezdett. Az viszont nem igaz, hogy nem szeretett enni. Társaságban valóban keveset fogyasztott, egyrészt azért is, mert az udvari vacsorák este hat után kezdődtek, és ő különösen hizlalónak tartotta a késő esti étkezést – ebben szintén megelőzte a korát. Ám testvérei körében nagyon sokat és jóízűen tudott enni. Egyébként úgy gondolom, hogy sanyargató narancsnap és tejnap ide vagy oda, Erzsébet nem olyan alkat volt, akit az elhízás fenyegetett. Életmódjánál fogva sem lett volna szüksége önsanyargatásra és állandó diétára.
Nemes a tartása: írta a férj. Erzsébet halála után Ferenc József osztrák császár és magyar király úgy döntött, megajándékozza felesége leghűbb szolgálóit egy-egy portréval. Ezeket neves magyar festőkkel készíttette el. Benczúr Gyula képe (1899-ben festette) Ferenczy Idáé, a királyné legfőbb bizalmasáé lett. A király a portré láttán a következőket írta: „Nagyon jól sikerült festmény, mi több, ez a legjobb portré, amit valaha is készítettek a császárnéról. Gyönyörű kép, a császárné tartása nemes, arca kedves, vonásai ifjúságát idézik...
– S tényleg igaz, hogy olykor nyers hús levét itta?
– Ez a pletyka valószínűleg onnan eredeztethető, hogy Ferenc József és Erzsébet külön konyhát vittek. Az udvarban pedig csak annyit láttak, hogy a császárné konyhájára naponta 4-5 kiló marhalábszárat visznek, amit egy ezüst présen átnyomnak. De azt már nem tudták, hogy a levet utána még megfőzik. Az udvari receptkönyvben szerepel is a leírás, hogyan kell ezt az esszenciát megfőzni. Ráadásul sok feljegyzés van arról is, miszerint Erzsébet falkavadászatok előtt forró húslevest, a kortársak szavaival élve úgynevezett „erőlevest” fogyasztott.
– Az elmúlt években számtalan Sisiről szóló film és sorozat jelent meg. Melyiket tartja a legjobbnak, s melyik áll a legtávolabb a valóságtól?
– A mai adaptációk zöme egész egyszerűen borzasztó, mert több szempontból is távol állnak a valóságtól. A 2021-es német–osztrák feldolgozás például úgy kezdődik, hogy a fiatal Sisi a család possenhofeni kastélyában önkielégítést végez, később pedig nővérével nézeget férfiakat ábrázoló kártyalapokat. Ezek a jelenetek teljesen hiteltelenek, hiszen a kor puritán etikettje számára az efféle dolgok elképzelhetetlenek voltak. A lányok nem kaptak szinte semmilyen szexuális felvilágosítást a nászéjszakájuk előtt, s maga a szexualitás is tabutémának számított. Ez az adaptáció ráadásul igencsak lejáratja a magyarokat. A sorozatban Ferenc József ott van Aradon, és végignézi, ahogy kivégzik a tábornokokat, holott a valóságban a császár nem volt jelen. Mellesleg akiknek hitveseit, a magyar grófnékat toprongyos cigányasszonyoknak ábrázolják. Hitelesség szempontjából talán egyetlen alkotást tudnék kiemelni, A merénylet című magyar tévéfilmet. Ezt ajánlom tehát az olvasók figyelmébe, nem a szenzációhajhász fércműveket!
Sisi életét számtalan film dolgozta fel. Van köztük persze értékelhetetlen is. Egy bizonyos: Sisi sok mindenben megelőzte a korát – sportolásban, diétázásban, lázadásban –, mi, magyarok pedig szinte szentként tiszteljük (hisz szerette a magyarokat).
Minden erejével támogatta az 1867-es kiegyezést, például azzal, hogy rávette Ferenc Józsefet: találkozzon Andrássy Gyulával. (Azzal az Andrássyval, akit kedves férje a szabadságharc után halálra ítélt, majd a kiegyezés idején miniszterelnöknek nevezett ki.) Sisi tehát befolyást tudott gyakorolni a férjére.
