Varga Pétert, a karvai vidékfejlesztési iskola igazgatóját a kihívásokról kérdezzük, melyeket a modern világ támaszt az iskola felé.
– Mit mutat a jövő ebben a zöld birodalomban?
Ma már így néz ki egy modern traktor belseje
– Azt, hogy nem állhatunk meg, fejlődni kell. Jómagam aktívan foglalkozom az agrárdigitalizációval. Ez nálunk még gyerekcipőben jár. Magyarország ebben sokkal előrébb tart, mi is egy magyarországi projekttámogatás keretében tanulunk. S hogy miről szól a tananyag? Dróntechnológiákról, digitális farmmenedzsmentről, precíziós agrárgépekről. Büszkén mondhatom, hogy az iskolánk rendelkezik két monitoring drónnal, talajszkennerrel, illetve digitális meteorológiai állomással is. Utóbbi össze van kötve egy növényvédelmi szoftverrel, ami előre tudja jelezni, hogy mennyi az esély a gombás megbetegedések kialakulására. Modern tudást kell átadni tanulóinknak. Szeretnénk egy hibrid agrárszakot bevezetni a közeljövőben, ahol erre fókuszálhatunk.
– Mit jelent a precíziós mezőgazdaság? Ha jól tudom, a nagy cégeknél ma már számítógépek mondják meg, mennyi műtrágyát szórhatnak ki, hogy kíméljék a termőföldet...
– A modern gépek már fel vannak szerelve különféle technológiákkal. Az agrárdigitalizáció mindenhol jelen van, amihez a nagy cégek precíziós üzemmérnököket alkalmaznak. A szakemberek a drónfelvételen látják, hogy az állomány melyik területe gyomos, ahol aztán helyspecifikus növényvédelmet tudnak alkalmazni – így a traktoros nem fogja az egész hektárt lepermetezni, csak a problémás foltot kezeli majd. Ugyanez a helyzet a gyümölcsösben vagy a szőlészetben is: például kamerákkal ellátott permetezőgépeket alakítottak ki, melyek a szórófejek előtt feltérképezik, hová fújják a permetet. A talajszkenner használata sem bonyolult: a talajmintából a pillanatnyi tápanyagtartalmat gyorsan meg lehet állapítani.
Így a tavaszi időszakban azonnal tudjuk, mi hiányzik a földből, például a nitrogén. Tudni kell, hogy Szlovákiában kevés az agrárlabor, épp ezért néha hónapokig kell várni erre az eredményre. Pontosan emiatt mondtam, hogy nálunk, Szlovákiában a modernizáció még gyerekcipőben jár – viszont van kitől tanulni.
– Az iskola fejlődik, a diákok lelkesek, évente új szakok nyílnak. Milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően?
– Rengeteg tervünk van, ezért pályázunk különböző alapítványokhoz. Egy régi gyümölcsös helyére különféle őshonos szőlőfajtákat szeretnénk ültetni. Másik nagy tervünk szintén őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfajták telepítése. Álmom még egy modern fóliakomplexum. S mivel nincsenek állataink, a jövőben szeretnénk egy pici gazdaságot is fenntartani baromfiudvarral, gazdasági háziállatokkal. Itt az alapiskolásoknak is be tudnánk mutatni, hogyan néz ki például a kecske, honnan jön a tej...
Folytonosság
A karvai diákok jól tudják, hogy folytonosság van az ő iskolájuk és a megszűnt gadóci szakiskola között. Az 1896-ban alapított gadóci magyar nyelvű mezőgazdasági középiskola igazi szellemi műhely volt, itt végzett a magyar mezőgazdasági szakemberek színe-java. Az iskola elmúlásának fájdalma könyvben is testet öltött: a könyvet az iskola egykori igazgatója írta.
FÖLDI PARADICSOM
Mit ne mondjunk, véletlenül fedeztük fel a karvai kertészeti iskolát: a töltés mellett szedelőzködtünk, mikor felnéztünk. Jé, milyen csodás villa, igazi olaszos hangulata van a kis terasszal! Kiderült, hogy jól gondoltuk, mert a középiskola az egykori Szarvassy-kastélyban kapott helyet.
A Duna mentében, egy tündéri faluban, Karván bújik meg ez a vidékfejlesztési iskola: az utolsó igazi magyar kertészeti középiskolának számít. A nagy hírű gadóci mezőgazdasági iskola örökösének vallják magukat. Az igazgató úr, Varga Péter, akivel bebarangoltuk az iskolát.
A karvaiak azelőtt 90 hektáron gazdálkodtak, és állattenyésztés is folyt a tangazdaságukban. Mára ebből maradt 5-6 hektár, de látványos hektárok: a kis kertészek itt aztán mindent kipróbálhatnak, hiszen szürke minden elmélet, és zöld az élet aranyfája! Jó lenne hinni abban, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés a reneszánszát éli, a gabonatermesztés ugyanis mostanság nagy válságban van (mint ahogy később megjegyzi az igazgató úr is).
A kép a felújítás előtti állapotot mutatja: a teraszról a töltésre látunk, s hallgathatjuk, hogyan „fecseg” a Duna.
Kertész leszek, kelő nappal én is kelek!
Karván ma már virágkötészetet is oktatnak: abból kiindulva, hogy felfutó ágban van nálunk avirágkötő szakma. A kerettantervet magyarországi iskoláktól hozták át, végül a szlovák nyelvű iskolák is átvették tőlük az oktatási programot. Akiket azonban mi csodálunk, azok a kis kertészek. A kertészek, akik „a kelő nappal kelnek”, és a földeken szorgoskodnak, persze a modern kertészeti irányzatokkal összhangban...
Varga Péter, az igazgató
Karva ma már négyéves kertészeti középiskolaként is működik, a szakirány érettségivel végződik. Az első két évben a tanulók általános kertészeti ismereteket szereznek, később pedig szakosodnak: vagy kerttervezést-kertépítést tanulnak, vagy szőlészetet-borászatot. (Ezenkívül már csak a modori középiskolában lehet borásznak tanulni, ott persze szlovák nyelven.)
Ráépülő tanulmányi programokat is indítottak, ahol könyvelési, ügyviteli és gazdálkodási ismereteket, valamint idegen nyelvet tanulhatnak a diákok, akik vállalkozói képesítéssel végeznek. Azok a rátermett tanulók jönnek ide át, akik a hároméves szakképzés után érettségizni szeretnének.
Olvass tovább: Földi paradicsom
