Berkenyócia

Az arónia az 1900-as években honosodott meg Európában fekete berkenye néven. Na de hogyan került Kisújfalura, az Érsekújvári járás közepébe?

A kérdést a Takács házaspárnak – Péternek és Beátának – tesszük fel. Péter gondozza kis ültetvényüket, amelynek a me­sebeli Berkenyócia nevet adták. Nem véletlenül, hisz virágzás idején mesébe illő minden berkenyeliget, a tavasz gyönyörű vi­rágokkal díszíti fel a bokrokat. (© Fotó: Cséfalvay Á. András)

– Hatéves az ültetvényünk – válaszolja meg első kérdésünket a házigazda. – Kerestem, kutattam az interneten, s így bukkan­tam rá az aróniára.

Péter akkor még a közeli autógyárban dolgozott, de másról ál­modott, zöld életről, hasznos terményekről. Egyik nap hazajött a munkából, s azt mondta a feleségének, hogy vegyenek 200 tő aróniát. A többit pedig majd meglátják.

– Fogalmunk sem volt arról, hogy mit veszünk, úgy vágtunk bele – folytatja Péter. – Elültettük a szülői háznál. De a fekete berkenye a savanyú talajt szereti, úgyhogy átvittük az összes tö­vet egy másik kertbe, egyúttal bővítettük is az ültetvényt. Az új helyen az első évben tíz kiló gyümölcs termett, a másodikon már negyven: ivólé készült a termésből. Közben nyomoztunk, vettünk készítményeket, aróniás lekvárt. Hú, de nem ízlett! Megijedtünk kicsikét, az arónia ugyanis összehúzó érzést okoz a szájban. Kí­sérletezni kezdtünk: saját lekvárt felfőztük citromsavval, cukor­ral. A második évben már ki tudtunk menni a helyi Pincefeszti­válra, vittünk ivólevet és lekvárt, s csodák csodája, érdekelte az embereket. Így kezdődött a Berkenyócia története!

A fekete berkenyének fanyar, összehúzó hatása van a szájban, ezért ajánlatos lassan barátkozni vele. Virágzás idején mesébe illő a berkenyeliget...

Sikersztori

A véletlen itt a kezükre játszott. Az első lekvárhoz még kölcsön­kérték a passzírozót. Igen ám, de előtte csilit passzíroztak vele: szó­val egyből lett csilis lekváruk is. Olyan jó az íze, hogy a mai napig meghagyták a kínálatban. Sajtok, húsok mellé ajánlják. Érdekes munka a termékfejlesztés. A cukorbetegek például a cukormen­tes lekvárt keresték, ezért kikísérleteztek egy nyírfacukros lekvárt.

– Milyen növény a fekete berkenye? Nehéz vele dolgozni?

– Másfél-két méter magas cserjéket kell elképzelni. Csodálatos a virága, virágzásának ideje egyben a gyönyörködés ideje. Viszont amikor tele van a bokor bogyóval, elfekszik a nagy súlytól. A szá­raz részeket rendszeresen eltávolítjuk, és fontos az öntözés is. Bo­gyóéréskor is öntözni kell, másképp idejekorán aszalódni kezde­nek. A bogyóérés általában augusztus közepére esik, de idén a nagy meleg miatt július végén már szüreteltünk. Nem lehetett vele várni, mert a bogyó elveszítette volna a nedvességtartalmát.

Szü­retre mindig összesereglik a rokonság, a barátok, és nekiesünk. Idén több mint húszan voltunk, a fiunk és a lányunk is besegített. Főztünk egy nagy bogrács pörköltet, fogyott a szóda, jó hangu­latban ment a munka.

– Hogyan szüretelik a bogyókat?

– Mindenki kap egy gumikesztyűt, mert nagyon fog a berkenye­bogyó, utána csak szedni kell a fürtöket. Lassan megy, de ha so­kan vagyunk, haladunk. Az ivólé préselése a szőlőére hajaz, ám nem zúzzuk, csak megroppantjuk a fekete szemeket, utána hi­degen préseljük. A kipréselt bogyókat pedig megszárítjuk, remek tea készülhet belőle. S van még egy apróság: nem állunk neki azonnal a feldolgozásnak. Fagyasztóba kerül a termés, s év köz­ben igény szerint dolgozzuk fel. Ahogy fogy az ivólé, nekilátunk a következő adagnak.

– Bírja a növény az itteni éghajlatot?

– Mínusz 36 fokig bírja: ez egy északi növény! Csak a földre ké­nyes – a falu egyik felében, ahol lúgos a talaj, nem érezte jól ma­gát, másfél kilométerrel odébb viszont buján virágzik. Semmivel nem permetezem, nálunk nincs természetes ellensége.

– Azért egy kártevője van a berkenyének – szól közbe Beáta. – Szedni kell róla a bundásbogarat, másképp kieszi a bibét. Fero­moncsapdákkal is ritkítjuk: a bogár apró, fekete, szőrös, és nagy kártevő, sok helyütt teljes ültetvényeket tesz tönkre. A feromon­csapdák a hímeket fogják be, a nőstényeknek a virágillatú öblítő­ből löttyintünk egy keveset a vizes tálba, és a tálakat kihelyezzük. Virágzás idején napi kötelesség a védekezés.

– Mire jó a fekete berkenye?

– Immunerősítő: tele van vassal, antioxidánssal, s nagyon jó a vérre. Akár egyhetes fogyasztás után is érezhetjük már a hatását. Véradók mondják, hogy három hét után újra mehetnek vért adni. Jó a máj­ra, gyomorra, szívre, pajzsmirigy-alulműködésre, a rákos sejteket nem engedi tovább fejlődni. A cukrot stabilizálja, tágítja az ereket, ezért bőrre, szemre nagyon jó. Északon csodanövénynek tartják.

– Hogyan jó fogyasztani az ivólevet?

– Reggel ajánlatos éhgyomorra fél decit inni, kúraszerűen érde­mes két hónapig fogyasztani. Mi is élünk vele, szeretjük.

Az ivó­lében és a teának szárított bogyókban van egyébként a legtöbb jótékony anyag. A többi termék hőkezelve van, így azokban ke­vesebb a hatóanyag.

– Miről számolnak be a fogyasztók?

– Egy bácsinak gyulladt góc volt a lábán, és teljesen elmúlt, miu­tán kúraszerűen fogyasztotta az ivólevet. Egy másik, daganatos betegnél töredékére vitte le a gyulladást a vérben. Nem szeret­nék csodatévő történetekkel házalni, viszont nem egy orvos van már, aki minden betegének ajánlja fogyasztásra a fekete berke­nye levét. Sok pozitív visszajelzésünk van.

– Melyik korosztályoknak ajánlatos fogyasztani?

– A gyerekek főleg a lekvárt és a sült teánkat szeretik, amit egy kis fahéjjal bolondítunk meg. Egyébként nem igazán vagyunk hí­vei az ízesítésnek. Az ivólevet pár hónapos kortól már ajánljuk, 4-5 éves gyerkőc akár fél decit is ihat kúraszerűen. A székletet puhít­ja, ezt értékelik a szülők. Pont ezért ajánlatos a mértékletesség, mert meghajthatja az embert.

– Hol értékesítik a termékeiket?

– Termelői piacra járunk Tallósra, Gútára, Komáromba, s a vevők pár üzletben is találkozhatnak a termékeinkkel. Nincs üzletkötési gyakorlatunk, egyelőre a sötétben tapogatózunk.

– Milyen terveik vannak?

– A papírforma szerint a fekete berkenye húsz évig él és terem: egyelőre rendezgetjük, szeretgetjük az ültetvényünket. Örülünk, hogy rátaláltunk, mert a fekete berkenye egy igazi csodanövény.

Utóirat

A fekete berkenye (Aronia melanocarpa) Észak-Amerikából származó cserjeféle, amely az 1900­-as években honosodott meg Európában. Ma inkább arónia néven ismerjük, s azt is tudjuk róla, hogy superfoodnak, vagyis a természet ajándékának számít. A szuperélelmiszerek védik az immunrendszert, és kivételes ener­giaforrások. Az arónia szívvédő, lassítja a rákos sejtek szaporo­dását, csökkenti a vércukorszintet, tehát megelőzheti a cukor­bajt és így tovább.

A nőket tekintve pedig nem feledhető, hogy csökkenti az oxidációs stresszt, amelyet többek között a mell­rákkal kapcsolatban emlegetnek a tudósok. Mégis kevesen vál­lalkoznak a termesztésére, pedig jócskán maga mögé utasítja az „agyonhájpolt” áfonyát, illetve szedret. Nyersen, préselve vagy lekvár formájában ajánlatos fogyasztani.