Az ünnep mindenhol ünnep, csak nem ugyanúgy, mint itthon. A karácsony ünnepe nálunk december 24-ének estéje, a szenteste, valamint a két ünnepnap, december 25. és 26., míg a szintén keresztény pravoszláv vallás karácsonya a mi vízkeresztünk idejére esik: az oroszoknál január 6-án van szenteste, és január 7. és 8. a karácsony két napja.
Gyerekkoromban hozzánk először a Mikulás érkezett – vagyis a Télapó. Régen könnyű dolgunk volt ezzel a keveredéssel, mert mindenki tudta, hogy a Télapó valójában csak az iskolai fenyőünnepségre látogat el, és nem dőlt össze egy világ bennünk, mikor a szakáll mögött felismertük a pedellus bácsit... Hiszen odahaza a karácsonyfát már angyalka hozta, az ajándékokat pedig a jászolban fekvő kisded Jézuskától kaptuk.
Azután kinyílt a világ, és kiderült, hogy a Télapó nemcsak a szocialista tábor gyerekeihez látogat el: rénszarvas vontatta szánon jár, és valós lakcíme van. Finnországban, Rotvaniemi városában él, saját bélyegzővel és irodával is rendelkezik. (Sőt, mára nagyobb celeb, mint a Mikulás, mert ő sokkal többet szerepel a tévében.) Az angol gyerekek pedig a kéményen keresztül, díszes zoknikba kapják az ajándékokat. Szóval: ahány ország, annyi fura szokás! Összeállításunkban olyanokat kérdeztünk meg, akik külföldön élnek, hogy meséljenek az idegen országbeli szokásokról.
Nagy-Britannia
A karácsony december 25-ével kezdődik: e nap reggelén találják meg a gyerekek az ajándékaikat a felaggatott zoknik rejtekében. (Mindez a szent életű püspök, Miklós jótéteményére utal, aki „kistafírozott” három szegény lányt. A legenda szerint megsajnált egy özvegyembert, aki három lányát egyedül nevelte. Három egymást követő éjszakán három zacskó aranyat dobott be nekik a kéményen. A szabad kémény alatt a lányok a zoknijukat szárították, és az adományok a harisnyákba hullottak. Ezért aggatják tele a kandallót az angolok zoknikkal.)
Már egy héttel korábban felállítják a fenyőt, és fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. A karácsonyi üdvözlőlapokat pedig lakásdísznek használják: ebből több milliót kipostáznak advent idején. „Boxing Day” napján (26-án) pedig megajándékozzák a postásokat és szemesteseket.
Az ünnepi vacsorán az asztalra durranó szaloncukorka, cracker kerül, amely széthúzáskor nagyot durran. Úgy szokás, hogy ketten húzzák, s akinek a kezében marad a nagyja, azé a benne levő ajándék.
Beke Tibor, Milton Keynes, Nagy-Britannia
Rengeteg a bevándorló, ezért a 21. századi angol karácsony már nem követi a hagyományokat. Inkább az USA-ból „koppintott” pulyka és a dánoktól behozott ünnepi dekorációk a menők. A fő ünnepen, december huszonötödikén találkozik a család, a távoli rokonok meglátogatják egymást. Sajnos, egyre többen hagynak fel a hagyományokkal – és inkább kirándulnak. Sokan étteremben ünnepelnek, hiszen így a három-négyfogásos ünnepi vacsora akár 50 fontból is megoldható. És rengetegen nem is ünneplik meg a karácsonyt, főleg a betelepültek.
Olaszország
A vallásos Itáliában nem a Jézuska hozza az ajándékokat, hanem Babbo Natale, aki a megszólalásig hasonlít az általunk ismert, fehér szakállú Télapóra. A betlehem már két héttel az ünnep előtt az olasz nappalikba kerül, és ott áll a karácsonyi vásárokban is, mert minden kisváros főterén tartanak vásárt. A hagyomány szerint először Szent Ferenc állított betlehemet Greccióban. Igazi kisgyermekkel mutatta be a születést, élő állatokkal, ökrökkel és szamarakkal népesítette be a barlangot. Rendtársai, a ferencesek terjesztették el aztán a betlehemállítás szokását a középkori vásárokon. 25-én az olasz hívők nem mulasztják el a pápa karácsonyi miséjét, amit a tévé is közvetít. A pápa itt Urbi et Orbi áldást oszt a Városnak, Rómának és a világnak.
Olaszhonban nincs egységes karácsonyi menü: minden régió büszke a maga ételeire. A panettone a leghíresebb sütemény. Régen ez közönséges kenyérféle volt, amelynek a tésztájába diót, mogyorót és aszalt gyümölcsöt tettek. (Már nálunk is árulják.) S ami érdekesség: január 6-án Olaszhonban egy jóságos boszorka háztetőről háztetőre száll, s ajándékot dob be a kéményen. A monda szerint Le Befana nem érkezett meg időben a jászolhoz, s azóta is keresi a kisdedet, minden házban ajándékot hagy neki.
Szabó Tímea, Misani Adriatico, Italia
– Olaszországban a karácsony annyiban különbözik az otthonitól, hogy itt már december 8-án feldíszítjük a karácsonyfát, de csak 25-én ünnepelünk. Mivel a gyermekeim még hisznek a Télapóban, 24-én este sütit és tejet készítünk ki közösen a kandallópárkányra, majd megvárom, míg mindenki elalszik, s „eljátszom a Télapót“, azaz a helyükre teszem az ajándékokat. A másnap az ajándékok kicsomagolásával indul. Ezután összegyűlik a család, hogy együtt fogyasszuk el a karácsonyi ebédet, ami húsleves cappellettivel (ezek hússal töltött tésztalapocskák), a főétel pedig lasagne.
Ausztria
Az osztrákok karácsonya eléggé hasonlít a miénkhez, hiszen valamikor egy országban éltünk. A karácsony vallási és családi ünnepnek számít. A népszokások közt azért akad néhány pogány szokás is, mint a szerelmi jóslás vagy az ólomöntés. Betlehemezni pedig nem karácsonykor, hanem háromkirályok, azaz vízkereszt napján szoktak. Adventben lelkesen szembeszállnak a sötétséggel: a tél sohasem volt ilyen világos és meleg, mint mostanság. Az utcákat lámpafüzérek világítják be, az emberek pehelykabátokba burkolózva forralt bort kortyolgatnak.
A gyerekek kedvence az adventi naptár. Mindennap egy kis ablakocskát nyitnak ki, mögötte rejlik az ajándék. Az elsőt Münchenben készítették 1904-ben. A községekben néhol nagyméretű naptárt is felállítanak, és az ablakok mögött egy-egy festmény bújik meg. Az adventi koszorú készítésének „protestáns” szokása pedig alig 150 éves múltra tekint vissza.
Markl Molnár Szilvia, Gloggnitz, Ausztria
– Amióta Ausztriában élek, a karácsonyi ünnepeket minden évben itthon töltöttük anyukámnál, ideutazott az anyósom is. Anyósom szerint, aki össze tudja hasonlítani az osztrák és az itteni ünnepet, nincs nagy különbség a karácsonyi szokások között. Csak ők mélyebben élik meg az adventi várakozást. Karácsonyeste pedig sült libát esznek, és az osztrákok ünnepi sütije nem a bejgli, hanem a vaníliás kifli. Akkor nézik meg a karácsonyfát, amikor a sekrestyés a templomban megkondítja a harangot, mert pontban akkor érkezik meg a Jézuska. A templomba reggel, délben és éjfélkor is elmennek.
