Mindig csak a nők vágyairól hallunk, hogy milyen legyen a tökéletes férfi. Ettől aztán kialakulhat bennünk egy téves kép, hogy tökéletes párra csak a nőnek van igénye. Pedig nem! Milyen igényei vannak a másik nemnek? Hát például a nő legyen őszinte, hűséges, nőies, ápolt, gondoskodó, figyelmes, rendszerető, családcentrikus, talpraesett, legyen társ mindenhol (az ágyban is)... Csak épp ugyanezekre vágynak a nők is. Férfi és nő mégis nehezen találnak egymásra.
Katona Richard (31, Fülek, rendőrtiszt) keresi az ideális nőt, aki hozzá való. In medias res kezdi az interjút, de nem arról beszél, hogy milyen legyen a nő, hanem hogy milyen ne legyen...
– Milyen lányra vágysz? – tesszük fel a kezdőkérdést a jóképű rendőrtisztnek, aki most készül Pozsonyba költözni Fülekről.
– Azt a lányt keresem – mondja Ricsi –, aki céltudatos, van elképzelése a jövőjéről. S nem csak él bele a világba, és egyedül a férfitól várja a boldogságot. Minden hódolatom a nőé, a magyar nők a legszebbek, csak ma művileg elcsúnyítják magukat a kacsaszájjal, a hosszú műszempillával, a Mickey egér-szemöldökkel, a hatalmas műmellel. Nem igaz, hogy ez kell a férfinak, ez tetszik nekünk. Az pedig egyáltalán nem tetszik, hogy a mai lányok nem háziasak, főzőkanalat pedig látni sem akarnak.
– S mi van a paritással? A férfinaknem kell háziasnak lennie?
– A férfinak is helye van a konyhában, besegít a háztartásba, de ha az egész szerviz a férfira vár – azt én nem díjazom. Az egyszerű nőt keresem, akinek a megjelenése finom és időtálló; az egyszerűségben éli meg a nőiességét.
– Milyen az egyszerű nő? Sokan azt tartják: aki egyszerű, az nem érdekes.
– Nekem az egyszerűség az érdekes. A nő akkor a legszebb, ha rendelkezik egy természetes bájjal. Az egyszerűség a természetest jelenti az én olvasatomban. A nő arcán ne legyen öt kiló púder, ne viseljen seprűnyi műszempillát, ne varázsoljon a közösségi média hatására olyan arcot magának, amelyik néha ijesztő – és soha nem azért lesz emlékezetes, amiért a nő szeretné. Az igazi érték a valódiság és az eredetiség.
„Nem értem, miért kell ajakfeltöltésre járni... A botoxos ajkaknak nem természetes a tapintásuk, ahogy a mellimplantátumnak sem. Nekem ez a műviség már sok. De a férfiismerőseim is ugyanezen a véleményen vannak. Az a nő rakat magának »partvisszempillát«, aki szorong, hogy önmagában nem lesz elég. Biztos vannak pasik, akiknek tetszik az ilyesmi, de ott is az önértékeléssel lehet baj. Lányok, higgyétek el, nem ezzel fogjátok levenni a férfit a lábáról!”
– Régen is így néztél a nőre, vagy csak most, harmincévesen?
– A férfi a vadász, a nő a csábító: ma is ez leosztás, valljuk be! Fiatalabb koromban nekem is sokat számítottak a külsőségek. Nem vágytam bonyolult kapcsolatra, legyen csinos a lány, és punktum. Érettebb férfiként már megfontolt vagyok, látom, hogy nem minden arany, ami fénylik. Ma megválogatom, kit hívok el randira. Ha a nő szemében ott lobog a tisztaság lángja, engem azzal le lehet venni a lábamról. Türelmes vagyok, és kivárom, hogy rátaláljak a nagy Ő-re.
– Minden férfinak más az ideálja. A tiéd milyen paraméterekkel rendelkezik?
– Nem szeretnék közhelyeket pufogtatni a belső értékekről. Igen, a vizualitás fontos, sőt! De nem visz mindent. Mindenki egy hozzá hasonló társnak örülne a legjobban. Nem minden esetben igaz az a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Tapasztalatból mondom! A nő legyen kacér, hogy a férfi felejtse rajta a szemét, de ne legyen könnyű préda, mert elvész a varázs. Ma mindent azonnal akarunk, mint egy mobilalkalmazást. Akit ma ágyba vihetsz, ne halaszd holnapra! – ilyen ez a „szedd fel-dobd el” generáció. Virágzó párkapcsolatot viszont nem lehet dérrel-dúrral, lendülettel megalkotni. Annak ideje van.
– Hol szoktál ismerkedni?
– Gyakran vagyok úton a munkámból kifolyólag, nemrég fejeztem be a főiskolát, és az apukám vállalkozásába is besegítek. Míg a legtöbb férfi maszkulin energiákkal vadászik a szórakozóhelyeken, addig én túrázni vagy biciklizni megyek. Vallom, hogy a szerelem akkor talál rád, amikor nem várod. Jelszavam a türelem. Gyakran járok vásárolni: lehet, hogy pont a helyi kisboltban jön majd velem szembe az igazi. Szerintem a valódi nő nemcsak akkor ragyog, mikor egy férfi ránéz, hanem mikor egyedül van egy szobában. Az a nő, aki nem értékeli magát, akinek nincsenek női energiái, az az éles eszével sem fog tudni csábítani.
– Mit nézel meg először a nőn?
– Hm, mikor beülök egy bárba a haverjaimmal, s betoppan az ajtón egy nő, mindegyikünk mást lát meg benne. Számomra fontos a női energia. A tekintet, az első szemkontaktus nagyon meghatározó. Ott dől el minden, és nem a domborművön...
– S hogy van ez vice versa? Mivel veszed le a nőket a lábukról, van „titkos fegyvered”?
– A mosolyom és a szemem a titkos fegyverem. Nem szeretem a mogorva nőket, a „jégkirálynőket”. Mikor randizni hívok egy lányt, az első az, hogy megnézem, milyen cipő van a lábán. Tiszta-e a cipője?! Hiába a rövid szoknya és a kis top, ha a cipő nincs rendben.
– Ha már az öltözködésnél tartunk. Szoknya vagy nadrág?
– A szoknyára szavazok. A nőnek az áll a legjobban. A lányok mégis gyakrabban hordanak nadrágot. Lehet tovább boncolgatni, hogy akkor most otthon ki is hordja a nadrágot... (Nevet.)
– Amúgy mit gondolsz erről?
– Az, hogy ki hordja otthon a nadrágot, annyira jelentéktelen kérdés, mint az, hogy ki viszi le a szemetet. A nő és a férfi kiegészítik egymást. Én is otthon vagyok a konyhában, de a kertben is. Viszont a férfi nem fog teperni, ha a nő azt az impulzust küldi felé, hogy egyedül is boldogul. Emellett a férfiban ott él a vágy, hogy hős lehessen, és értékeljék a védelmező gesztusait. Az igazi nő érezteti a férfival, hogy szüksége van rá.
„Pár hónapja volt egy randim. Alig beszélgettünk, mikor a lány kacérkodva megmutatta az eljegyzési gyűrűjét. Kiderült, hogy már tíz éve komoly párkapcsolatban él. Voltaképp nem is értettem, mit keres akkor itt, mellettem... Én nem szeretnék harmadik lenni. Aki egyszer csal, az másodszor is megteszi. Nem szabadna így játszani az emberi érzésekkel...”
– Mi az, ami kiborít?
– A hazugság. Még egy apró hazugság is intrikák sorozatához vezethet. Ki akar a végén becsapott férj lenni? Én az őszinteségben és a kompromisszumokban hiszek, na meg az egyenlő tehervállalásban: legyen szó akár házimunkáról, akár anyagiakról. Az előző párkapcsolatomból ez mind hiányzott. De a hibáiból tanul az ember. Egy egyszerű példa: Míg én megfőzöm a reggeli kávét, addig a másik megágyaz. Ebből tudom, hogy egy hullámhosszon mozgunk. Ha mindig csak az egyik iparkodik, a kapcsolat megbukik...
– Zavarna, ha a párod többet tenne a családi kasszába, mint te?
– Egyáltalán nem. Sőt! A lényeg, hogy legyen jövőképe, és tudja kezelni a pénzt. Családcentrikus vagyok. Boldog családban nevelkedtem, azt láttam kisgyerekként is, hogy együttműködnek a szüleim. Én is ilyen családra vágyom: ha képes leszek ilyen családot körénk építeni, akkor elégedett leszek.
– Zárókérdés: szerinted mi kell a nőnek?
– Tisztelet, szép szó, egy csokor virág, tengerentúli utazás, drága ékszer, sportkocsi, jegygyűrű. A férfi sokféleképpen kifejezheti hódolatát a nő felé. Viszont manapság nehéz a nőnek örömet szerezni. Már nem tárgyakat gyűjt, hanem lájkokat és követőket. Én maradnék a hagyományos udvarlásnál. Nemrég volt egy netes randim. Az Instagramon megismerkedtem egy lánnyal, akit elhívtam kávézni. Ledöbbentett: köszönőviszonyban sem volt a netes képével. Megfogadtam, hogy soha többé nem fogok a szociális hálón ismerkedni. A nő, aki filterezi a képeit, a való világban is mismásolni fog. A szépség az, ami odavonzza a tekintetet, a személyiség azonban rabul ejti a férfiszívet...
