A neves British Medical Journal című lap kísérletet végzett a 2000-es évek elején. Ebből kiderült, hogy a legtöbb megmagyarázhatatlan betegség a lelki gyötrelmek „megtestesülése”. Ha az ember nem tudja megoldani a problémáit, akkor a teste ezt megteszi helyette, és létrejönnek a pszichoszomatikus betegségek. 

A szenvedés olyan, mint Pandora szelencéje: ha kinyitja, előbújik belőle mindenféle betegség: cukorbaj, álmatlanság, fáradtság, ekcémák, asztma, szívbaj vagy rákbetegség. A gyötrődő ember gyorsabban öregszik. S mintha mindez nem volna elég – a boldogtalan lélek betegséget érez ott is, ahol valójában nincsen.

a-test-megbetegszik-ha-szenved-a-lelek-kezdo.jpg

A kínlódó ember orvostól orvosig jár a panaszaival, de ezek okát egyik sem találja. Szaporán ver a szíve, pedig az EKG nem mutat elváltozást. Fáj a gyomra, de a tükrözés mindent rendben talál. Szédül, és majd szétreped a feje, ám a műszerek, amelyek tetőtől talpig átvizsgálják, azt mutatják, hogy minden normán belül van. Hát akkor mi van vele?

Az ember nincs kőből 

Ezt mondja majd az orvos, akihez fordul. Azt fogja tudakolni, mit érez, milyen gondolatok járnak a fejében, mi szerez neki örömet. Egyszóval az egész embert fogja nézni, nemcsak a testet. Azt is tudni akarja majd, hogy nem bántja-e valami, nem éri-e túl sok stressz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gerincblokkot vagy szabálytalan szívdobogást nemcsak a fájdalomcsillapító injekció és szívritmusjavító gyógyszer, hanem a hosszú terápiás beszélgetések is gyógyítják. Sőt sok esetben elég a beszélgetés. Az ortopédusok maguk is elismerik, hogy hátfájással legtöbbször olyan betegek jelentkeznek, akik nagy stresszben élnek. A stressz természetellenes testtartásba szorítja őket, mintha görcsbe rándult volna a testük. A fájó hát a bánat logikus folytatása. Nem véletlenül mondjuk azt, hogy „nagy terhet vesz a vállára”, „meggörnyed a teher alatt”. 

Egy harmincéves nő esete mutatja, mit tud tenni a szívvel a félelem. Virág édesapja hirtelen halt meg infarktusban. Még fiatal volt, és sose volt beteg. Azóta Virágnak is „rendetlenkedik” a szíve. Meggyőződése, hogy ő is beteg. Az EKG és más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy semmi baja, aritmiája sincs. Csak életének egy nehéz korszakát éli. Nagyanyáink Virág esetére azt mondták volna, hogy „össze van törve a szíve”. Az orvosok sokszor tapasztalják, hogy a népi mondások nagyon kifejezőek. Milyen gyakran halljuk, hogy a sok gondtól „szétreped a fejem”, és ez a sok probléma „megfekszi a gyomromat”... Nagyanyáink a gyógyszerét is tudják ezeknek a betegségeknek.

„A vidámság fél egészség” – szokták mondogatni. Vagy: „Engedd be házadba a napsugarat, és nem lesz szükséged orvosra.” A napfény nemcsak a meleget, a világosságot, hanem a vidámságot is jelenti.

A düh és a gyomorfekély 

Az orvosok számos esetben tapasztalják, hogy a lelki történések összefüggenek a testiekkel, de a testi tünetek is befolyásolják a lelket. Bizonyított dolog, hogy a lelki megrázkódtatások, például egy válás, magánéleti gond vagy haláleset gyöngíti az immunrendszert. 

A rágalmazás, ismerőseink vagy családtagjaink sértő viselkedése légzőszervi és emésztőrendszeri betegségeket okoz, például asztmát, hasnyálmirigy-gyulladást vagy Crohn-betegséget. A negatív érzelmek úgy hatnak a szervezetre, mint a nagy adag méreg. Amikor például a hozzátartozónkat gyászoljuk, megemelkedik a vérnyomásunk, sőt infarktus is bekövetkezhet. A gyűlölködő emberek gyomorfekélyt kapnak, mert a méreg a szó szoros értelmében megmérgezi a gyomrukat. A szorongó ember a betegségekbe, például megfázásba vagy influenzába menekül. Az is bizonyított dolog, hogy a hosszan tartó stressz hatására lassabban gyógyulnak a sebek. 

A védekezőrendszer csökkent működését tudományosan is igazolni lehet. A szervezetben folyamatosan bizonyos mennyiségű falósejt keletkezik, amely a szervezetbe kerülő ellenséget likvidálja. Elhúzódó stressz hatására a falósejtek működése csökken, azaz a szervezet védekezése gyengül. 

elofizetes_uj_no_0.png

Harcoljunk önmagunk ellen 

A stressz és a hozzá kapcsolódó csökkent immunitás elősegíti a daganatok kialakulását. A rákos sejtek a közhiedelemmel ellentétben nem erősek, hanem gyengék és tanácstalanok. Nem támadnak, csak ellenőrizetlenül szaporodnak. A jól működő immunrendszer idejében felismeri a hibás sejteket, és megsemmisíti, vagy legalábbis elkülöníti őket. Ha azonban az immunrendszer gyenge, a hibás sejtek gyorsan tudnak szaporodni, és metasztázisok formájában szétterjednek a környező szövetekben. Ezért a kezelésnek nem szabad csak a beteg szervre korlátozódnia, hanem az egész szervezetet védenie kell. 

Ha a beteg kész harcolni, és bizakodóan tekint a jövőbe, lelki hozzáállása visszahat a szervezet biológiai folyamataira. Az immunrendszer visszanyeri a stressz által megzavart egyensúlyát, a rákos sejtek szaporodása lelassul, és a szervezet újra átveszi az ellenőrzést önmaga felett. A rákbetegség a maga módján arról vall, hogy milyenek vagyunk, milyen körülmények között élünk, milyen viszonyban vagyunk önmagunkkal és az életünkkel. A sebészi beavatkozás és a kemoterápia nem elég a gyógyuláshoz. A testnek magának is akarnia kell meggyógyulni. Bízni kell abban, hogy a betegség elmúlik, azaz derűlátónak kell lenni, és el kell űzni a rossz gondolatokat. Másképpen nem reménykedhetünk a gyógyulásban. Ez érvényes a rákra és a többi betegségre is.

A legjobb orvos 

Azt mondhatnánk, hogy mi sem könnyebb, mint egészségesnek maradni és meggyógyulni. Ha sokat fogok nevetni, nem leszek beteg... Azért ez nem ilyen egyszerű. A jókedv nem kapható a sarki boltban. A nagy bánatok és stresszek pióca módjára szívják az ember vérét. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, kérjük szakember segítségét. Több módja is van annak, hogyan lehet megszabadulni a sötét gondolatoktól, és újra derűsnek lenni. 

Pszichiáter és pszichológus segítségével pszichoterápián vehetünk részt. A „betokosodott” bánattól megszabadíthatja a beteget az akupunktúra, az elektromos akupunktúra vagy az akupresszúra is. Ha a beteg hisz az alternatív gyógymódokban, próbálja ki az energiával dolgozó gyógyítók módszereit. 

A magas vérnyomás okai között előkelő helyet foglalnak el a családi problémák vagy a beteg elégedetlensége saját magával. Egy fiatal lány migrénjének, egy férfi repüléstől való beteges félelmének hátterében gyermekkori trauma rejtőzött.

Öregeink azt is mondták, hogy „a hited meggyógyít téged”. Így igaz. Meggyógyulunk, ha hiszünk benne, hogy meggyógyulunk, ha hiszünk benne, hogy az orvosok meggyógyítanak minket. Akárcsak az, ha elhisszük, hogy magunk is képesek vagyunk meggyógyítani magunkat, pontosabban: hogy a szervezetünk képes a megújulásra.

a-test-megbetegszik-ha-szenved-a-lelek-belso.jpg

Keresse az örömet, és maradjon egészséges! Legyen vidám...

  • főzés vagy takarítás közben tegyen föl egy CD-t vagy hallgassa kedvenc énekeseit – azokat, akiket tizenhat éves korában hallgatott;
  • hívja fel folyton viccelődő barátnőjét, és hallgassa meg legújabb szerzeményeit (ő sose felejti el a vicc végét);
  • gondoljon a jógaoktatójára, akinek olyan, de olyan szép szeme van, és várja a legközelebbi összpontosítást.

... és maradjon is az!

  • törölje ki mobiljából annak a barátnőjének a számát, aki csak rosszat tud mondani másokról;
  • ha gondja van, a lehető leggyorsabban rendezze, és rögtön törölje ki az emlékezetéből;
  • ölelje meg gyakran azokat, akiket szeret;
  • naponta legalább egyszer dicsérje meg magát valamiért;
  • hetente legalább egyszer kapcsolja ki a vekkert, és aludjon délig.
–varga–
Kapcsolódó írásunk 
Cookies