Igazából nem tudom szavakkal kifejezni, mennyire szeretem Herendet. Csodából igen kevés van a világon, és az egyik ilyen csoda a kézzel festett herendi porcelán. Szeressük, és legyünk rá büszkék, mert magyar!
Akkor tudatosodott bennünk, hogy hova érkeztünk, amikor kis feketénket herendi porcelánban szervírozták elénk. Megilletődtünk, és óvatos mozdulatokkal nyúltunk a csodaszép csészékhez. Közben pedig meghallgattuk a Herendi Porcelánmanufaktúra sikertörténetét. Mert bizony az! (© Fotó: Dömötör Ede)
Viktória hozta a sikert
Tudjuk, hogy a porcelán Kínából került Európába. Azt is tudjuk, hogy sokáig keresték a titkát, mert a kínaiaktól nem lehetett megtudni. Végül egy német alkimista, aki igazából aranyat akart előállítani, fejtette meg a fehér porcelán titkát. Nemsokára rá, 1710-ben megalakult a meisseni porcelánmanufaktúra. És bizony Meissennek – az alkimista Böttger titoktartásának köszönhetően – sokáig nem volt riválisa Európában.
Magyarországon csak száz évvel később sikerült porcelánt előállítani. 1826-ban a herendi Esterházy-birtokon a család támogatásával Stingl Vince kőcserép- és kerámiaüzemet alapított.
Ez volt a „Porczellán Fabrika”. Később hitelezője, Fischer Mór átvette az üzemet – és belekezdett a porcelángyártásba. Igazából ő virágoztatta fel Herendet. A porcelán fő alapanyagát, a kaolint Csehországból és Bajorországból vásárolta, mivel Magyarország nem rendelkezett ezzel az ásvánnyal.
A manufaktúra annak köszönhette felvirágzását, hogy Fischer Mór bevállalta a porcelánszettek pótlását. Eltörött a kínai pillangós csésze? Nosza, Herend kipótolta! Fischer tökéletesen tudta másolni és ötvözni a kínai és az európai dekorokat, s ezáltal kialakított egy sajátos stílust. Rövid idő alatt magas szintre fejlesztette a manufaktúrát, és elnyerte „a császári és királyi udvari szállító” címet.
A legismertebb és a legkedveltebb a Viktória dekor
A világsikert az 1851-es londoni világkiállítás hozta meg, amelyet Viktória angol királynő nyitott meg. Ettől kezdve Herend ott van az élvonalban. Londonban ugyanis Viktória királynőnek annyira megtetszett a színes pillangós dekorral díszített herendi porcelán, hogy egész készletet rendelt a windsori kastély számára. Hálából el is nevezték a dekort Viktóriának, és azontúl minden tekintélyes főúri és királyi család ebből kívánt étkezni. A Viktória dekor hagyományt teremtett, és ettől kezdve Herenden a mintákat gyakran a megrendelőkről nevezték el. A Viktória mellett máig nagy népszerűségnek örvendenek az Esterházy, az Apponyi, a Rothschild és a Sisi dekorok.
A mi kávénkat Apponyi csészében szervírozták, és Szathmáry László, a vállalat exportmenedzsere mindjárt el is mesélte a minta történetét.
– Ez egy kínai eredetű dekor, aminek eredetije egy gazdag, stilizált virágkompozíció egy indiai virágkosár, amelyik anno nagyon népszerű volt Európában. Az Apponyi család a központi leveles motívumot választotta ki belőle, és kevesebb, letisztult mintát kért a porcelánra.
A máig legjobban keresett Viktória dekor szintén kínai eredetű, és stilizált peónia virágot és pillangót ábrázol. Ez utóbbi az elmúlást és az újjászületést szimbolizálja, míg a peónia a tisztaság és a gazdagság jelképe. A kínai festési stílustól eltérően Fischer vidám, friss és erős színekkel dolgozott: ettől lett a dekor egyedi és csodaszép.
Közbelép egy jakut keramikus
A porcelángyár nagy szerencséje, hogy a második világháborút követően is meg tudta tartani külföldi piacait. Herendet ugyan államosították, de elkerülték a gyárasítást, ami igazából Rákosi Mátyás feleségének, egy jakut keramikusnak köszönhető. Kornyilova asszony ugyanis beleszeretett a herendi porcelánba. Neki köszönhető, hogy Herenden megőrizték az eredeti technológiát.
1992-ben a manufaktúrát privatizálták, és a dolgozók megvásárolhatták a részvényeket. A tulajdonosok: negyed részben a magyar állam, háromnegyed részben az ott dolgozók. Nemrégiben hungarikumnak kiáltották ki a herendi porcelánt. Méltán! Nincs ma Magyarországon, de széles e világon is kevés az olyan porcelán, amelyik szépségben vetekedhet a kézzel festett herendi porcelánnal. Sok szép porcelánt gyártanak a világon, de sehol nincs annyi kézi festő, sőt, mesterfestő, mint itt. A dolgozók fele kézi festő, és a termékek széles palettájáról 16 000 forma gondoskodik.
A Rothschild dekor. Rajta egy gyakran ábrázolt jelenet: Rothschild bárónő eltűnt láncát a madárkák találják meg
A siker titka
Ma a Herendi Porcelánmanufaktúra a világ legnagyobb manufaktúrája. Ám hosszú út vezetett idáig.
– Mind a mai napig kézműves technológiával állítjuk elő a termékeinket – magyarázza Simon Attila vezérigazgató. – A miénk az egyetlen manufaktúra a világon, amelyik nyereségesen működik. Önerőből, minden támogatás nélkül. Közel 800 alkalmazottal a legtöbb munkavállalót foglalkoztatjuk a manufaktúrák között. Nincs lakott kontinens, ahol ne lenne jelen a herendi porcelán. Ma Herend rendelkezik a legnagyobb exportpiaccal, mintegy 50 országgal van kereskedelmi kapcsolata. Mindig jellemző volt Herendre, hogy kulturális missziót folytat. Feladatunk, hogy többet hagyjunk az utókorra, mint amit mi kaptunk elődeinktől.
A vezérigazgató úr beszámolt arról is, hány helyen állítottak ki eddig. Tavaly nálunk a tőketerebesi Andrássy-kastélyban nyitottak kiállítást.
A minőség a védjegyük
Mert minőségből a világon nagyon kevés van! Ma is csak első osztályú termék hagyhatja el Herend kapuit. Az alapanyagok titkos receptúráját féltve őrzik. Továbbá nincs olyan kérés, amit a herendi mesterek ne tudnának teljesíteni. A szaktudást generációról generációra adják tovább, saját festőiskolájuk van a kisvárosban. Nem ragadnak le a múltban, szüntelenül fejlesztenek. A híres Viktória dekort is szüntelenül modernizálják, nemrégiben Katalin és Vilmos esküvőjére rukkoltak elő egy „trendi platina” Royal Garden készlettel, amely a Viktória minta re-design változata.
– Herend mindig képes volt megújulni. 4000 saját mintánk van, sőt, minden évben 300-400 új termék születik. Így minden napra jut egy új herendi – mondja Simon Attila. Vásárlóik alapvetően 35 év fölötti hölgyek. Aki egyszer vásárolt, az újra visszatér.
A Herendi porcelán dacolni próbál a mai gyorséttermek papírtálcás világával, alternatívát mutatva a fiataloknak. Egy herendi csészéből még a kávé és a tea is sokkal finomabb. Mi ezt bizton állíthatjuk.
Így készül a herendi porcelán
A porcelán minősége függ az alapanyagtól – és fontos a kézügyesség is. A masszát Franciaországból és Németországból importálják. A kaolin, földpát és kvarc keverékéből álló óriás gyurmahengereket két hónapig pihentetik, majd gépekkel átpréselik. Csak ezután kerülhet formázásra.
– Olyan, mint a gyurma, de van egy tulajdonsága, hogy nem felejt – mondja a kísérőnk. Ha erősebben megnyomják, majd kijavítják a kiformázott nyers porcelánt, égetéskor bizony előjön a hiba. A forma dönti el, hogy korongozzák vagy gipszbe öntik-e a porcelánt. Minden forma, ami öblös terméknek minősül – úgymond, „hasa” van –, csak öntéssel készülhet. A korongos kés ugyanis nem tud visszafordulni, és „hasat” vájni. Elkészítik az első formát, arról gipszlenyomatot vesznek, majd egy negatív gipszformát készítenek, ezt sokszorosítják és használják fel az öntéshez. Az öntödében gipszformába öntik a masszát, majd kipörgetik belőle a levegőt: ezáltal távozik belőle az oxigén, és egyenletessé válik a massza. Közben a gipsz magába szívja a vizet.
Azok a tárgyak, amelyek több darabból állnak, mint a teáskanna – aminek van fedele, füle, kiöntője –, együtt készülnek. Így illeszkednek majd tökéletesen. Egy gipszformát negyvenszer lehet felhasználni, azt követően az anyag elfárad és megkopik. A kiöntött, nyers termék továbbkerül egy másik műhelybe, ahol gondos kezek összerakják, illetve eltávolítják a fölösleges részeket.
Itt rakják össze például a kancsót – és itt készülnek a herendi áttörések, az ún. csipkézések. Ezeket vékony, pengeszerű eszközzel végzik. (Régebben bicikliküllőt alkalmaztak, és még ma is van, akinek az jobban beválik.)
– Így elmondva minden egyszerűnek tűnik. Ám például az áttörés komoly szaktudást és kézügyességet igényel, ez Herendnek egyik ásza – jegyzi meg Szathmáry László.
Oldalt a polcokon több kézformát pillantok meg. Rögtön megtudom, hogy ezekből készülnek a házon belüli díjak, amelyekkel minden évben megjutalmazzák a legügyesebb kollégákat. A másik polcon egy hatalmas, áttört díszítésű váza várakozik. Ezen legalább 4000 lyuk található, amit egyesével kell áttörni! Hosszadalmas munka ez...
Közben az egyik munkatárs a teáskanna fülét illeszti a helyére úgy, hogy bevizezi.
– A megadott szabályok alapján helyezzük fel az egyes elemeket. Van forma, amelyiken be van jelölve a fül helye, de itt most szemmel mérem ki – árulja el Rita, aki 30 éve dolgozik a gyárban. – Ehhez a munkához türelemre és alázatra van szükség. A szüleim választották ki nekem az iskolát, mert ügyes kezem volt. És jól döntöttek – mondja büszkén.
Megtudjuk, hogy a munkatársak, akik porcelánkészítéssel és -festéssel foglalkoznak, mind a Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola növendékei. Az iskola három évfolyamban, három szakmában ad szakmunkás-bizonyítványt. És a manufaktúra meghosszabbított „keze”...
– Aki a kézügyessége alapján bekerül, annak biztos munkája lesz a manufaktúrában. Jelenleg 29 diákunk van – tudjuk meg Szathmáry úrtól, miközben átmegyünk a figurakészítő műhelybe.
Mi a nehéz a figuragyártásban?
Hát például, hogy egy figura állhat 10, de akár 40 darabból is, amit az öntést követően állítanak össze. Ez az egyik legnehezebb feladat. Ottjártunkkor épp egy ültetőkártya-tartóhoz készülnek a rózsák – de lehetnének díszítőelemek egy cukortartón vagy levesestálon is. Mindig páratlan számú sziromból áll a rózsa feje, ez esetben hétből. Az anyag itt sokkal plasztikusabb, hogy könnyen formálódjon. A kolléga először a szirmokat a tenyerével a munkalapon kilapítja, majd az első szirmot szinte összepörgeti, és a többit finoman hozzáilleszti. (Közben lenolajat használ, hogy az anyag ne tapadjon a munkalaphoz és a tenyeréhez.) Pillanatok alatt elkészül a rózsa.
Ezután már csak hozzáillesztés következik a tartórészre. Egy-egy munkatárs életében akár több ezer rózsát is elkészíthet, mert ez alapdekorációnak számít. A következő kolléga, akihez odamegyünk, nedves szivaccsal a kezében minden egyes darabot megtisztít.
A felületnek tökéletesen tisztának kell lennie, mert a rákerülő szilikát vékony, kevesebb mint egy milliméter: így minden meglátszódik alatta. A nyers porcelán érdekessége, hogy égetéskor a magas hő hatására 15-17%-ot zsugorodik. Ezáltal deformálódhat. Ezért a nagyobb porcelánfiguráknak támasztékot kell készíteni – szintén porcelánból. Az elkészült, égetésre váró darabokat szekrénybe helyezik, ahol nedvesen, állandó hőmérsékleten tartják, és nem kapnak huzatot. Ahogy az égetés felé tartunk, elhaladunk a kézi korongozók mellett.
– A termelésünk 60%-át a szerviz teszi ki. A fennmaradó 20%-ot a dísztárgyak és ugyanennyit a figurakészítés. A szervizbe az asztali használati tárgyak (pl. tányérok, csészék, tálak) tartoznak. A tányérokból és a csészékből készül a legtöbb.
A Rothschild dekor
A tisztítás után jön az égetés
Először csak zsengélő égetésben részesül a nyers porcelán, ami 980 fokot jelent. Ezután nagyon törékeny állapotú. Ilyenkor újból leporolják, és fehér mázat kap. Az egyes darabokat kézzel merítik a folyékony meleg mázba, ami azonnal szárad. Csak az emberi kéz alkalmas erre! Minden más nyomot hagy a porcelánon.
Ilyenkor tartanak minőségellenőrzést is. A nagyobb porcelándaraboknál lila színezékkel ellenőrzik a hibákat és repedéseket. Amit lehet, kijavítanak, ami menthetetlen, azt bezúzzák. Ezután újból égetik, de már jóval magasabb, 1400-as hőfokon (ilyenkor zsugorodik látványosan). Ezután a porcelánt már csak a gyémánt vágja, olyan kemény.
Kis kulisszatitok még, hogy a kemencét tudni kell jól kihasználni. Egész kocsit készítenek különböző porcelánformákkal megrakva, ügyelve arra, hogy ne érjenek össze. A tányérokat egyesével tokokba helyezik, egyrészt a deformálás elkerülése végett, másrészt így egymásra lehet pakolni. Az égetést követően a kemence ajtaját csak résnyire nyitják ki, hogy fokozatosan hűljön...
Ahol színt kap
Továbbmegyünk a festészetre. A képzést követően a munkatársak specializálódnak. Van a virág-, a gyümölcs-, a figura- és a kínai festészet, de vannak különleges kivitelezők is. Készség kérdése, ki milyen szintre fejleszti magát. A festőmesterek aláírási joggal rendelkeznek. Mesterfestői vizsgát is tehetnek, ahol különböző stílusban kell elkészíteni a vizsgadarabokat. Igazi művészek ők!
– Régen ólomtartalmú festékekkel dolgoztunk, ma már az előírásoknak megfelelően az ólmot kivontuk. Így persze tovább is tart a munka, és nehezebb is, mint régebben – magyarázza László. Közben megcsapja az orrunkat a terpentinolaj illata. Ezt használják a festék hígításához.
Belépünk a műhelybe, és eláll a szavunk: ezentúl csak suttogni merünk. Itt készülnek a szebbnél szebb motívumok. Festés előtt először felosztják a porcelán felületét, majd a pauszpapíron kirajzolt mintát szénnel vagy grafittal felviszik a fehér porcelánra. Csak ezt követően kezdik festeni.
A kontúrozott, azaz zárt keretbe helyezett kompozíciónál először fémszálú tollal kézzel meghúzzák a kontúrt, majd színnel kitöltik. Így készül az Apponyi minta is. A szabadabb minta nyitott, mint az akvarell, nincs kerete. Természetesen az adott mintát szigorúan betartják. Mindig egy színnel dolgoznak. Ha szettről van szó, akkor a legjobb, ha az összes darabot egy kéz készíti el. Egy minta sok motívumból és különböző méretekből tevődik össze. Az aranyozás pedig készülhet a mintával együtt, de vannak minták, ahol külön viszik fel. A díszítést követően további égetés szükséges, akár többször is.
– Tiszta, 24 karátos arannyal dolgozunk. Jelentős az aranyfelhasználásunk, éves szinten 20-24 kg körül mozog – mondja László. Közben azt is láthatjuk, hogy az arany az égetés előtt barna színű, csak utána kapja meg igazi színét. A modernebb kivitelezésű díszítések a fiatalokat vonzzák az aranytól is értékesebb platinadekorációval.
Az Apponyi, avagy „indiai kosaras" dekor
Egy tányér akár 7 óra munkát is igényel. Egy hatszemélyes szett pedig akár több hónap festést igényel, tudom meg Teritől, aki 40 éve dolgozik itt. A kedvenc mintája pedig a Júlia minta, mert olyan szépek a színei. (Ez mindent elárult róla. Elég rápillantani, hogy lássam: ez az egyik legigényesebb dekor.) A festőműhelyből egy másik műhely nyílik, ahol a nagyon ifjak festenek. Itt tartják az iskolai gyakorlati órákat, hogy szokják a munkakörnyezetet és a kollégákat. Majd átmegyünk egy másik helyiségbe: itt a figurák kapnak színeket.
Az alapításhoz képest elég későn, az 1930-as évektől, a Gulden időszak alatt kezdtek el figurákat készíteni. Először köztéri szobrok kicsinyített másait formálták meg – így alakult ki a magyaros figurakollekció. Közben láthatjuk, hogy készülnek a következő év újdonságai a Frankfurti Nemzetközi Vásárra. Az új daraboknak már háromnegyed évvel előtte nekiállnak. A különleges kivitelezők nem ismernek lehetetlent. Itt készülnek az ember nagyságú vázák, a Forma–1-es díjak. Az elmúlt évek egyik nagy vásárlója Kábúsz ománi szultán volt, neki hatalmas egyedi vázákat és fali tálakat készítettek, amelyeken az Arab-félsziget tájképeit kérte megörökíteni. Nagy herendi gyűjtő a brit királyi család, Akihito japán császár, Lewis Hamilton versenypilóta és Arnold Schwarzenegger is.
4-6 hónapos munkába kerül, míg a nyers massza szakértő kezek által kész, festett porcelánná válik. Eközben szinte minden munkatárs megérinti a porcelánt, szinte kézről kézre jár, ezért is mondják Herenden, hogy minden egyes herendi alkotással 800 ember porcelán iránti szeretetét és kézfogását nyújtják át a vásárlónak!
– A herendi porcelán egy magas minőségű luxustermék, az elegancia és a kényeztetés szimbóluma. Ma nincs olyan lakásbelső, stílus vagy korosztály, akit ne tudnánk hozzá, lakásához és pénztárcájához illő Herendi alkotással kiszolgálni – tudjuk meg búcsúzóul.
