A közhelyként emlegetett, írásunk címében szereplő szlogent eddig elsősorban a költők, írók erősítgették. Romantikus történetekben gyakran „reped meg” a nő szíve – hol a fájdalomtól, hol az örömtől. Nos, egyre szaporodnak az adatok arról, hogy napjaink népbetegsége az „iszkémiás szívbetegség” (tájainkon ismert rövidítése: ICHS), ill. rettegett szövődménye, a szívinfarktus nem kíméli a szebbik nemet sem, sőt!
Az ezredforduló táján közzétett USA-beli adatokból az tűnik ki, hogy bár az egész népességre vonatkoztatva csökken a szívinfarktusok száma, ám a nők esetében ez a csökkenés kisebb, mint a férfiaknál. Ugyanakkor azt is észlelték, hogy a női szívet ért infarktus (koszorúér-elzáródás okozta szívizomelhalás) súlyosabb tünetekkel, szövődményekkel jár. Elhúzódóbb a gyógyulás is. Az infarktust követő első hónap során nagyobb a halálos kimenetel rizikója a nőknél. Sőt, a halál, illetve az újabb kórházi kezelés kockázata nagyobb a nőknél az infarktust követő első félévben is, aminek okát nem sikerült feltárni. Úgy tűnik, hogy az független a beteg korától, ill. a többi rizikótényező meglététől is. Bizonyos magyarázatot adhat viszont az a tény, hogy a nőknél ritkábban ismerik fel az ICHS jelenlétét – magyarán: gyakran az orvosok sem gondolnak arra, hogy nőbetegük szíve már „iszkémiás”, azaz elégtelen vérellátású a koszorúerek elmeszesedése miatt. Ezért előfordulhat, hogy az ICHS első panasza/tünete nem a mellkasi szorító fájdalom (angina pectoris), hanem az infarktus vagy a hirtelen halál. Az elmondottak legfontosabb tanulsága: a nőknél is igyekezni kell minél több hajlamosító rizikótényező kiiktatására, ill. mérséklésére. Mi a rizikótényező? Olyasmi, ami emeli egy betegség kialakulásának kockázatát. A rizikótényezőket két nagy csoportra, a befolyásolhatatlan, ill. befolyásolható tényezőkre osztjuk fel. Az első csoportba tartozik pl. a nemünk – elméletig a férfi szíve esendőbb –, a korunk, ill. az „örökségünk” (infarktus, ICHS gyakori előfordulása felmenőinknél). Befolyásolható, azaz a rizikó csökkenthető, ha nem dohányzunk, nem hízunk el, eleget mozgunk, igyekszünk észszerűen táplálkozni, cukorbetegségünket, vérzsírosságunkat (koleszterinszint) diétával/gyógyszerekkel karban tartjuk, vérnyomásunkat rendszeresen megméretjük, és ha magasabb a normálisnál, kezeltetjük.
Különösen fontos az említett tényezők (vércukor, koleszterin, vérnyomás) ellenőriztetése a változókor felé közeledve, ill. annak elérése után. Ilyenkor ugyanis csökken a női hormon (ösztrogén) szintje. Márpedig a normális ösztrogénszint bizonyos mértékig védőtényezőt jelent a nő számára az ICHS ellen is. Ha erősen csökken a szintje, szóba jöhet a hormonpótló kezelés is.
Az „esendőség” mérséklését szolgálhatja az is, ha a nő tudatosítja: női neme és fiatal kora ellenére koszorúerei már betegek lehetnek. Ezért bárminemű mellkasi „diszkomfort” (szorítás, „levegőhiány”) esetén, különösen, ha azt fizikai (kerti munka, sport) vagy lelki megterhelés (stresszhelyzet) váltja ki, azonnal keresse fel orvosát.
Dr. Kiss László
