A nőiességünk titka a ciklusunkban rejlik. Erről mesél Cserháti-Herold Janka (Budapest).
Sokan még mindig azt gondolják, hogy a menstruációs ciklus csak a havi vérzést jelenti, pedig dehogy. Ahogy a természetben, úgy a női ciklusban történő változásoknak is megvan a maguk fontos szerepe. Cserháti-Herold Janka néhány évvel ezelőtt nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy megtanítsa a nőknek, hogyan tudjanak minél nagyobb szinkronban élni a hormonjaikkal.
Cserháti-Herold Janka (Budapest) Arra tanítja a nőket, hogy ismerjék meg termékenységük ritmusát. (© noiszemmel.hu)
– Mi, nők azon vagyunk, hogy a ciklusunk minden napján ugyanazt a kimagasló teljesítményt nyújtsuk. Egyáltalán: képesek vagyunk rá, hiszen napról napra mások vagyunk, változik a nőiségünk.
– Mi, nők hajlamosak vagyunk elvárni magunktól a 100 százalékot. Pedig ciklusunk különböző szakaszaiban egészen más erősségei és igényei vannak a testünknek. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbak vagyunk, vagy kevesebbet tudunk. A ciklus következtében a biokémiánk 25-30 százalékos változáson megy keresztül, akár egyik napról a másikra. A férfiak nem mennek át ekkora változásokon, főleg nem havi rendszerességgel.
– A világunk viszont úgy van kitalálva, hogy mindig ugyanolyan egyenletes teljesítményt kell nyújtanunk...
– Ez így van. Úgy látom, hogy most kezd elindulni egy olyan változás, amelyben a nők pici lehetőséget kapnak, hogy a megszerzett tudásukhoz igazítsák az életüket. Akár még gazdaságilag is nyereségesebb lehet az a világ, ahol elkezdik figyelembe venni azt, hogy a nők másképp működnek, mint a férfiak.
Hiszen ugyanannyi nő dolgozik, mint férfi, ha nem otthon, akkor a kinti munkahelyeken: tehát a világ nem lehet csak egypólusú.
– Milyen hatása lehet annak, ha figyelembe vesszük a ciklusunk működését?
– A Chelsea női focicsapata néhány évvel ezelőtt elkezdte bevezetni azt, hogy a versenyzők edzését a lányok ciklusához igazította. Pontosabban: a lányok egyéni ciklusához. A lányok egy applikáción keresztül követhették, hogy ki mikor menstruál vagy ovulál; a szakértők pedig ehhez viszonyulva állították össze az edzéstervet, vagy éppen azt, hogy melyik lány melyik meccsen lépjen pályára. Elképesztő teljesítményt nyújtottak: megnyerték a szezont, illetve megúszták szalagsérülések nélkül, ami a fociban hatalmas eredmény. Mindezt azért sikerülhetett elérni, mert felismerték azt a tényt, hogy a lágyszöveteink sérülékenyebbek a menstruációs időszakban.
– A hétköznapi életben milyen előnye lehet annak, ha ismerjünk a saját ciklusunk működését? Az évszakelmélet – miszerint az ovulálás a nyárhoz, a menstruáció a télhez köthető – mennyiben lehet a segítségünkre?
– Az évszakelmélet csodálatosan kézzelfoghatóvá teszi, hogy mit élünk át egy ciklus alatt. Még azoknak is jól jöhet, akik nem követik annyira pontosan a ciklusukat. Az évszakos hasonlat számomra azért is kedves, mert kitűnik belőle, hogy milyen összhangban működünk a természettel. A menstruációnk, vagyis a ciklusunk első szakasza a télnek felel meg: és tényleg ugyanúgy kell elképzelni, ahogy a természetet ebben az évszakban. A fáktól sem várjuk el télen, hogy virágozzanak és gyümölcsöt hozzanak, hiszen ilyenkor pihenésre van szükségük. Saját magunktól viszont elvárjuk, hogy kiváló teljesítményt nyújtsunk a menstruációnk idején is, holott inkább pihenésre lenne szükségünk. Persze, az élet nem állhat meg, ám – a sportos példát folytatva – ilyenkor lazábban csinálhatjuk az edzést, jobban odafigyelhetünk a vízfogyasztásra, és időben lefeküdhetünk aludni. A ciklus első fázisában a női szervezet ugyanúgy nyugvóponton van, mint a téli természet.
– A menstruáció végével aztán mi is új erőre kapunk, ahogy tavasszal a természet.
– Igen, a follikuláris szakasz a tavaszra hajaz. A természethez hasonlóan a testünk is érzi a kinyílást és a kivirágzást, ilyenkor indulnak be azok a hormonális folyamatok, amelyek miatt növekedni kezdenek a tüszők. Megnő az ösztrogén- és a tesztoszteronszint is a szervezeben – az ösztrogénnek köszönhetően az étvágyunk kisebb lesz, általában vékonyabbnak, feszesebbnek érezzük magunkat. Ragyog a hajunk, a bőrünk sokkal szebb és tisztább, szárnyal a kreativitásunk, a libidónk pedig az egeket veri. Még az illatunk is más lesz! Sokkal nyitottabbak vagyunk arra, hogy társadalmi életet éljünk, vágyunk a nyüzsgésre.
– Melyik a legrövidebb fázis? A logika a nyarat mondaná...
– Igen, ez az érett gyümölcs időszaka. A ciklus központi eseménye: általában 2-3 napig tart, és ilyenkor történik meg az ovuláció. Ebben a fázisban a hormonszintjeink elérik a csúcsot, minden felfokozódik. Minden értelemben ilyenkor vagyunk a legnyitottabbak, magasan van a libidónk, és minden kis sejtünk azért dolgozik, hogy megtermékenyüljünk. Még akkor is, ha éppen nem ez volna a személyes célunk.
– Az ősz valószínűleg onnan ismerhető fel, hogy jönnek a klasszikus, menstruáció előtti kellemetlen tünetek. Mintha a nő kifordulna önmagából...
– A luteális szakaszban azon dolgozik a szervezetünk, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtse meg a beágyazódó petesejtnek – mintha, ugye, megtörtént volna a megtermékenyülés. A kiürült tüszőből sárgatest lesz, ami elkezdi termelni a sárgatesthormont, azaz a progeszteront – az ösztrogén mellett ez a másik női nemi hormon. A többi hormonszintünk pedig csökkenni kezd. A progeszteron természetes módon nyugtató hatású hormon, a luteális szakasz első fele így olyan, mint az indián nyár: a nappalok még nagyon melegek, az esték viszont már hűvösek.
Érezzük még magunkon az ösztrogén hatását, de közben azt is elkezdjük érezni, mintha picivel kevesebb lenne az energiánk. Ezért több nyugalomra van szükségünk. A szakasz második felében aztán felbukkannak az igazi PMS tünetek: csökkenhet a libidó, hangulatingadozásokat, mellfeszülést érzünk, vagy éppen falási rohamok törnek ránk.
– Vannak ezeknek a napoknak pozitív hatásai is?
– Ilyenkor jobban tudunk olyan feladatokkal foglalkozni, amelyek a rendszerezéshez kötődnek. Mindannyian meg szoktuk tapasztalni, hogy egyszer kevésbé zavar bennünket a rendetlenség, máskor a legszívesebben az egész lakást kitakarítanánk. Ez a hirtelen jött vágy, hogy rendszerezzük magunk körül a világot, a várandósság során megjelenő fészekrakó ösztönt másolja. Ahogy a babavárást, ezt az időszakot is a progeszteron hormon uralja.
– Mit tudsz tanácsolni azoknak a nőknek, akik most kezdik felfedezni a hormonháztartásukat? Hogyan tudják megállapítani, hogy éppen hol tartanak a ciklusukban?
– Sajnos, azt látom, hogy sokan még azt sem tudják, hogy melyik a ciklusuk első napja. A ciklus első napja az, amikor megjön a menstruációnk. Nem a pecsételő, barnás folyásokra gondolok, hanem az erős vérzésre. Egész idő alatt érdemes megfigyelni a méhnyaknyák állapotát, vagy azt, hogy mikor vagyunk nedvesebbek. Ebből tudhatjuk azt, hogy közeledünk az ovulációhoz. Amikor elmúlik ez az (általánosságban 5 napig tartó) időszak, akkor tudhatjuk, hogy megtörtént az ovuláció – és valószínűleg beléptünk a luteális szakaszba. Vannak, akik az ovuláció környékén enyhe alhasi fájdalmat is éreznek. Fontos, hogy nem mindenkinek van 28 napos ciklusa, és nem mindenki a 14. napon ovulál: ezért nem vagyok a számolás híve. Fontos megemlíteni, hogy a hormonális fogamzásgátlók mellett mindez kevésbé követhető.
– Melyek azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a ciklusunkkal talán valami nincs rendben? Mire kellene odafigyelni?
– Teljesen normális az, ha a menstruáció alatt pihenésre vágyunk, illetve enyhén görcsölünk. Akinek nagyon erős a vérzése, görcsei vannak, nem bír felkelni az ágyból, és állandóan fájdalomcsillapítók után nyúl, annak viszont ajánlatos keresni egy olyan orvost, aki hajlandó foglalkozni a panaszaival. Ha a PMS – a premenstruális szindróma – tünetei kellemetlenek, akkor valamilyen hormonális egyensúlytalanságra gyanakodhatunk. A nagy fájdalmak hátterében pedig néha az endometriózis áll; sajnos, a diagnózist sok esetben hosszú évek múltán állítják csak fel. A több napig tartó pecsételő, barnás folyás vagy akár az enyhe vérzés a menstruáció előtt szintén kezelendő problémára figyelmeztethet.
– Sokszor hangsúlyozod a hormonmentes fogamzásgátlás előnyeit, a YouTube-csatornád is ezt a nevet viseli. Ennek kapcsán tudnál mondani érdekességeket?
– A legmeglepőbb talán az, hogy a fogamzásgátlók hatására megváltoznak a párválasztási szokásaink. Nem biztos, hogy utána ugyanazt a férfit választjuk, akit előtte választanánk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogamzásgátlót szedő nők hajlamosabbak olyan párt választani, akinek az immunrendszere hasonlít a sajátjukéra. Ám nem ez az ideális, hiszen az lenne a jó, ha a párunk immunrendszerének a felépítése különbözne a miénktől.
Sok olyan történetről hallottam már, hogy a hölgy, miután abbahagyta ezen készítmények szedését, teljesen másként nézett a párjára. Sajnos, olyan eset is előfordul, amikor erre rámegy a párkapcsolat.
– Melyik a legérdekesebb – a női ciklushoz kapcsolódó – jelenség? Van kedvenced?
– Fú, nagyon sok ilyen van! Az egyik, hogy az ovuláció környékén olyan feromonokat bocsátunk ki, melyek hatására megemelkedik a férfiak tesztoszteronszintje. Egy kutatás során két férficsoportot vizsgáltak: az egyik csoportnak olyan nők pólóját adták oda, akik ovuláltak, a másik csoportnak pedig olyan nők pólóját, akik nem. Ezután beküldték a férfiakat egy helyiségbe, ahol játszottak, kártyáztak. Az a csoport, amelyik az ovuláló nők pólóját szagolgatta, sokkal agresszívabbnak bizonyult, sokkal inkább a nyerésre hajtott – kiderült, hogy a tesztoszteronszintjük is megemelkedett.
– Egy végső kérdés: Szerinted mi a legszebb dolog a nőiségben?
– Az egyik legszebb gondolat, ami bizonyított tény, hogy mindannyian jelen voltunk már a nagymamánk méhében. Ez azt jelenti, hogy a lánymagzatok petesejtkészlete már magzati korban kifejlődik. Az anyukánk pici magzatként már jelen volt a nagymamánk méhében, sőt, petesejt formájában mi is ott voltunk, ugyanis a petesejtkészletünk nagyjából állandó. Érdekes belegondolni abba, hogy ennyire erősen kapcsolódunk nemcsak az édesanyánkhoz, hanem eggyel korábbi őseinkhez is.
