Nyár a házasságban

Hír: a legtöbb családi dráma, mint derült égből a villámcsapás, a nyári szabadság alatt robban ki. Nem csoda, hiszen sok napig egybe vagyunk zárva, ráadásul idegen környezetben, ami kibillent a komfortzónánkból. A nyári veszekedések még a házasságot is kikezdhetik. Mit tegyünk, hogy a vita úgy múljon el, mint a nyári zápor, friss levegőt hagyva maga után?

A kezdet kezdetén mindkét fél igyek­szik alkalmazkodni, kölcsönösen elné­zőek. Örülnek egymásnak. Mindketten a békés egymásba szeretés állapo­tában vannak, boldogok akarnak lenni, szépnek, jónak kívánják látni a másikat, kitérnek az összecsapá­sok elől. Így aztán derűs, szép na­pok elé néznek.

A gyenge szálakból fonódó kapcsola­tot már a legkisebb konfliktus is végér­vényesen tönkreteheti. Lány, fiú is látja: baj van. Gyorsan felmérték, nem illenek egymáshoz, nem akarják a másikat, nem éri meg nekik alkalmazkodni. Vagy ép­pen kiderül, hogy az egyik kevésbé sze­ret, csak a másik pedálozik eszeveszet­ten. A hirtelen kerekedő vita csak ürügy, utána kínos csönd és tipikus mondatok következnek:

– Bocs, tévedtem, másra van szükségem. Ugye, nincs harag?

Ám a vesztesben tüske marad, és sokszor csak évek múlva, az idő meg szépítő távolságából képes a megbocsátásra.

Erőfelmérő összecsapás: ha a férfi és nő kitart

Amikor férfi és nő kitart egymás mellett – éppen a konfliktusok kapcsán ismerhetik meg igazán a másikat.

– Vita közben „letapogatják” egymást, s hamarosan kiderül, hogy ki veszi fel kettejük közül az akarnok szerepét, s ki lesz az, aki inkább háttérbe vonul, s igyek­szik kifogni a szelet a vitorlából – mondja a pszichológus. – Máskép­pen: egy szerelemben mindig van, aki jobban tud alkalmazkodni, s mindig ő lesz a gyengébb, mert jobban sze­ret. Első látásra úgy tűnhet, ő lesz a vesz­tes is – de mégsem. Neki ugyanis kellemesebb, mert ebben a szerelemben ő boldogabb, mint a társa, hiszen ő szeret, kedvére szerethet. Néha lázad, a másik lagymatagsága miatt mást (többet) kí­ván.

„A veszekedő nő az érzelmekre alapoz, és színészi magaslatokba száll. A vitatkozó férfi észérveket keres, és hidegen közli, miből lett elege. A nőt az ilyen vitapartner tovább dühíti. A férfit viszont a hisztis nő fordítja ki magából. Mégis képesek együtt élni.”

A statisztikák szerint a kapcsolatok hatvan százalékában a nők bizonyulnak hisztisebbnek. A férfi hajlamosabb en­gedni és alkalmazkodni. A vita során a nőt színészi magasságokba ragadják ér­zelmei, teátrális gesztusokkal él. Ha egy férfit kap el az indulat, akkor az ő érvei közelebb állnak a valósághoz, és hidegebben, tényszerűbben közli, mi a baj, mi nem tetszik, miből lett elege. A férfi a gesztusokkal is mértékletesebben él, hogy ne tűnjön nevetségesnek.

– Az erőfelmérő kisebb vitákra a legjobb gyógyír a szeretkezés – ajánlja a szakember. – Ideális esetben a szexualitásban kiegyenlítődnek a felek közötti erőkülönbségek. Persze, nem azonnal. Mert még az aktushoz is kell egy irányító. Egy! Hiszen egyszerre ket­ten nem vezényelhetnek. Úgy működik ez, mint a libikóka: az újabb és újabb szeretkezések alkalmával váltakoznak a szerepek, egyszer a nő, máskor a férfi a domináns. S így igazán egyikük sem alá­vetett. Ahogy a szerelmeskedés, úgy a veszekedés is szerepcserére épül. (Persze csak az egészséges kapcso­latot fel frissítő, feszültséglevezető veszekedés.) Az a jó, ha egyszer az egyik, másszor a másik enged. Ha min­dig ugyanaz a fél vonul vissza, a játszma unalmas lesz. És ha túlzásba viszik, az egyik félnek az idegrendszerére mehet.

Csendes pihenőből hangos

Az is baj, ha nagy a (vihar előtti) csend. Olykor minden rendben van, bár a nő gyakran panaszkodik arra, hogy alig látják egymást: túlóráznak, későn érnek haza, jóformán már csak az ágyban talál­koznak. Ott is csak számolgatják a napo­kat, mennyit kell még aludni a nyári szü­netig, a szabadságig, amikor majd persze a paradicsomba utaznak. Az első konflik­tust sokszor az robbantja ki, hogy hol is van az a paradicsom, a Balatonon vagy a hegyekben.

– Legalább nyaraláskor ne veszekedjünk! – mondja egyik a másiknak. Ám még a paradicsomban is, ahol minden díszlet adott a boldogság­hoz, érzik, rengeteg a lelki seb, amit egy­máson ejtettek.

– Egy csomó pénzt kiad­tunk, hiába – szögezik le hazafelé. Ebben legalább egyetértenek. Amikor aztán visszazökkennek a meg­szokott langyos­szép, semmitmondó életükbe, minden rendbe jön. A konfliktusok elcsitulnak. Legközelebb a következő wellness­hétvégén törnek ki újra. Megint ott maradtak összezárva. Nem tudnak mit kezdeni egymással. Olykor szexuális té­ren sem. A nem is olyan hosszú úton elvesztették a szerelmet. (A nő már csak a munkába öltözik ki szépen, nem a férjének otthon. Romantikus vacsorára nincs idő, a másik hamvassága a min­dennapokban megkopik.) Két szomszéd kutya vicsorog egymásra a kerítés mö­gül. Egy nap azonban, amikor kilyukad a drótháló, döbbenten néznek egymás­ra: akkor most mi legyen? A szokatlan helyzetet úgy oldják meg, hogy újabb kerítést húznak.

Áll a kés a levegőben

A hirtelen, látszólagos ürüggyel kirobbant családi perpatvar állóháborúvá is fejlőd­het. A felek kerülik egymást, nem szólnak a másikhoz, csak sündisznóállásból kémlelik az ellenséget. Sokáig egyik sem békül. Aztán a kompromisszumokra hajla­mosabb tesz egy erőtlen próbát. A másik napokig nem veszi tudomásul. És egyre több a konfliktus, mind hosszabb a le­csengési idő. Ha már a szexuális együtt­létek sem hozzák el a békét, s nem töltik fel energiával a lemerült kapcsolatot: megszólal a vészcsengő. Ám van még remény, ha a felek még mindig képesek veszekedni. Akár olyan dolgokon is, mint a szex, a pénz vagy a gyerek.

A közöny ugyanis pusztító. Viszont a zápor ronda esőre váltott, az égbolt elsötétült, a nyár őszbe fordult. A megoldás: a bent ülős időszakok hosz­szabbodnak, hát a vitázó felek üljenek le az asztal mellé, és beszélgessenek. Mire befejezik, lehet, hogy az ég is kiderül.

Veszekedjen nőiesen!

Ha a kedves szeme villámokat szór...

• jusson eszébe az előző vitájuk. Ha a múltkor ön volt a győztes, most legyen nagylelkű, és vonuljon vissza.
• mindig maradjon nőies. Az összecsapás akkor az ágyban is véget érhet.
• sose mutassa meg minden ütőkártyáját. Ha maradnak titkai, rejtélyes lesz, s ezzel fenntartja a szeretett férfi figyelmét.
• ha már elvesztette minden érvét, legyen komolytalan. Egy humoros mondattal a nehéz helyzeteken is túljutnak

Civakodás fél egészség?

• Válasszanak olyan időpontot, amikor senki sem zavarhatja önöket.
• Állapodjanak meg egy időtartamban, ami alatt ki-ki összefoglalhatja érzéseit – például mindenki kap öt percet.
• Hallgassák végig szó nélkül a másikat. Amikor a saját érzéseikről beszélnek, ne vádolják vagy kritizálják a partnerüket. Kezdjék úgy, hogy „Én úgy érzem”, vagy „Szerintem”, ahelyett, hogy „Te soha...”, vagy „Te mindig...”
• Miután mindegyikőjük beszélt, egymást váltva mondják vissza, amit hallottak. Például: „Szóval téged bosszant, ha kritizállak...” Hogy ez mire jó? Ha tudja, hogy ezúttal nem vágnak közbe és nem kritizálják, ez segít abban, hogy megfogalmazza azokat a nehéz kérdéseket, amelyek eddig a veszekedésekhez vezettek. Ezt a gyakorlatot a házassági tanácsadók is használják. „Aktív figyelemnek” hívják. Mert lehet, hogy a veszekedés fél egészség, de az érvek kulturált összevetése hasznosabb.