Az egész testünket beborító bőrünk sejtjei állandóan újratermelődnek. Miért volna hát szükség arra, hogy beavatkozzunk a folyamatba – kérdezhetnénk.
Azért, mert a bőrünk felületén felhalmozódott, elhalt hámsejtek csak lassan távoznak maguktól.
– Egy ideig vastagszik a réteg, fakóvá, szárazzá teszi a bőrt, eltömíti a pórusokat is – magyarázza a bőrgyógyász. – A legtöbb bőrtípus számára jótékony hatású lehet a bőrradír, ám fontos, hogy ne túl gyakran használjuk. Az akne eredetű hegek, a hajszálértágulatok és az idő előtti öregedés ellen létezik egy hathatósabb megoldás: a peeling, vagyis a mesterséges hámlasztás. Fontos, hogy bőrgyógyászati szakrendeléseken végeztessük el, akár a fizikai, akár a kémiai változatról van szó. A kezeléseket többnyire helyi érzéstelenítés kíséri, az eredmény pedig tartósabb, mint a kozmetikai szerek alkalmazása esetén.
Bőrradírozás
Más és más módszerek ajánlottak az arc és a test bőrének szépítésére. Egy részük kémiai, más részük mechanikai úton hat. A speciális arckezelő szerek, például az alfa-hidroxisav és a retinolsav kémiai bőrradírok, elősegítik az elhalt hámsejtek leválását. Azok a termékek, amelyek apró, kemény szemcséket tartalmaznak, a szemcsék súrlódáskeltő hatása révén távolítják el az élettelen sejteket (zsíros bőrre inkább ez való).
A test tisztítására alkalmas az erőteljesebb hatású dörzsölőpárna és szivacs, vagy a növényi rostokból készült luffa. Habkövet viszont kizárólag a vastagabb bőrfelületek, a könyök, a térd és a talp ápolására használjon.
Kémiai peeling
Attól függően, hogy milyen mélységig végzik, a peelinggel eltüntethetők a finom ráncok és szarkalábak, az akne eredetű hegek egy része, elhalványíthatók a pigmentfoltok, a bőr frissebbé, üdébbé tehető. Az alkalmazott anyagok (alfa-hidroxisavak – AHA – mint a tejsav vagy a gyümölcssav, illetve béta-hidroxisavak – BHA – mint a szalicilsav) sokkal erősebb hatásúak, mint az illatszerboltokban kapható kozmetikai cikkek. Az utóbbi krémekben 5-8 százalék a hatóanyag-tartalom, míg a kozmetikusok által használt szerekben ez az arány 10-40 százalék. E szerek többnyire tehát savasak, és bizonyos mértékig „leégetik” a bőr felső rétegét. Ne ijedjen meg, hiszen épp ez a károsodás gyorsítja fel a természetes öngyógyulási folyamatokat, serkenti a kollagénképződést, ami fontos építőanyaga a friss bőrnek.
Mivel a savak elroncsolják a pigmentsejteket, a bőr kivilágosodik, színe egyenletessé válik. A kémiai peeling lehet felületi, közepes vagy mély; bőrgyógyász választja ki a számunkra megfelelőt. Az anyagot a szakember az előkezelt és érzéstelenített bőrre viszi fel, egy ideig rajta hagyja, aztán letörli vagy lemossa. A kezelés négy, hat vagy nyolc alkalommal végezhető, általában két hámképzési cikluson át, vagyis egy-két hetente. Ennél gyakrabban nem ajánlott.
A peeling csíphet, viszkethet, és az arc duzzadt lehet mindaddig, amíg a bőr meg nem gyógyul. Hetekbe-hónapokba telik, amíg a vörösesség eltűnik, és meglátja a végleges eredményt. Mellékhatásként előfordulhat fényérzékenység és a bőr elvékonyodása. Ám ha a kezelést és az utókezelést megfelelően végzik, az eredmény fiatalosabb megjelenésű, ellenálló bőr lesz.
Fizikai hámlasztás
A kémiai hámlasztással szemben a fizikai módszer előnye, hogy utána iontoforézis végezhető. Ez azért fontos, mert hámlasztás után a bőrünk kiszáradásra hajlamos, amíg a hám újra nem épül. A fizikai hámlasztásnak több fajtája is van. Legismertebb a körkefés csiszoló és a mikrodermabráziós készülék, amely alumínium-oxid kristályokat fúj a bőrre, így a csiszolás jól szabályozható mélységben történik. Mindezzel elérjük, hogy a tüszőkben lévő anyag kiürül, és bőrünk láthatóan szebb lesz. Közvetlenül a kezelés után a bőrt a kozmetikus által összeállított utókezelőkkel hidratálni, újraépülését segíteni kell. Legtöbbször A-vitaminra, nagy mennyiségű folyadékfogyasztásra és fényvédelemre van szükség, különben később könnyen leéghetünk, vagy foltosan barnulunk.
