Kiütések a lábszáron, hatalmas pattanás az áll közepén, gyulladt, vörös bőr a száj körül. Gyakran úgy érezzük, ezek a panaszok mindig pont akkor jelennek meg, amikor a legkevésbé kellene: egy fontos prezentáció előtt, vagy amikor végre szabadságolunk és elutazunk, esetleg egy nagy projekt befejezésekor…
Talán nem is véletlen egybeesésről van szó, hanem arról, hogy túlterheljük magunkat testileg-lelkileg. A hosszan tartó, két-három hónapos stressz okozhat ilyen panaszokat. Hiszen a bőrünk nemcsak a bőrápolási rutinunkról árulkodik, hanem a lelkiállapotunkról is. Mi minden következtethető ki a bőrünk egészségi állapotából, és hogyan javíthatunk rajta például stressz esetén?
Szinte mindenki átélt már a feljebb leírtakhoz hasonlót. Nagyrészt, szerencsére, csak kisebb kellemetlenségekről van szó. A bőr rendellenességei szorosan összefüggenek a rossz lelkiállapotunkkal, amely néha komolyabb betegségeket is okozhat. Ezekkel az elváltozásokkal foglalkozik a pszichodermatológia.
Mi a különbség a hagyományos bőrgyógyászat és a pszichodermatológia között? Az alapvető különbség az, hogy a bőrgyógyász biológiai szempontból vizsgálja a bőr elváltozásait, a pszichodermatológus viszont feltárja a betegség lelki-szociális-biológiai okait is.
Lelki terheink
A pszichodermatológia nálunk viszonylag új szakterület, az utóbbi évtizedekben indult fejlődésnek. A nemzetközi szakirodalomban azonban már száz évvel ezelőtt is szó esett a lelki okokra visszavezethető bőrbetegségekről. Az új szemléletben nagy lehetőségek rejlenek. Kiderült, hogy a bőrbetegségeket az esetek 25-30 százalékában lelki rendellenességek okozzák. Tipikus példa erre a krónikus atópiás dermatitisz, amelynél nyugalmi és fellángolási időszakok váltják egymást. Az első fázisban a bőr kipirosodik és viszket. Az elváltozást nemcsak az időjárás, hanem a lelki terhelés is kiváltja.
Más bőrbetegségek is vannak, amelyekre nagy hatással van a stressz, ilyen a pikkelysömör, a faggyúmirigy-gyulladás (akné), a periorális dermatitisz (száj körüli bőrgyulladás) és nem utolsósorban a hajhullás.
A stresszen kívül más, súlyosabb lelki terhek is kiválthatnak bőrbetegségeket, a depressziótól kezdve a diszmorfofóbiáig(amikor a beteg csúnyának, torznak érzi magát). Gyakran ördögi kör alakul ki. A hosszan tartó otthoni vagy munkahelyi stressz sokat ront például az atópiás dermatitiszen. Következtében súlyosbodik a viszketés, a gyulladás és a bőrpír, ami még jobban elmélyíti a lelki problémát. Az ember bőre ugyanis mindig szem előtt van, a bőrelváltozásokat mindenki látja (míg mondjuk a magas koleszterinszintet senki sem veszi észre). Ez sok beteg esetében súlyosan kóros lelkiállapotot okoz, amelyet már a pszichológusnak és pszichiáternek kell kezelnie.
Látogató a pszichodermatológusnál
Hogy néz ki egy pszichodermatológiai konzultáció? A kezelés kérdésekkel kezdődik, amelyek nemigen különböznek a hagyományos dermatológiai kérdésektől. Az orvosnak ismernie kell a család és a beteg anamnézisét (kórelőzményét), továbbá azt, szed-e gyógyszereket, és ha igen, milyeneket. Ezután kerül sorra a kérdőív. Az adott válaszokból kiderülnek a családi és munkahelyi kapcsolatok, valamint az, hogy a betegnek milyen szubjektív panaszai vannak. Sokat elárul a 3 + 3-as kérdéscsoport, amely azt kutatja, hogy jelenleg mi az a három dolog, aminek örülni tud, és mi az a három, ami fájdalmat okoz neki. Sok beteg ugyanis rögtön a negatív dolgokkal rukkol elő, sok eseményt sorol fel, amelyek között alig találni valami jót. Ez arról tanúskodik, hogy rengeteg lelki terhet cipel, és rejtett szorongás, depresszió kínozza.
Komplex gyógyítás
A kezelés alapja érthető módon a kölcsönös bizalom, az egyénre szabott megközelítés és az elegendő idő. A bőrgyógyász rendelőjében mindig sok a beteg, ezért nincs megfelelő alkalom és elég idő az alaposabb beszélgetésre. Ráadásul még mindig jelen van az a gyakorlat, hogy minden orvos csak a saját szakterületén kezeli a beteget. Pedig a komplex gyógyítás és az empátia mindig segít az okok felkutatásában. A gondos bőrgyógyász megfelelő táplálékkiegészítőket és probiotikumot is ajánl, amely rendbe teszi a bél mikroflóráját és a bőr mikrobiomját. Felhasználja a hagyományos és az alternatív gyógyászatot is, ha a beteg ezt szeretné. És ha menet közben kiderül, hogy a bőrbetegség valószínűleg összefügg a lelkivilággal, közösen keresik az utat, hogy a beteg jobban megbirkózhasson a stresszel.
Van, akinek a légzésgyakorlatok vagy a jóga segít, és van, akinek pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésre, esetleg pszichoaktív gyógyszerekre van szüksége. Gyakran előfordul, hogy a bőrbetegség jelentősen javul, esetleg a páciens meg is gyógyul a pszichoterápia vagy a depresszió elleni gyógyszer hatására.
Bőrnapló
Sok bőrgyógyász felfigyelt rá, hogy rendszerint már az is segít, ha a beteg beszélhet arról, ami bántja. Ezért szokták azt ajánlani, hogy az érintett vezessen naplót, amelyben nemcsak a bőre állapotát írja le, hanem azt is, ha változik az életstílusa vagy a lelkiállapota. Valóban segíthet, ha magába tekint, elgondolkodik, és megérti azt, amit érez, illetve leírja, mi az, ami örömet szerez neki vagy bánatot okoz. Ráadásul ha rendszeresen papírra vet mindent, ami történik vele, szükség esetén visszalapozhat, és meg tudja állapítani, mennyit haladt előre. A napló nagyon hasznos lehet a gyógyítási folyamat szempontjából is, mivel nyomon lehet követni, mi javult, esetleg mi romlott a kezelés folyamán.
A bőr állapotára minden hatással lehet: az étkezési szokások megváltozásától az új mosóporon vagy kozmetikumokon keresztül a bekövetkező életeseményekig. Mindez akár hónapok múlva megjelenhet a bőrön, és a napló alapján ki lehet nyomozni, mi okozhatta az elváltozást.
Kenőcs és meditáció
Természetesen nemcsak a bőrnek válik hasznára, ha minimalizáljuk és megtanuljuk kezelni a stresszt. Bőrünk szoros kapcsolatban áll lelki életünkkel: visszatükrözi azt, ami belül történik bennünk. Testünket a bőrünk választja el a külvilágtól, és bizonyos értelemben a lelkünk határa is. Ezért logikus, hogy hatnak rá a külső és belső stresszorok (azon ingerek összessége, melyek a szervezetünkből stresszreakciót váltanak ki – a szerk. megj.). A bőr és az idegrendszer a magzati korban ugyanabból az alapból fejlődik ki. Cseppet sem meglepő hát, hogy érzelmeink a bőrünkön is megmutatkoznak: például elpirulunk, amikor szégyenkezünk; verejtékezünk, amikor idegesek vagyunk; nem beszélve a libabőrről, amikor megijedünk vagy undorodunk valamitől.
Mit tehetünk, hogy „jobb kedvre derítsük” a bőrünket? Az említett naplóíráson, légzőgyakorlaton, jógán vagy meditáción kívül minden nap szánjunk egy kis időt magunkra. Álljunk meg a rohanásban, és gondolkodjunk el a világon és önmagunkon. Fontos, hogy rendszeresen adózzunk egy kicsit önmagunknak is.
Manapság nehéz időt szakítani arra, hogy csak önmagunkkal foglalkozzunk, mégis szánjunk erre naponta néhány percet. Engedjünk meleg vizet a kádba, gyújtsunk illatos gyertyát, kapcsoljunk be egy kellemes, nyugtató zenét – és törődjünk csak magunkkal. Masszírozzuk végig az arcunkat, a nyakunkat, a fájó karunkat, térdünket; használjunk bőrradírt, tegyünk az arcunkra pakolást. Ezek mindössze apróságok, de ha tudatosan és rendszeresen végezzük őket, többet használunk magunknak, mint bármelyik receptre felírt gyógyszerrel.
K. E.
