Az orgonának ott kell lennie minden kertben szépsége, illata, gyógyhatása, ehető virága, a virágából készített lekvárja miatt… Legalábbis régen ez volt az érvényes. Napjainkra azonban eltűnt, az emberek elpártoltak tőle, ódivatúnak tartják az orgonát – pedig szagos és gyönyörű. Különböző fajták közül választhatunk kertünkben, amelyet számtalan színváltozatban megtalálunk.
Mi a legszebbeket Komárom felé haladtunkban lefotóztuk, majd hozzáértő szakácsaink (a várkonyi Amade Kastélyszálló „zöld érzületű” séfjei segítségével) szörpöt készítettek belőle. Először azonban következzenek a szakértők tanácsai! Ha megtetszett az orgona, és telepíteni szándékozunk a kertünkbe, a következőkre kell figyelnünk. (Fotó: Cséfalvay Á. András)
A Syringa vulgaris, a közönséges orgona – vagy más néven májusi orgona – talán az egyik legkönnyebben felismerhető növény. Ha máshol nem, gyermekként a ballagásokon mindenki találkozhatott vele.
Az orgona kezdetben nevelhető cserépben, dézsában, majd bokorfává, kis fává növekedhet szoliterként – sőt, gyönyörű nyíratlan sövény is ültethető belőle.
A sövény telepítése során figyelnünk kell arra, hogy a csemeték közötti tőtávolság 60-80 cm legyen.
Gyógyhatása
Az orgona gyógyhatásáról lehet, hogy még keveset hallottunk, de mind levele, mind illatos virága olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek bizonyos mértékben jól helyettesíthetik a hagyományos gyógyszereket.
Az orgona levele influenza, megfázás ellen lehet gyógyír, míg az orgonarügyből készített tinktúra segíthet ízületi gyulladás, diabétesz esetén is.
Az orgona virágából készült tinktúra, illetve kenőcs jól használható ízületi fájdalomra, zúzódások, sebek kezelésére. Az orgonából készült tea élettani hatása miatt jó a megfázásra.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szakszerű orvosi ellátást nem válthatja ki!
Természetesen az orgonavirág az ehető virágok közé tartozik, ezért összeállíthatunk belőle salátát is. Ezen kívül még fantasztikus szörpöt készíthetünk a bodzaszörpös receptünk alapján, s tovább fokozható az ízélmény, ha lekvárt, dzsemet, szörpöt vagy zselét főzünk a virágából.
Az orgonaméz és az orgona illóolaja fantasztikus esszenciája az orgonának; ezért – természetesen – a parfümök egyik alapillata.
Az orgona ültetése
Az orgona ültetési ideje március és november közé esik, tehát gyakorlatilag a fagyokon kívül bármikor sort keríthetünk rá. Az ültetés során a konténer nagyságához igazodva ássuk ki az ültetőgödröket (40 x 40 x 40 vagy 60 x 60 x 60cm).
Talajtípustól függően az orgona tápanyagigényének megfelelően szórjunk a gödrök aljába szerves trágyát – majd arra kerülhet egy kis föld.
A földlabdás növényeknél arra kell ügyelni, hogy a gyökérnyak egy szintben legyen a talaj szintjével, és a földlabda ne látsszon ki a földből. A talaj tömörítése után alaposan meg kell locsolnunk az elültetett növényeket.
Kiültetett orgonáink pár hét alatt meggyökeresednek, s ezután elindul az intenzív növekedés. Jellemző az orgonára, hogy gyökérzete tarackol, vagyis szétkúszik, ezért nem szükséges a kisebb tőtávolság.
Tehát tartsuk meg a 60-80 centiméteres távolságot, így tud majd növényünk megfelelően növekedni.
Az orgona nevelése
Gondozása során a frissen telepített orgonáról kezdetben távolítsuk el a virágzatokat. Az első néhány év folyamán az elvirágzott hajtásokat, terméseket is vágjuk le; ezzel segítve azt, hogy a leggyorsabban megerősödhessen kertünkben.
A gyenge vesszőket és ágakat a tél folyamán metsszük ki. Az alakító metszést a bokor tetszetős kialakítása érdekében a virágzás után végezzük. A fölkopaszodott, idős növényeket fiatalíthatjuk, télen erősen visszavághatjuk; de ebben az esetben az évi hajtás elmarad.
Ha magunk szeretnénk szaporítani cserjénket, zölddugványozással gyökereztethetjük, illetve szemzéssel vagy oltással. Ezt egész nyáron megtehetjük, bár kis szakértelmet igényel, ezért ajánljuk inkább a kisebb csemete beszerzését.
Kórokozók!
Az orgona kártevői tipikusan a levélaknázó moly, a levélfoltosságot okozó gombák, emellett baktériumos betegségek is veszélyeztethetik.
Figyeljünk arra, hogy idejében kontaktpermettel vagy felszívódó permetszerrel kezeljük őket, mielőtt még a kórokozók elszaporodnának.
A szörp
S végül következzék kedvencünk, az orgonaszörp, melyet a számunkra legkedvesebb helyen, az Új Nő szerkesztőségének szomszédságában – a Villa Rosa panzió kertjében Dunaszerdahelyen – akár Önök is megkóstolhatnak.
Vagy az alábbi recept alapján elkészíthetik, s romantikus hangulatban ejtőzhetnek vele a teraszon vagy a balkonon, csodálva a tavaszi naplementét.
ORGONASZÖRP
Hozzávalók:
1 l víz
40 dkg cukor
1 db citrom
10 db nagyobb orgonavirág
Elkészítés:
A citromot megpucoljuk, felvágjuk, majd 1 liter vízbe tesszük a lecsipegetett orgonavirággal együtt. Jól összekeverjük, fedővel letakarjuk, és két napot pihenni hagyjuk a hűtőben.
A dunaszerdahelyi Villa Rosa kertjére hangolták a képen megörökített orgonaszörpöt...
Miután az ízek összeértek, az italt leszűrjük, teszünk hozzá 40 dkg cukrot, és felforraljuk. Nem kell megijedni, itt a szörpünk színe halvány rózsaszínre fog változni.
Ahogy forr, a habját lekanalazzuk a tetejéről. Végül teljesen tisztára mosott, száraz üvegekbe töltjük, és jól lezárjuk.
