Hazai fajták
A rózsakereskedelmet ma a multik uralják, a hazai rózsatermesztők teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A vágott rózsákat ma már Afrikából szállítják a holland kereskedők, a magyar vagy a cseh fajták eltűntek. Pedig nem is olyan régen még Olaszországba is szállították a magyar fajtákat! Győry Szilveszter azt ajánlja: díszítsük kertünket magyar nemesítésű rózsákkal. Győry Szilveszter és Márk Gergely a nagy magyarokról nevezték el rózsáikat, hogy nevükkel is utaljanak származási helyükre. Sajnos, ma Szlovákiában szinte lehetetlenség hozzájutni hazai rózsafajtákhoz, mert a termesztőket ellehetetlenítették. Győry bácsi rózsáit egy idős cseh rózsakertész termeszti, Miloslav Šíp úr. Ha ő elmegy, nincs folytatás. Márk Gergely rózsáit egy (szintén idős) szegedi rózsakertész hölgytől, Godzsák Zoltánnétól rendelték meg a szerdahelyi rozárium számára.
Maga a nemesítés nyolc évig tart, hosszú menet. A képen Győry úr
Márk Gergely
Legszebb rózsáiból kis válogatást tekinthetünk meg a szerdahelyi rozáriumban. Győry úr a mentorának tartja. Márk Gergelyt úgy jegyzik, mint a legnagyobb magyar rózsanemesítőt! 2012-ben halt meg. Hatszáz, köztük sok díjazott rózsafaj nemesítése fűződik a nevéhez. Szent Erzsébet rózsája a Vatikán kertjét díszíti. Ő építette ki a budatétényi rozáriumot, ahol ma is őrzik a rózsáit. Sajnos, mióta özvegye meghalt, saját kiterjedt rózsakertje az enyészet martaléka.
A dunaszerdahelyi rozárium, ahol megcsodálhatjuk Győry Szilveszter és Márk Gergely nemesített rózsáit.
Fajtatáblák
Tudni kell, hogy egy rozáriumban a látogatók számára a legfontosabbak a kihelyezett fajtatáblák – ezek tartalmazzák a rózsa nevét és a fontos információkat. Ezért a dunaszerdahelyi rozárium alapítói egy kis térkép kihelyezéséről gondolkodnak, mely a látogatókat biztonsággal elirányítaná. Vezetett sétákat is terveznek, amelyek során megismerhetjük a legszebb rózsák névadóit. A fajta névadása mindig a nemesítő joga. A Győry Szilveszter által adott nevek segítségével az egész magyar történelem újraélhető. Bihari János cigányprímás, a törökverő Klapka generális vagy Schöne Náci nevéhez ugyanis (aki ikonikus figurája volt Pozsonynak, minden hölgyet megsüvegelt) csodás sztorik köthetők.
Budatétényi rózsakert
Itt tevékenykedett a legnagyobb magyar rózsanemesítő, Márk Gergely – ez ma Magyarország legnagyobb rózsakertje. Nemrég még a bezárás réme fenyegette, de sikerült megmenteni, és ismét virul! Falai között nemesítés és kutatás folyik. Kiemelkedő a kertben a magyar nemesítésű rózsák gyűjteménye, Márk Gergely mintegy 200 nemesített rózsáját lehet itt megismerni. A rozárium génbank, vagyis olyan gyűjtemény, ahol megőrzésre kerülnek azok a fajták, amelyek valami különlegességet hordoznak a génjeikben. Találhatók itt régi, a köztermesztésből kikopott fajták, de igazi történelmi ritkaságok és mutáns vadrózsák is. A génbank azért fontos, hogy ha például valami járványos betegség, valami addig ismeretlen kártevő tönkreteszi a rózsákat, ez esetben itt meg lehet találni az elpusztult típust. A rozáriumi fajtagyűjtemény a nemesítők és kertbarátok számára felbecsülhetetlen kollekciót jelent. Egyik különlegessége a zöld rózsa, amelynek nincsenek szirmai, csak nagy csészelevelei alkotnak zöld pompont. (S aki magyar kerti rózsára vágyik, a cégnek faiskolája is van, a rózsákat itt meg lehet vásárolni: www.resinfru.hu/rozsakert.)
Amerikaiak
Az amerikaiak imádják a rózsákat! Talán még jobban, mint az angolok. Az amerikai rózsatársaságnál lehet bejegyeztetni az új fajtákat, és az általuk ajánlott fajtanevek számítanak hitelesnek. Magyarán: az American Rose Society a rózsafajták nemzetközi regisztrációjának a szervezete. Ami még megfigyelhető, hogy a régebbi rózsáknak francia neve van, a moderneknek angol. Ez azért van, mert régen igazi nemesítés főleg Franciaországban folyt (ők még a rómaiaktól örökölték a tapasztalatokat). A franciák a rózsanemesítés nagyhatalmává váltak. Később a nemesítés – az üvegházi beporzás révén – elterjedt egész Európában, a kereskedelemben kialakult angol nyelvi dominancia pedig hatott a névadásra. A nevek lerövidültek, és könnyen megjegyezhetővé váltak.
Teahibrid
Tea vagy kávé mellé tearózsa! Ezek már modern, vágásra nemesített rózsák, hosszú virágszár és nagy, bimbószerű virág jellemzi őket. A szirmok alulról felfelé spirálisan nyílnak. (Illatukat távol-keleti ősüktől örökölték, pluszhozadékuk, hogy jól viselik a telet.) Ezek manapság a legelterjedtebbek.
Első rózsakert
Az első rózsakertet 1894-ben Párizs mellett alapították, a neve Roseraie du Val-de-Marne. Ma ez számít a legpatinásabbnak, mellette a német Sangerhausen a legnagyobb, 8500 fajta rózsával.
Luby-kastély
A Tisza melléki Nagyaron a rózsakedvelők zarándokhelye a Luby-kastély: ne hagyjuk ki, ha arrafelé járunk. (Nevét építőjéről, Luby Gézáról kapta, aki kiváló kertész volt, és egykor pompásabb rózsákkal büszkélkedett, mint a margitszigeti rózsaliget.) Rózsakirálynak nevezték, és csodájára jártak rózsakertjének. Itt található az antik rózsák zenélő kertje. Ma a kastélyban a látogatók érdekes, interaktív programok közül válogathatnak (szabadulószoba, vetélkedők), vagy csupáncsak sétálgathatnak a háttérzenével és csobogókkal ékesített kertben. Ami fontos: antik rózsákat is vásárolhatunk vagy rendelhetünk tőlük. (www.luby.hu)
Futórózsák
Rudolf Geschwind annak idején Európa egyik legnagyobb nemesítőjének számított. Neve mégis – a rózsaklubok tagjain kívül – alig mond valamit nekünk. Pedig ő hozta létre a híressé vált magyar futórózsákat. Korponán (a mai Krupina) volt főerdész. Ottani kertjében rengeteg vadrózsát gyűjtött össze, mert tudta, hogy ezek minden gond nélkül áttelelnek, és később ezekből nemesítette ki fagytűrő futórózsáit. Geschwindet 1889-ben Párizsban a világkiállításon a nagy embereknek kijáró tisztelettel ünnepelték.
Ő alkotta meg például a „Gruss an Teplitz” (1897) vérforralóan vörös színű rózsát, melyet pár éve a világ legszebb rózsájának nyilvánítottak. A Satanella a magtestvére volt, története pedig érdekes. Európában nem kellett senkinek ez a bűnös nevű rózsa, ezért Geschwind eladta Amerikába. Ott eltűnt, ám nemrégiben felborzolta a kedélyeket a hír, hogy mégis megtalálták egy elhagyott temetőben... (Mellesleg rengeteg sztori fűződik ezekhez a nagy fajtákhoz.)
Korompai rózsás grófnő
Nemrégiben Győry úr megkérte a fiát, Attilát, hogy vigye már el Dolná Krupára a „rózsanapokra”. Itt élt a comtesse, a korompai rózsás grófnő, akiről egyik parki rózsáját elnevezte. Attilának azt kellett látnia, hogy édesapját a falucskában szinte sztárnak kijáró hódolattal fogadják, majdhogynem vörös szőnyeget terítenek eléje. Nocsak! Alsókorompán ugyanis újabban igyekeznek feleleveníteni a comtesse emlékét, és Győry úr s. k. ültethette ki a grófnőről elnevezett parkrózsáját.
S hogy ki volt a comtesse? Chotek Mária Henrietta grófnő alapította 1910-ben Közép-Európa legnagyobb rozáriumát szülőhelyén, az alsókorompai kastélyban! Mégpedig oly módon, hogy megvette Geschwind Rudolf rózsáit – aki hiába próbálta Korponára testálni gyűjteményét, a városka nem kért belőle. Nem úgy a comtesse! Az alsókorompai kastély úrnője beleszeretett a rózsákba, és a falusiak legnagyobb megrökönyödésére reggeltől késő estig napszámosaival dolgozott a rózsakertben. Ezért kicsit habókosnak tartották, pedig csodakertet hozott létre Alsókorompán, amelyet nemsokára az első párizsi rózsakert és a német Sangerhausen mellett emlegettek. (Ma is ez utóbbiak a legnevesebb európai rózsakertek.) A comtesse hamarosan kereskedni kezdett a futórózsákkal, saját teahibrideket is nemesített. Levelezésben állt kora legnagyobb rózsakertészeivel, előadásokat tartott. Beszélik, hogy egyik levelezőpartnere elküldte neki Napóleon rózsabolond feleségének, Jozefinnek a legszebb rózsáit. A grófnő a végén – külföldi mintára – még katalógusokat is nyomtatott, s ezúton árulta rózsáit. A sors fintora, hogy meg kellett érnie rozáriumának felparcellázását, kastélya kifosztását. Pedig sok jót tett a falusiakkal, rengeteget jótékonykodott. Hála istennek, már nem jutott el a tudatáig, hogy milyen pusztítást végeztek a kommunisták a féltett kertjében. Betegségében a helyi kolostor apácái gondozták, és rózsakertje tövében lehelte ki a lelkét 1946-ban. A helyi komisszár vicces kedvében azt írta a halotti levelére, hogy „Foglalkozása: rózsanemesítő”. A rózsagyűjtők határtalanul tisztelik, mert életét a rózsáknak szentelte. Annak idején vagy hatezer különleges rózsa virágzott kertjében! Jellemző, hogy emlékét először Németországban tisztelték meg, ott alapították meg a nevével fémjelzett Rosaclubot. Nemrégiben Szlovákiában is felfedezték: kiadtak egy könyvet az életéről, és a jövőben uniós támogatásból nagy átalakításokba fognak, hogy felélesszék a korompai rozárium régi dicsőségét. Falujában pedig zenés és rózsás ünnepséget rendeznek az emlékére. (Henrietta dédszüleinél, Brunszvikéknál ugyanis gyakran vendégeskedett a nagy Beethoven, aki Brunszvik Teréz, első óvodaalapítónk nagy barátja volt.) Állítólag itt lobbant szerelemre a húga iránt. Ő lenne az a „halhatatlan kedves”, akinek a szonettjeit címezte, bár erre nincs bizonyíték. Szóval, Beethoven emlékére ma már minden júniusban a zenéé és a rózsáké a főszerep az alsókorompai kastélyban.
Alsókorompán 2019 júniusának első hétvégéjén tartják a már hagyományos Rózsák ünnepe fesztivált: Rózsák ünnepe
Nagyvendégi Éva
Fotó: Dömötör Ede
Parkrózsa Comtesse Mária Henriette A rózsa bimbója sötétpirosas vagy rózsaszín, nagyméretű. Alakja kúpos. Erős növekedésű bokorrózsa, 130-180 cm magas. Győry Szilveszter zsebkendőnyi kertjében lett kinemesítve. A dunaszerdahelyi rózáriumot – mely egyetlen a maga nemében, hasonló kezdeményezésről nem hallottunk – Győry Szilveszter nemesített rózsái díszítik. Győry úr nemesített rózsákból a legnagyobb magángyűjteményt tudhatta magáénak Szlovákiában.
Győry úr rózsai: rysroses.real-net.sk • Alsókorompa mai neve Dolná Krupá, Nagyszombat mellett fekszik. Az alsókorompai rozárium a harmadik legnagyobb volt Európában! • Magyar nemesítésű rózsák Szegedről: Godzsák Zoltánné markrozsa.hu
Kapcsolódó írásaink: Virul a rózsa, Divat a rozáriumban
