Hányszor halljuk a már közhelynek számító szólamot, hogy a magyar iskolákkal nem lehet érvényesülni Szlovákiában. Pedig ez nem igaz. Akadnak jó néhányan, akik nemcsak, hogy érvényesültek, hanem sikerült a saját szakterületükön elismert, kiemelkedő szaktekintélyekké válniuk.
Dudás Tamás közgazdász, a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának docense világgazdaságtant ad elő szlovák nyelven, továbbá a közvetlen külföldi tőkebefektetések és az amerikai gazdaság szerepe a világgazdaságban tantárgyakat oktatja angol nyelven.
– Magyar nyelven is tanítottam mintegy nyolc éven keresztül, négy évig a budapesti Corvinus Egyetem Komáromba kihelyezett karán, majd a Selye János Egyetem Közgazdaságtani Tanszékén – mondja DudásTamás közgazdász. – Galántán élek, ott jártam magyar alapiskolába, és a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségiztem. A Pozsonyi Közgazdasági Egyetem Kereskedelmi Karán gazdasági diplomácia szakon diplomáztam. A doktori disszertációmat ugyanezen a karon írtam, nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirányban, ezzel PhD címet szereztem. A docensi habilitációmra két éve került sor. A szlovák nyelvvel nem voltak különösebb gondjaim: Galánta vegyes lakosságú város, és szinte az utcán, gyerekként, játék közben megtanultam. A komáromi egyetemen inkább a magyar szaknyelvet kellett alaposabban elsajátítanom, mert a közgazdasági egyetemet már szlovákul végeztem, de ez könnyen ment.
A magyar nyelv az anyanyelvem, és anyanyelven lehet a legkönnyebben megtanulni minden tudomány alapjait. A többi nyelv már ráépít az anyanyelven megszerzett tudásra. Egyébiránt a közgazdaság hivatalos nyelve az angol, ezen a nyelven jelennek meg a publikációk.
– Családjában hogyan éli meg a magyarságát?
– Feleségem szlovák nemzetiségű, Ilaváról származik, ami köztudottan nem magyarlakta vidék. Pozsonyban ismerkedtünk meg, az egyetemen. Mindketten beszéljük egymás nyelvét. Még házasságkötésünk előtt elkezdett magyarul tanulni, és konyhanyelvi szinten beszéli is. Az egyszerűbb témájú újságcikkeket el tudja olvasni magyarul, és tudja, érti, miről beszélünk egymás közt, ha a szüleimnél vagyunk. Az én szüleimnél mindenkivel magyarul beszélünk, a feleségeménél pedig szlovákul. Két kisgyermekünk van. Mint már említettem, mi Galántán élünk, tehát volt lehetőségünk, hogy kislányunknak óvodát válasszunk. A feleségem nem látott problémát abban, hogy a magyar legyen az. A magyar óvoda nagy segítség, hogy a gyermek magyar nyelvismerete fejlődjön. A feleségem nyitott a magyar iskola kérdésében is. (A magyar iskolában, aki ott tanul, mindkét kultúrát megismerheti: a magyart is és a szlovákot is.) Családunk kétnyelvű: én magyarul, a feleségem szlovákul (hiszen neki ez az anyanyelve) beszél a gyerekekkel. Kislányunk mindkét nyelven azonos szinten tudja kifejezni magát. A kisfiunknál is ugyanezt a modellt követjük. A gyerekeink mindkét kultúrához egyformán tartoznak.
Dudás Tamás
– Milyen a tapasztalata az egyetemen a szlovákiai magyar diákokkal?
– Tanszékünkön rendszerint minden évben vannak magyar diákok, és általában az évfolyam legjobb tanulói közé tartoznak. Szerintem magyar alap- és középiskolával is nagyon jól lehet érvényesülni Szlovákiában. A magyar fiatal a magyar iskolában megőrzi az anyanyelvét, az identitástudatát, megtartja a kulturális gyökereket. Ismerek olyan szlovákiai magyarokat, akik kizárólag szlovák iskolákba jártak, és ez elszakította őket a gyökereiktől. Nem tartoztak teljesen a magyarsághoz, de a szlováksághoz sem. Az, hogy valaki szlovák iskolába jár, önmagában nem jelent szabad utat a sikerhez. Kizárólag nyelvi hátrány miatt szerintem igen kevesen hagyták abba tanulmányaikat. Eleinte vannak ugyan nehézségek, de a magyar diákok belerázódnak a szlovák nyelven való tanulásba. Manapság az Európai Unióban kiváló lehetőségeink vannak: ha valaki úgy érzi, hogy nem elégséges a szlovák nyelvtudása egy hazai főiskolához, próbálkozhat akár Magyarországon vagy más országokban is.
A magyar nyelven oktató intézmény, a Selye János Egyetem pedig ott van Komáromban. A másik vetülete a dolognak: aki itthon szeretne érvényesülni, annak azért illene szlovákul is megtanulnia köznyelvi szinten.
– Magyarországi egyetemeken sokan boldogan teszik le a középfokú nyelvvizsgát szlovák nyelvből. Mi, szlovákiai magyarok (legalább) két nyelvet beszélünk ugyan, de sem a szlovák, sem a magyar nyelv nem számít a főiskoláinkon idegen nyelvnek.
– Mivel a szlovák az államnyelv és gyakran az oktatás nyelve, nem számíthat idegen nyelvnek. A szlovákiai egyetemeken az a gyakorlat, hogy a kisebb nyelveket nem veszik figyelembe, nem fogadják el a nyelvvizsgák közt. Az egyetemi diplomához csak világnyelvekből – angol, német, spanyol, olasz – lehet elfogadtatni a nyelvvizsgát. Magyarországon ez másképp működik. A munkaerőpiacon viszont fontos lehet akár a magyar nyelv alapos ismerete is. A multicégek például keresik a nemzetiségieket, akiknek azáltal, hogy több kultúrát, nyelvet ismernek, szélesebb a horizontjuk. Az életben mindenképpen számít, hány nyelven tud az ember.
– Mi a véleménye a nemzetiségi asszimilációról?
– A lemorzsolódást, azt hiszem, nem lehet megállítani. Nálunk sem, máshol sem a világon. Sokat segítene, ha változtatnának a magyar iskolákban a szlovák nyelvoktatás módszerén, és a szlovák nyelvet végre valóban idegen nyelvként oktatnák! Így a többségi magyar közegben felnövő gyerekek hamarabb megtanulnának szlovákul beszélni. A nyelvoktatásban a konverzációra kellene összpontosítani. Ezáltal sokan megelőzhetnék, hogy az elégtelen nyelvtudás miatt nem tudnak megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak.
