Az utóbbi évtizedek kutatásai a táplálkozás szempontjából is fontos felismerésekhez jutottak. A múlt század első harmadától ismert „az élethez szükséges aminok”, azaz a vitaminok fontos, egészségvédő szerepe. A vitaminok zászlóshajójának számító C-vitamin felfedezéséért Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-díjat kapott. Kevésbé közismert egy másik fontos felismerése. Azt tapasztalta, hogy a C-vitamin-hiányban szenvedő (skorbutos) tengerimalacok vérzékenysége nem szűnt meg, pedig tiszta C-vitamint adott nekik. Vagyis léteznie kell egy rejtélyes anyagnak, amely a hajszálerek véráteresztő képességének, azaz permeabilitásának – innen a „P-vitamin” elnevezés – kóros megnövekedését a normális szintre tudja csökkenteni (s ez által a vérzés megszűnik). Ezt az anyagot a citromlében fedezte fel és citrinnek nevezte el. Később kiderült, hogy a citromléből izolált sárga színű kristály az akkoriban már jól ismert növényi színanyagok, színezékek csoportjába sorolható (tehát nem vitamin). Az első növényi színanyagokat a búzavirágból izolálták, és a görög anthosz (virág) és a szintén görög küaneosz (sötétkék) szavakra alapozva antociánoknak nevezték el. A virágoknak, gyümölcsöknek sárga színt adó anyag neve hasonló okból (a görög xantosz, ill. a latin flavus egyaránt sárgát jelent) antoxantin, ill. a ma már inkább elfogadott flavonoid lett. Később kiderült, hogy a növényi színezékek többsége, így a kék színért felelős antociánok is, közös vegyi szerkezetvázuk alapján a flavonoidok közé sorolhatók. A huszadik század második felének kutatásai – gyakran a népgyógyászati megfigyelésekből kiindulva – fedezték fel, hogy a gyümölcsöknek, zöldségeknek, (gyógy)növényeknek színt adó festékanyagok ún. bioaktív anyagok. Szent-Györgyi felfedezését megerősítve, kiderült, hogy a flavonoidok antioxidánsok, a citrin pl. képes az oxidált („elhasznált”) C-vitamin megújítására. A vitaminokhoz hasonlóan, a flavonoidok képesek a szabadgyök-képződést megállítani. Gyermekkorunk kémiaóráiból tudjuk, hogy a pozitív töltésű atommag körül negatív töltésű elektronok keringenek meghatározott pályákon. A magtól legtávolabbi pályán általában két elektron kering. Ha ezek egyike elveszik, ún. szabad gyök jön létre. A szabad gyök azonban igyekszik minél hamarább elektront szerezni egy másik atomtól, amely viszont ez által szabad gyökké válik. Így egyetlen szabad gyök láncreakciót indíthat be, s ha e láncreakció olyan fontos molekulákat érint, mint a DNS, a következmény akár rákos burjánzás is lehet. Ezért fontos a szabadgyök-befogó flavonoidok beiktatása a mindennapi étrendbe. A táplálkozástudomány, a dietétika szakemberei ezért azt ajánlják, hogy naponta fogyasszunk „a szivárvány színeinek megfelelő”, azaz sárga flavonoidokat, a pirostól a lilán át kék antociánokat tartalmazó zöldséget, gyümölcsöt. Magyar kutatók jöttek rá, hogy különösen a meggyben található sokféle antocianin. Ezek nemcsak antioxidáns, hanem baktériumölő hatással is rendelkeznek. Új felismerés, hogy nem csak a meggylé ivása hasznos az egészségre. A friss meggy rágása hatékonyan csökkenti a szájüregben, fogakon megtelepedő káros baktériumokat.
Dr. Kiss László
