Annyi szép épület mellett megyünk el. Kevesen tudják, hogy Komáromban épült meg a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme – még a fotósunk sem tudta, pedig ide járt óvodába. Látta ugyan, hogy szép az épület, látta a méhecskéket és a füzéreket, de arról fogalma sem volt, hogy ez volt régen a Komárom-vidéki Takarékpénztár... Íves kilincsek, ablakok, lábazatok mindenütt: tervezője igyekezett kerülni az egyenest...
Népies motívumok és madarak, indák tekeregnek, minden íves: ez volt a szecesszió!
A főhomlokzat a Nádor utcára nézett. A legendák szerint innét integetett Horthy Miklós 1938. november 6-án, a visszacsatolás napján, miután elmondta beszédét a Klapka téren.
A századfordulón
Komáromban jól ment az élet. De nemcsak a városiaknak volt jó soruk, hanem a Komárom vármegye falvaiban élőknek is. A földek szépen teremtek, dúskáltak a gabonában, a zamatos gyümölcsökben, és a legtöbb udvarban ott legelésztek vagy éppen kapirgáltak a haszonállatok.
És ha már volt mit a tejbe aprítani, sőt még maradt is osztrák–magyar ezüst forint, kétnyelvű duális papírpénz vagy korona (akkoriban mindhárom pénznem forgalomban volt), akkor azt az emberek szerették volna biztonságos helyen tartani. Egyre több ügyfele lett hát a Komárom-vidéki Takarékpénztárnak. Mígnem Tuba János országgyűlési képviselő került az igazgatói székbe, aki mindig akart valamit (ő kezdeményezte például az Erzsébet híd építését).
Végül az igazgatóság úgy döntött, hogy elég az ide-oda költözködésből, a bérelt irodákból: építtetnek egy olyan irodaházat, melynek majd mindenki a csodájára jár. Egy igazi székházat!
1901-ben megvettek hát egy házat a Nádor utcán – hogy ennek a helyére megépüljön ez a csodapalota, a komáromi takarékpénztár. Tervezőnek a komáromi születésű, tragikusan fiatalon elhunyt Fischer Ferenc építészt kérték fel, aki addigra már bizonyított. Bár valószínű, hogy mikor a nagyreményű fiatal építész tervrajzaira rábólintottak, s kezet ráztak vele, még nem tudták: csoda van készülőben...
„A takarékpénztár épülete Fischer egyik legkiemelkedőbb alkotása” – magyarázza Szabó Csekei Tímea művészettörténész, miközben az egykori takarékpénztár felé sétálunk. A budapesti műegyetemen végzett Fischer Lechner Ödönnek, a pozsonyi Kék templom tervezőjének, a magyar szecesszió megteremtőjének volt a követője.
Orommezők, háromkaréjos pártázatok teszik mozgalmassá a homlokzatot. A vízköpők között fejszobrok sorakoznak.
S hogy mi az a szecesszió?
Egy új stílus, amely szakítani akart a régivel, új formákat vitt be a díszítésbe. Az épületeken megjelentek a korábban csak a népi hímzéseken használatos minták – például a tulipán és a szív motívumok. Ezért a takarékpénztárt én már csak szívek palotájának hívom...
Ha belépünk az épület előterébe, az első, ami szembe tűnik, a dekorativitás és az emléktábla a falon, melynek szövege mindenkit megemlít, aki részt vett az épület elkészítésében.
A szecessziót elképesztő dekorativitás jellemzi, a színpompát az épületeken pedig sokszor kerámiabetétekkel érték el. „Ez jól látható az épület nyeregtetőzetén is” – mutat rá kísérőm a csodaszép homlokzat szegélyére.
„Fischer Ferenc jó barátságban volt Zsolnay Vilmossal, akinek gyárából akkoriban rengeteg színes, tetőt díszítő majolika került ki. Ezek a mai napig állják az idők viharát.“ (Nem mellékesen, a bécsi dóm tetején is Zsolnay-cserép van, de a pozsonyi városházán is.)
Méhecske a pénzintézet utcai homlokzatán, mint a gyűjtögetés és a szorgalom szimbóluma.
Átadták!
Az impozáns komáromi épületet 1902-ben adták át. Főbejárata a Nádor utca felől nyílt, ami már akkor is sétálóutca volt. Az asszonyok pompás kalapokban, szép időben finom csipkeernyővel a kezükben sétálva csodálták a stílusában semmihez sem hasonlítható újszerű épületet...
Fent gyönyörű ötszobás lakás kapott helyet, ezt főleg az alkalmazottak lakták. Akárhányszor nyílott a kapu, jól öltözött, elegáns úriemberek léptek ki rajta, s ha ismerős hölggyel találkoztak, megemelték a kalapjukat, illetve odaléptek egy kézcsókra. A távolabbról érkezők fiákerei a közeli utcákban várakoztak.
A mívesen meghajlított ablaknyílások, ajtóüvegbetétek, lábazatok és íves kilincsek mind–mind arról árulkodnak, hogy a stílus kerülte a korábban jellemző egyenes vonalakat.
Manapság?
Az épület ma irodaházként működik, és magántulajdonban van. Ha erre járunk, csodáljuk meg a szíveket és a méhecskéket... Mert ez a szívek palotája!
A szecesszió latinul elszakadást jelent
Művelői el akartak szakadni a korábbi stílusoktól. Új stílust akartak létrehozni, más mintákkal. Le a sematizmussal! – mondták. A növényvilág motívumait használták fel. A szecessziót vonalasan kígyózó ornamentika jellemzi, hallatlan mértékű stilizálás, néha bizony túl is burjánzik...
Szívecskék, kalotaszegi virágok, indák tekerednek mindenhol, pávák páváskodnak, madarak trilláznak.
A szecesszió korában kiemelkedő szerephez jutottak a kézműiparosok. Nagyon „csinált” stílus, ezért nem mindenki szerette, Budapesten az akkori kultuszminiszter a parlamentben ki is jelentette, hogy a szecesszió jegyében fogant terveket nem fogja az állam támogatni. Nem véletlen tehát, hogy több remekmű vidéken épült meg. Ahogy a komáromi takarékpénztár székháza.
Az ajtó vitrázsbetétjét szárba szökkenő mag képe díszíti, mellyel azt sugallták a belépőnek, hogy itt jó helyen van a pénze.
Orommezők, háromkaréjos pártázatok teszik mozgalmassá a homlokzatot. A vízköpők között fejszobrok sorakoznak. A méhecskék a pénzintézet utcai homlokzatán a gyűjtögetés és a szorgalom szimbólumai. Az ember gyűjti a pénzt, mint a méhecske a mézet.
A bejárati terrazzoburkolaton egymás mellé helyezett szívek szerencsét hozó lóherévé állnak össze...
A Nádor utcára nyíló főkapu egy igazi remekmű. A takarékpénztár kovácsoltvas munkáit Török András komáromi műlakatos készítette, aki nyugat-európai körútján gyűjtött szakmai tapasztalatokat. Az ott látottakat könyv formában is megjelentette.
A szecesszió korának építészete előszeretettel játszott a csigalépcsők íves, tekergő vonalaival.
A főhomlokzat a Nádor utcára nézett. A legendák szerint innen integetett Horthy Miklós 1938. november 6-án, a visszacsatolás napján.
A Nádor utcára nyíló főkapu igazi remekmű. A Takarékpénztár kovácsoltvas munkáit Török András komáromi műlakatos készítette, aki nyugat-európai körúton gyűjtött szakmai tapasztalatokat. Az ott látottakat könyv alakban is megjelentette.
A főhomlokzat féloszlopfőin madarakat is felfedezhetünk.
A nyugati hosszanti homlokzaton egy légies erkély hangsúlyozza az innen nyíló bejáratot.
A hosszú életet jelképező páva a szecesszió kedvelt motívuma volt. Első pillantásra azonban nem is olyan egyszerű meghatározni, hogy ezek a stilizált madarak melyik madárcsaládhoz tartoznak.
Az épületséták során a gyerekek általában a tyúkra szavaznak.
