Karácsony a születés ünnepe. Mária életet adott Jézuskának. Azóta minden szülő nőt tisztelet övez. Mégsem minden szülés gyengéd születés.
Bármily hihetetlen, a szülészetben is vannak divatok és trendek. A programozott szülés például a hetvenes években terjedt el. Azért időzített, mert az orvosok gyógyszerekkel (oxitocin) érik el a szülés beindulását.
Ha problémák vannak, akkor igenis el kell indítani a vajúdást, de sokszor akkor is elindítják a szülést, ha a baba és a mama egészséges. Nem adnak időt a babának. Nyugaton már felvilágosító kampányokban harcolnak az indokolatlan szülésindítások ellen.
Nálunk a császármetszés a több!
Némely kórházakban a 40-50 százalékot is eléri. A szülész felelőssége óriási, hüvelyi szülés estén mérlegelnie kell a kockázatokat, mikor van műtétre szükség (farfekvés, köldökzsinór-hurkolódás stb.). Ám sokszor akkor is „biztonságosabbnak“ ítélik a császármetszést, mikor semmi szükség rá. A mai rendszerben valahogy mindenkinek előnyösebb egy császár, mint egy 21 órás természetes szülés. Bár az anyukák nem egyszer csak nyomásgyakorlásra egyeznek bele a műtétbe.
Azt hihetnénk, hogy a „fogadott orvosom van“ rendszere növeli a hüvelyi szülések arányát – de nem így van. Az orvos dönt, és a döntésben ott van az, hogy mennyit aludt az elmúlt 24 órában, elmarad-e az elhúzódó vajúdás miatt egy családi vacsora, magánprogram... Ezért a fogadott orvosok zöme is a császármetszés „híve“. Míg az ügyeletesek váltják egymást, s ma már úgy néz ki, hogy „velük szülve“ mintha több lenne a türelem a hüvelyi szüléshez. Ma kórházainkban kevés olyan orvost találunk, mint riportalanyunk, akinek az utóbbi három hónapban egyetlen császára sem volt.
Külföldön sok helyen alternatív módon is lehet szülni (szülőszéken, vajúdókádban stb.). Nálunk a fogadott szülészorvosok sem vállalnak alternatív szülést (ebben közmegegyezés van). Vagyis teljesen ők döntik el, hogy milyen legyen a szülés.
Gátmetszés
A gátmetszés a 20. század elején terjedt el, s az volt a célja, hogy megelőzzék a végbél záróizmait érintő durva repedéseket. Amikor alkalmazni kezdték, senki nem gondolta volna, hogy rutineljárássá válik, s ha kell, ha nem, a szülést „sebészollóval” könnyítik meg.
Mi az a gátvédelem?
Persze, van helyzet, mikor szükség van metszésre. Sok esetben azonban elég lenne a gátvédelem: ilyenkor megedzik a gátat, hogy bírja a tágulást (mikor átengedi a magzat fejét). A gátvédelem ma még nem nagyon elterjedt, és kényelmetlen is lehet. Például a 36. héttől kezdve speciális masszázsolajjal, masszírozással kell a gátat felkészíteni.
„A masszázstól nem kell félni. Olyan ez, mint a pohár szájának törülgetése. Én Panarom olajat használtam, a szülésznőm ezt ajánlotta. Végső esetben még mindig jöhet az olló. Az előző szülésemnél a gátmetszés miatt két hétig csak fél fenékkel tudtam ülni, most a harmadik héten már bicikliztem” – mondta egyik riportalanyunk, aki átment szülni a budapesti Szent László Kórházba. A szobán körülötte minden nő gátvédelemmel szült, a dúla, a szülésznő és a szülészorvos is végig, nyolc óra hosszat ott volt mellette. Nyomoztunk, de nálunk nem hallottunk olyan orvosról, aki gátvédelemmel vállalna szülést. Áttörést az ügyben csak az anyukák és az öntudatos szülésznők tudnának elérni, mert valóban rajtuk múlik.
Miért félünk?
Az anyukák is ódzkodnak a hüvelyi szüléstől, sokan félnek a fájdalomtól. Azt tartják, hogy így nem kell végigszenvedni a vajúdást, a babánál sem léphet fel oxigénhiány (s ezzel együtt agyi károsodás). Utána a szex is mindjárt menni fog, hisz nem károsodnak ott, „lent“. A császármetszés fél óra alatt megvan, jól időzíthető, és úgymond az orvos és az anyuka számára is kényelmes. Ma jobb helyeken alsó, haránt irányú metszést végeznek, szikét alig használnak, főleg ujjal preparálnak. Spinális, gerincvelői érzéstelenítéskor pedig az édesanyák ébren vannak, fogadhatják gyermeküket aranyórára...
De!
A császár sem veszélytelen, az is fájdalommal jár. A kutatók ma azt mondják, a babának egyáltalán nem jó, hogy szüléskor nem találkozik az édesanya hüvelyi mikroflórájával, s nem jut hozzá a hasznos baktériumokhoz, esetleg csak később. A méhben a baba bélrendszere steril, és a császármetszés során az első baktériumokat az orvosi eszközökről szerzi. Hét évvel a születés után még egyértelműen megállapítható, hogy a gyerek hüvelyi úton vagy császárral született-e. Orvosi lapok arról írnak, hogy a természetes szülésnél olyan protein képződik, ami pozitívan befolyásolja az agy fejlődését. A magzati tüdő teljes érettségének is jót tesz a zavartalan hüvelyi szülés.Ma sok tudós azt mondja: az újszülöttek idegrendszerébe beleéghet a szülés traumája – s a gyerek tudat alatt átéli a saját születését. A természetes szülés során túlél valamit, ami félelmetes volt, de sikeresen vette az akadályt.
