Régen másképpen nevelték a lányokat, mint manapság. Az akkori édesanyák arra törekedtek, hogy a lányaik megtanuljanak mindent, amitől Tökéletes Feleség válhat belőlük. Ma is megtanulunk ezt-azt, de már nem ez a legfontosabb.
Ha 10-15 évvel ezelőtt kipurcant az izzó a csillárban, egyszerűen bementem a boltba, és vettem helyette egy másikat, majd hazatérve se perc alatt be is csavaroztam. Ma már ez közel sem ilyen egyszerű.
A csodálatos, mindenkit szerető, mindenkiről gondoskodó nőt Hófehérkének nevezik. Ám Hófehérke nem szeretne többé jótékony konyhatündér lenni, hiszen mindent ugyanúgy tud, mint a többiek, sőt néha sokkal jobban. Vajon mit érez?
Volt idő, amikor nem aludtam a nyugtalanságtól és a sajnálkozó tekintetektől. Máskor attól rettegtem, el fogom veszíteni a barátaimat, és magamra maradok a játszótéri lócán az árnyékommal. Szégyelltem kimondani, hogy főállású édesanya vagyok.
Sokan azt hiszik, az illemszabályok csak a színházlátogatásokra és az angol királyi udvar fogadásaira vonatkoznak. Pedig nem. Az illemről nem mondhatunk le magánéletünk legintimebb helyszínén, az otthonunkban sem.
Manapság a legtöbb háziasszonynak munkahelye is van. Helyt kell állniuk ott is, otthon is. Ez nem könnyű, de szerencsére a nők agya egyszerre több dologgal is tud foglalkozni.
Manapság a legtöbb háziasszonynak munkahelye is van. Helyt kell állniuk ott is, otthon is. Ez nem könnyű, de szerencsére a nők agya egyszerre több dologgal is tud foglalkozni.
A járvány hatásait mindannyian érezzük, ám elsősorban a nők számára jelentenek többletfeladatot. De vajon mennyit bír el egy nő? S hol vannak mindeközben a férfiak?
