Valljuk be, hogy az újonnan beszerzett ruhadarab gyakran mosás nélkül kerül be a szekrénybe. Na és? Mi bajom lehetne tőle, hisz márkás cucc, egy rakat pénzt fizettem érte... Egyébként is tiszta, hiszen az üzletben vállfára akasztva várt rám.
Magazinok, bulvárlapok és különböző szaklapok foglalkoznak a „Mossuk vagy ne mossuk ki használat előtt a márkás ruhaneműt?” témával. Én is számos cikket elolvastam, a rémhírekkel bezárólag (Rákos leszel, ha nem mosod ki az új ruhádat!), kutatásokat lapoztam végig, hogy felfedjem az igazságot. Íme!
Cikkünket kezdjük egy gyors kvízzel!
Ha a boltból egy új ruhával térsz haza, kimosod, mielőtt először felvennéd?
a) Igen, mindig.
b) Néha, csak bizonyos ruhaneműket.
c) Nem, soha.
Bizonyára többen a c) lehetőséget karikázzák be.
Mikor várandós voltam a kislányommal, anyukám tanácsára a megvásárolt babakelengyét a pólyától kezdve az apró zoknikig bezárólag használat előtt magas hőfokon kimostam, majd gőzölős vasalóval átvasaltam. A kislányom már hároméves, de mind a mai napig használat előtt beavatom az új ruháit. Cuki szoknya, blúz a vásárlókosárba, aztán a mosógépbe! Ám magammal és a párommal szemben már nem vagyok ennyire körültekintő.
Többször előfordult, hogy az új ruhát egyből felvettük. Sajnáltam kimosni a méregdrága darabokat, hisz olyan friss volt az illatuk, a színük pedig ragyogó. Az új nadrágok, szoknyák mindig gondosan élre vasalva függnek a vállfákon az üzletekben.
Mígnem az egyik közegészségügyben dolgozó rokonom megszólt, mikor az új, ropogós korallpiros pulcsimat egyből a szekrénybe tettem.
– Te nem mosod ki használat előtt a ruhádat? – szegezte nekem a kérdést.
– Miért? Mi bajom lesz tőle, ha nem mosom ki? – kérdeztem. Viszontválaszként kaptam egy mesét.
Egy pulcsi élete
Elmesélem annak a korallpulcsinak az életét, amit az előbb a szekrénybe tettél. A pamutot, amiből szőtték, már a talajban rovarirtókkal kezelték. Az „organikus pamut” mese habbal, ma a világon az összes pamut alig egy százaléka biotermesztésű. A pamutot a feldolgozás során többször vegyszeres kezelésnek vetik alá. És hogy mitől ilyen ragyogóan piros a pulcsid? A festékanyagoktól, vagyis a szintetikus színezőanyagoktól. A pamutfonal sok különböző (egészséges és beteg) ember kezén is átmegy, míg bolti áru nem lesz belőle. És, ugye, azt sem tudhatod, hogy előtted hányan próbálták fel a boltban ezt a te szép korallpiros álompulcsidat...
Vigyázó szemmel!
A rokoni intelem utáni napon mélyen beleástam magam a témába. Sőt, azóta gondosan odafigyelek, hogy a vásárlást követően a ruhanemű először a szennyeskosárba kerüljön. A „tudatos vásárló” oldalon pedig találtam egy nagyon érthető leírást arról, hogy milyen kezeléseken mennek keresztül az anyagok, mire kész termék lesz belőlük. Az első vegyszert a természetes rostok tisztításához használják. A rostokat a gépeken fonallá fonják, majd ipari technikával (szövéssel, kötéssel vagy filcelőtechnikával) textíliát készítenek belőlük. Később az anyagot ismét vegyszerezik speciális kenőanyaggal.
Az elkészült textilt a festés előtt vegyi úton megtisztítják a felhasznált kenőanyagoktól. Az anyagok egy részét fehérítik, illetve a pamutot sokszor tömény nátronlúggal kezelik, hogy könnyebben feldolgozható legyen. A következő fázis a színezés, amelyhez különböző szintetikus színezőanyagokat, pigmenteket és más vegyi anyagot használnak. Az utolsó lépés a textília kezelése, mely legtöbbször formaldehidgyantával történik, hogy a végtermék színtartóbb, kevésbé gyűrődő, kopásállóbb legyen.
Nem ritka eset, hogy a gyártás során felhasznált vegyi anyagok nyomokban továbbra is megtalálhatók a ruhaszövetekben. Ezért a viselésük némelyeknél allergiás reakciókat válthat ki.
Megkékült a combunk?
Az új ruhák felületén festékmaradványok is lehetnek, amelyek nem szívódnak fel teljesen a festés során. Ezt tapasztaljuk sokszor a farmernél, mikor az első viselés során megkékül tőle a combunk. A kontakt dermatitisz nevű bőrbetegséget általában olyan ruhafesték okozza, amelyet a leggyakrabban szintetikus anyagok – leginkább a poliészter és a nejlon – színezésére használnak. A verejtékezés hatására a festék kiszivároghat az anyagból.
A szintetikus anyagból készült edzőruhák pedig – vagyis azok a rugalmas, fényes, vízlepergető darabok, amelyek manapság annyira népszerűek – szintén gyakran váltanak ki bőrbetegséget. Általában a nyak hátsó részén, illetve a hónalj környékén jelennek meg az allergiás kiütések. Ha pedig véletlenül bejut a festék egy horzsolásba vagy nyílt sebbe, aktiválhatja az immunrendszert, ami később tartós érzékenységet idézhet elő.
A vegyszerrel kezelt ruhák veszélyei
Minden ruhadarab címkéjén fel van tüntetve a szövet típusa, a mosási útmutató és a gyártási hely – viszont a kezelőanyagokról szóló információk már nem férnek fel a cetlire. Pedig jó, ha tudjuk! A gyártás folyamán a ruhákat különféle vegyi anyagokkal – színkötő, gyűrődésgátló, vízlepergető vegyületekkel – kezelik. Nem ritka, hogy rákkeltő hatású, formaldehidtartalmú szereket használnak a penészedés elkerülése érdekében. Ezek a bőrrel érintkezve bőrgyulladást, ekcémát okozhatnak, de a légzőszerveket is irritálhatják.
Egy 2014-ben készült svéd kutatás során 31 különféle színű, anyagú és márkájú ruhadarabot vizsgáltak meg. A 31 mintából 29-ben találtak egy ún. quinoline nevű vegyszert, amelyet leginkább poliészterdarabok gyártásakor használnak. Ez a szer számos tanulmány szerint rákkeltő hatású. Egyes szakemberek a nitroanilineket és benzothiazolokokat is annak tartják. Ezek a vegyi anyagok a textilrostokba zárva maradnak, ámde idővel bejuthatnak a bőrbe...
Ráadásul a ruhadarab minőségének romlásával akár a levegőbe is kerülhetnek vegyszermaradványok, belélegzésük pedig komoly légúti problémákat okozhat. A ruhaiparban használt vegyszerek egy részét még nem vizsgálta szaktudomány: így nem lehet tudni, milyen az egészségre gyakorolt hatásuk. Természetesen az Európai Unió szigorú előírásokkal szabályozza a festékanyagok és vegyszerek használatát, például a gyártás során tilos az azoszínezékek, a formaldehid- és a ftaláttartalmú vegyületek használata. Ámde jól tudjuk, hogy a multinacionális ruhaipari cégek ma már nem a szomszédban, hanem az Óperenciás-tengeren is túl, egészen a Távol-Keleten gyártatnak (Made in Kína, Banglades, Thaiföld, Pakisztán, India, Törökország). Pontosan azért, mert a felsorolt országokban nem olyan szigorúak sem a vegyszerekre vonatkozó szabályozások, sem az ellenőrzések. Kína és India vizei ma a festékanyagoktól sárgák és vörösek, a munkások pedig leírhatatlan, egészségre káros munkakörülmények között dolgoznak!
Akik csak úgy próbálgatnak!
Philip Tierno mikrobiológus, a New York-i Egyetem szakértője szerint sokkal többen próbálják fel a boltokban kirakott ruhadarabokat, mint azt bárki is gondolná. Nem négy-öt emberről van szó, hanem több tucatról, főleg abban az esetben, ha a kiszemelt ruha legalább egy hónapja lóg a vállfán. Persze ez a szám jóval magasabb is lehet, de igazából nem ez a lényeg, hanem az, hogy milyen következményekkel járhat a mosás nélküli hordás. Amúgy a futárok által visszaküldött ruhákat is összevissza próbálgatják a megrendelők (néha fel is veszik őket). Ezek is újra forgalomba kerülnek, ne higgyük, hogy nem.
A szóban forgó mikrobiológus több kutatást végzett, és megdöbbentő eredményre jutott. Kiderült, hogy számos baktérium és kórokozó tapad meg azokon a ruhákon, melyeket felpróbáltak, de nem vettek meg. A legtöbbször Streptococcust és Staphylococcust fedezett fel rajtuk: ezek a baktériumok már az érintéssel is átkerülhetnek az emberre.
A nyári ruhákra és a testtel érintkező ruhákra pedig azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert amikor az ember izzad (ez a hónaljban és a comb belső oldalán a leggyakoribb), akkor kitágulnak a pórusok. Ilyenkor ha valakiben fertőzés lappang, a próbafülkében simán rákenheti a ruhára a nyavalyáját. Általában az izzadsággal jut a ruhára a bőrön lévő fertőzés. A baktériumok pár nap alatt elpusztulnak, a vírusok viszont rendkívül ellenállóak: évekig képesek fertőzni. Ilyen például a herpesz, az uszodaszemölcs és a gyermekkori fertőző betegségek többsége. Sok bőrgyógyász szerint az élősködők terjedése elsősorban a próbafülkékben történik.
Legutolsó riportunkban az egyik futár elmesélte, hogy egyik kuncsaftja minden egyes megrendelt, menő új rucit visszaküld, de előtte egy napig még viseli, vagyis „belejt” benne a munkahelyére.
Csak óvatosan a fehérneművel!
Íratlan szabály, hogy a fehérneműt és a fürdőruhát használat előtt kötelező kimosni. Nemcsak a vegyszerek miatt, hanem hogy elejét vegyük a gombás fertőzések és egyéb kórokozók terjedésének. Ne legyen illúziónk afelől, hogy mindenki betartja a „Csak fehérneműre szabad felpróbálni!” szabályt. Na meg a bugyiba ragasztott higiéniai csík se ér túl sokat. A mikrobiológusok a boltban vásárolt fehérneműkön még menstruációs vért is találtak.
Mosd ki!
A válasz egyszerű. Az lenne a legjobb, ha a ruhák címkéjén ott állna a figyelmeztetés: „Mossa ki, mielőtt felveszi!” Az a helyzet, hogy szervezetünk nem „anyámasszony katonája”, immunrendszerünk felveszi a harcot a felsorolt káros anyagokkal és fertőzésekkel. Ám ha egy mosással megkímélhetjük a felesleges harctól, akkor inkább mossuk ki az új ruhát!
- Néhány hasznos tipp az első mosáshoz! Külön mossuk az új ruhákat. Így elkerülhetjük, hogy a vegyszerek és festékanyagok más mosnivalót is beszennyezzenek.
- Kímélő mosószert használjunk! Ha kisbabákra vagy érzékeny bőrű családtagokra mosunk, igyekezzünk valamilyen kímélő mosószert választani a mosáshoz, ami illat- és festékanyagoktól mentes.
- Ne feledkezzünk meg a törölközőkről és ágyneműről sem. Ezeket szintén érdemes kimosni, mielőtt használatba vennénk őket.
- Mossuk ki a turkálós, örökölt vagy kölcsönkapott ruhákat is. Bár a használt cuccokat általában kitisztítják az eladás előtt, a biztonság kedvéért tanácsos kimosni őket. (Néha fertelmes a szaguk, pont az alapos vegyszeres előmosás miatt.)
- Szagtalaníts ecettel! Ha az új holmiknak valamilyen okból erős szaguk van, adagoljunk egy csésze ecetet a mosáshoz. Nemcsak a szagokat semlegesíti, hanem nagyszerű természetes öblítőszernek is számít, ami puhává teszi a ruhákat.
