Tojás és húsvét egybefonódik. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.
Nagyobb, mint a karácsony: Jézus ekkor támadt fel halottaiból, hogy megváltsa az emberiséget. Sok nép úgy hitte, hogy a világ a tojásból ered.
A tyúk Alföldy István dunaszerdahelyi keramikus munkája.
Kínában a teremtő sötétben, tojás alakú káoszban élt. Ez a tojás aztán két részre oszlott, a tiszta lett az ég, a tisztátalan a föld. Ennek a kettősségnek a lenyomata a jin és a jang.
A tojás a termékenység jelképe, hiszen ebből születik az élet, de még milyen látványos módon! Ezért is mondják, hogy Jézus a feltámadásakor úgy törte fel a sziklasírt, mint a madár a tojás héját.
Piros színe húsvétkor pedig Krisztus kiontott vérét jelenti. A tojásfestés főként ránk és a környező népekre jellemző ma is. Hajdanán még egyszínűek voltak a húsvéti tojások, idővel aztán kialakultak a feliratosak. A legszebbekre a díszt ma is viasszal írják fel, amit aztán a festés után eltávolítanak.
Viasszal írnak a gyimesi csángók: a képet Ádám Gyula készítette számunkra.
Játék a tojással vagy az örök rejtély: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
