Képzelnénk, hogy a macskakőnek köze van Trianonhoz? Pedig van: a történet olyan, mint egy tarka szőttes, amit bazaltszürke cérnával hímeztek, és egy angol beteg meg egy orvos nevét is beleszőtték. A közepére pedig a macskalyuki kőbánya képét, ahonnan a macskövet kitermelték...
Ma a gyerekek arról beszélnek Magyarországon, hogy nekik nincs Trianonjuk. „Szeretnék emlékezni, de nincs mire.” Ez csak annyit jelenthet, hogy nekik soha senki nem mesélt kis történeteket a trianoni békediktátumról. Meg mikor átvitték őket a szüleik a „csehekhez”, akkor nem mesélték el nekik, hogy a csehek tulajdonképpen magyarok. De talán elég lett volna elmesélni a somoskői macskakő történetét. S mindjárt lett volna személyes élmény.
Már a gimnázium padját koptattam, amikor a történelemtanárunk elmesélte a macskalyuki macskakövek történetét. Ledöbbentem, mivel előtte senki más nem mesélt nekünk Trianonról ilyen részletességgel (már a nagyapámon kívül). Ami azt illeti, történelmünk ezen időszakáról az elmúlt fél évszázad során nem volt szabad beszélni, és nem lehetett nyíltan megemlékezni róla. Somoskő Magyarországhoz való visszacsatolása 1924. február 15-én történt – és egészen 1999-ig senki egy kukkot nem szólt róla hivatalosan. Nem kerülhetett be a naptárba, pedig a somosiak számára bizony az volt a „hazatérés” nagy napja.
A trianoni palota ma szállodaként üzemel
Hihetetlen, de igaz...
De lássuk a történetet a „hazatért” faluról! A palócok szerint Somoskő a világ közepe… A 20. században pedig országhatár lett belőle. Volt annyi gonoszság a trianoni határrajzolókban, hogy a falut és a várat elválasztották egymástól. A trianoni döntés értelmében Csehszlovákiához csatolták Somoskőt és a szomszédos Somoskőújfalut. Ám a történet egészen egyedülállóan folytatódott: mondhatni, mesebelien, csupa „szuperhős” szereplővel. Tudnivaló, hogy a környék vulkanikus hegységeiben meghatározó jelentőségű volt a bányászat. A Karancsban andezitet, a Medvesben bazaltot és szenet bányásztak. A 19. század végén több fővárosi befektető is vásárolt birtokot a környéken, köztük dr. Krepuska Géza orvosprofesszor, aki Budapesten, a Rókus-kórház orr-fül-gégészeti osztályán szolgált. 1905-ben több mint 2000 holdas birtokot vett Somos környékén egy kis bazaltbányával együtt.
Magyarország Trianonban elveszítette területének 70 százalékát és lakosságának egyharmadát. „Trianon nincs sok hatással rám, sem az én generációmra... Manapság úgy tűnik, csak az öregek foglalkoznak vele.” „Úgy veszem észre, néhány ember nagyon személyes ügynek tartja. Mintha valamit személyesen tőlük vettek volna el...” (Részlet a magyarországi diákok fogalmazásaiból.) A magyar diákoknak nincs Trianonjuk.
Az a híres macskakő!
Valamennyien ismerjük a kocka alakú bazaltköveket, amelyekkel a 19-20. század fordulóján burkolták a városok utcáit. Az a nevük, hogy „macskakő”. Ugye, nem tudják, honnan ered a név? Hát a macskalyuki kőfejtőből, a Medves határából, a doktor úr gazdaságából!
Szépen virágzott a pesti orvos gazdasága, hiszen egyre több macskakőre volt szükség, de aztán közbeszólt a történelem. Pontosabban Trianon. 1920-ban egy júniusi napon arra ébredt orvosdoktor tulajdonosunk, hogy birtoka csehszlovák területre került... Széles környezetének el is panaszolta baját, bánatát, és mint később kiderült, eredményesen. Jó emberek mindig voltak és lesznek is: a pesti antantbizottság egyik angol tagja ugyanis megbetegedett, és a legjobb pesti szakemberhez, Krepuska Gézához ajánlották be, aki meg is gyógyította, és közben elmesélte bazaltbányája történetét: miszerint magyar vidéken fekszik, mégis Csehszlovákiához csatolták. Betege – hogy lerója háláját – meggyőzte az antantbizottság néhány tagját, hogy utazzanak le a faluba helyszíni szemlére.
A 19-20. századi városok utcáit kocka alakú bazaltkövekkel burkolták
Ez már utána történt! Módosították a trianoni határokat!
Az események tényleg úgy zajlottak, mint a mesében. A Somoskőújfaluba érkező küldöttség tagjait körbekísérték a faluban, majd azt javasolták az antant tiszteknek, hogy próbáljanak szóba elegyedni az utcán bárkivel szlovákul. Persze ez nem sikerülhetett a színtiszta magyar faluban. Állítólag a bizottság számára csak ekkor vált világossá, hogy miféle döntést hoztak. Tárgyalásokat kezdeményeztek a helyzet tisztázására. A szakértői vizsgálatok három évig húzódtak, de végül megszületett a hihetetlen döntés.
A népszövetségi tanács 24. ülésszakán – módosítva a trianoni határokat – Somoskő és Somoskőújfalu községeket 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolták Magyarországhoz. Viszont a történethez hozzátartozik, hogy az angol tábornok kevés volt ahhoz, hogy a somoskői várat is visszacsatolják… A falu határában álló várhegy Csehszlovákiában maradt. A határok megszűnéséig aki magyar oldalról fel akart sétálni a várba, annak el kellett utaznia a legközelebbi határállomásig, hogy feljusson a várba.
Sok apró történet van, amellyel közelebb lehet hozni Trianont a gyerekekhez. Az alapiskolában egyik szeretett tanárom mindig megemlékezett róla. – Képzeljétek el – mondta –, a cseh békedelegáció Párizsban elhitette az angol és francia delegátusokkal, hogy az Ipoly hajózható folyó, és az legyen a határ. Hiszen tudjátok – folytatta tovább mosolyogva –, nyáron Ipolynyitrán térdig ér a víz. – Mi meg jót kacagtunk rajta.
Nem úgy annak, aki bazaltot ment bányászni. Ugyanis ehhez a határszakaszhoz kapcsolódott a 20-as évek egyik legkülönösebb története. Somoskő visszacsatolása után számos magyar tulajdonban lévő bazaltbánya a csehszlovák oldalon maradt. A már sokat emlegetett professzornak sikerült meggyőznie a nemzetközi megfigyelőket arról, hogy Budapest utcáinak kikövezésére kizárólag a határon kívülre került somoskői bazaltbánya alkalmas.
A somoskői Macskalyuk-bánya
Ezek után összeült a magyar–csehszlovák bizottság, és azt a salamoni döntést hozta, hogy bár a bányák csehszlovák területen vannak, de azért a korábbi magyar tulajdonosok használatba vehetik őket. Így hát reggelente a magyar bányászok útra keltek a magyar oldalról, átlépték a határt évente megújított fényképes igazolványukkal, és elsétáltak a határtól alig 9 km-re fekvő macskalyuki kőfejtőbe dolgozni. A kitermelt követ pedig az államközi megállapodás szerint vám- és illetékmentesen elszállíthatták Magyarországra. Sőt, a 20-as évek végén a magyar bányatulajdonosok még kisvasutat is építtettek a csehszlovák területen...
–varga–
Kapcsolódó írásunk: Trianoni mese
