Paraszt. A szó ma szinte szitokszónak számít. S vele az egyik legnemesebb munkát szidjuk. A vető-arató ember nélkül nem volna mit enni. A paraszt régen az a dolgos ember volt, aki a földeken dolgozott azért, hogy mindig friss ennivaló kerüljön az asztalra. Manapság ezeket az embereket mezőgazdasági munkásoknak hívjuk. Szerencsére ma megint menő, hogy a dolgozó embert becsüljük meg, és a hazai étkeket...
Vereczkei Erika, az EXATA GROUP Rt. agronómusa
Látjuk, amikor hatalmas kombájnok aratják a terményt a földeken. Amikor kényelmes autóinkban ülve elhaladunk mellettük az utakon, bele sem gondolunk, milyen pontos és fontos munka előzi meg az aratást. A termőföldek egész évben munkát adnak, ám az egyik legfontosabb feladat a vetés, amit februártól márciusig kell megejteni.
– Az év eleje a karbantartási munkáké volt – vezet be a munkálatokba Vereczkei Erika, az EXATA GROUP Rt. agronómusa. – Mikor ezekkel végeztünk, elvetettük a mákot, majd a mustárt, az olajretket és a kukoricát. Legalábbis mi itt a dercsikai szövetkezet parcelláin. A vetés nagyon fontos mozzanata a növénytermesztésnek! Megalapozzuk vele a termést, szem előtt tartva a megfelelő talajelőkészítést, a környezeti és éghajlati viszonyokat. A növényeknek a fejlődésükhöz kedvező talajállapotra van szükségük. A vetés nagyon összetett folyamat, fontos, hogy a vetőmag kellő mélységbe kerüljön, s ott meglegyen a számára szükséges nedvesség. A tápanyagot is biztosítani kell a kikeléshez – miközben, ugye, versenyt futunk az idővel...
Lassan rájövünk, hogy sokszor a közelben termelt élelmiszer a legbiztonságosabb. A mostani helyzet lehetőséget teremt arra, hogy jobban megértsük, hogyan működnek az élelmiszerláncok. A környezetünkben termelt gabonával, zöldséggel azt esszük, amit apáink és anyáink ettek. A termények abból az anyaföldből származnak, amihez szervezetünk az idők során hozzászokott. A helyi termelés a helyi embereknek ad munkát, mert nem helyes, hogy a salátalevelet Angliából hozza be a Tesco, miközben az ország déli részein felveri a gyom a kerteket.
Már vetni sem egyszerű, hm!
Itt megállunk egy kicsit, mert rákérdezek, miért is nem egyszerű művelet a vetés. Kiderül, hogy főleg az apró magok vetése háklis, mert nincs két egyforma év. Közben a mák is érdekelni kezd, hiszen mákot kizárólag engedéllyel szabad termeszteni. Sok érdekesség kötődik hozzá, általában tavasszal vetik, mert vannak ugyan őszi fajták is, de azokat a januári fagy sokszor tönkreveri. Régen a mákot szélcsendben vetették, közben nem szólhatott senki a gazdához, nehogy a fuvallat elvigye a magokat – volt mák, nincs mák.
A mákszirmok látványosan megfestik a tájat. Hiába, a mákvirágzásnak nincs párja... Nálunk főleg fehéres és rózsaszín fajtákat vetnek, de például a pati termesztők a lilát kedvelik (ők is a gyógyszergyártásra termelnek)... A gubóban található tejszerű folyadék tele van gyógyhatású anyagokkal, szilárd állapotában mákonnyal (vagyis ópiummal), amire oly sok híres írónk rászokott...
Akkor lehet vetni a mákot, amikor megszikkad a talaj. Sekélyen, másfél cm mélyen kell a talajba szórni, és a vetést óvni kell az elgyomosodástól, a peronoszpórától, a levéltetvektől. Valamikor a mák nyaki részén lyukak nyíltak. (Mákja van – mondták a szerencsés embernek régen.) Pont emiatt, mert a lyukakon még aratás előtt kipergett a mákszem. A mostani fajták már zárttokúak, nem kell a pergéstől tartani.
Mustár és olajretek
Számunkra ugyanilyen érdekes a márciusi mustár és olajretek, ami újdonság a szövetkezetben is. A mustárt és olajretket egy külföldi partner részére termesztik, és vetőmag lesz belőle.
– A növény teljes zöldtömegét felhasználjuk, abból zöldtrágya lesz – mondja az agronómus. – A zöldtrágya a talaj biológiai és szervesanyag-állapotát javítja. Jó talaj nélkül nincs jó termény – a zöldtrágya jócskán hozzájárul a termékenység fenntartásához.
Mustár
Olajretek
Március második felében vetették el a cukorrépát, pont a karantén kellős közepén. Itt is érvényes, hogy a természet nem várhat, tavasszal bizony vetni kell.
– A vetésidő határozza meg a répa kelését, a növényállomány egyöntetűségét, tehát a termés nagyságát. Mi itt a drazsírozott vetőmagot Kverneland típusú szemenkénti vetőgéppel vetjük – folytatja az agronómus.
Cukorrépa
Utolsóképp még a kukorica vetését is megemlítjük, amelyet takarmánynak termelnek a dercsikaiak (a bakai tehenészet és a dercsikai bikahizlalda részére). Főként szilázs lesz belőle.
Zárszó
Köszönetet mondunk kísérőnknek, képeinken pedig a vetési munkálatokat követhetjük figyelemmel – és megcsodálhatjuk a már virágzó mákföldeket. Amikor elmegyünk egy ilyen tájrészlet előtt, gondoljunk egy kicsit a parasztemberre is, akinek szorgos munkája nélkül még fájdalomcsillapítónk sem lenne, nem még finom mustárunk...
Angyal Sándor
Fotó: Dömötör Ede
Kapcsolódó írásunk: Csipkés pelerin
