Orosz Örs aktivista nemrég egy videót tett közzé közösségi oldalán, amelyben a Sajó szennyezett vörös vizében gázolva magyarázza el, mi is zajlik pontosan Kelet-Szlovákia egyik legnagyobb folyójában.
2008-ban Alsósajón egyik napról a másikra bezárt a Siderit vasércbánya. Leállt a szivattyúzás, leálltak a munkagépek, és onnantól kezdve a tíz emelet mély bánya folyamatosan telítődött a felszínről beszivárgó vizek által. (Fotógalériánk képeit Nászaly Gábor készítette.)
Kihalt az élővilág a Sajó felső folyásán. A képen folyami rákok tetemei.
A Sajó tragédiája
2017-ben, amikor már majdnem megtelt, a mínusz második emeletre építettek egy csatornát, hogy elvezessék a bányavizet. Ez egy ideig működött, ám az idei év elején a szennyezett víz túlfolyt a csatornán, egyenesen a Sajóba. Február 24-től kezdve naponta 1,5 millió liter szennyezett bányavíz kerül a folyóba, amely 4,2 tonna vasat, 38 tonna szulfátot, 1,7 tonna cinket, fél tonna mangánt és 5 kilogramm arzént tartalmaz.
Ez az óriási dózisban befolyó szennyezés oda vezetett, hogy a Sajó érintett szakaszának élővilága gyakorlatilag kipusztult. Szomorú példája ennek a folyami rák, amely itt őshonos volt, és nagy számban fordult elő a Sajóban. Orosz Örs szerint ez óriási felkiáltójel és egyben jelzés: ha nem cselekszünk mihamarabb, akkor ez a történet valóban katasztrófával fog véget érni.
A május végi becsült adatok alapján ez idáig 3,4 kilotonna szulfát, 385 tonna vas, 156 tonna cink, 46 tonna mangán és nem egész fél tonna arzén került a Sajóba.
A Sajó a Gömör–Szepesi-érchegységben ered, kémhatása pedig savas. A bányavíz, amely oldat formájában hordozza magában a szennyeződést, szintén savas kémhatású. S ahogy a Sajó savas vize a Rozsnyói-medencébe ér, olyan különböző lúgos kémhatású karsztvizekkel találkozik, mint a Csermosnya patak, a Margit-patak és Fekete-patak.
Amikor ezek a lúgos kémhatású vizek reakcióba lépnek a Sajó savas vizével, kicsapódik a szennyeződés, és kolloid formájában leülepszik a meder fenekére. (Ennek a felkavarodása színezi vörösre a folyó vizét.)
A leülepedésnek tudható be az is, hogy a szennyeződés nagy része a szlovákiai szakaszon rakódik le, így a szennyezett víz Magyarországra már nem jut el. (A másik oka ennek, hogy addigra a Sajó a szennyeződéstől számítva hétszeresére hígul fel, köszönhetően a nagyobb vízhozamú Murány és Rima folyóknak. Így Magyarországra csak határértéken belüli víz jut el.)
A rendszerváltástól eltelt három évtizedben Gömör joggal érezheti magát az ország mostohagyermekének. Elég csak megemlíteni a szoroskői alagutat, melyet a politikusok húsz éve ígérnek, és amely újra lekerült a prioritások listájáról.
Vagy hogy a krasznahorkai vár már tíz éve zárva tart, miközben a régió turizmusának motorja lehetne. A vártűz óta az államigazgatás képtelen volt oly mértékben előremozdítani az ügyet, hogy a vár végre újra megnyithassa kapuit a látogatók előtt.
A Sajó helyzete pedig már csak hab a tortán, és újabb bizonyítéka annak, hogy ezt a vidéket a kormány teljesen magára hagyta. Orosz Örs szerint a Sajó egy vörösen villogó jelzőfény – s az, hogy a kormány sok napon keresztül nem tudta orvosolni a problémát, hogy még mindig nincs kihirdetve a katasztrófahelyzet, hogy a szennyezés területe sincs körülkerítve, és egyáltalán, nem történik semmilyen előrelépés – az nem csupán felháborító, de végtelenül szomorú is egyben.
Az alábbi videót Orosz Örs Facebook oldalán osztotta meg: Zavaros a Sajó vize, nem tiszta
A rozsnyói Sajó Banda népzenei együttes elhúzta Kodály Zoltán 1917-ben, a Gombaszögtől alig két kilométerre fekvő Szalócon gyűjtötte népdalt.
A Sajó banda tagjai – Répássy Ivett (ének), Kristóf Bálint (hegedű), Kristóf Áron (harmonika), Ibos Bálint (nagybőgő), Badin Szilárd (brácsa) és Ulbrik András Márk (ének/cimbalom) – a zenében, a Sine Metu csapata – Fehér Tamás, Nászaly Gábor és Orosz Örs pedig a szervezésben és a forgatásban segédkezett.
⤋ VIDEÓ ITT! ⤋
