Hogy miért szeretjük a zserbót? Talán a ropogós dió miatt. Vagy az aranylón fénylő baracklekvár csábít el bennünket? Az is lehet, hogy a sütemény tetején huncutul csillogó csokimáz a ludas, ami a szánk sarkában maszatos nyomot, a szívünkben pedig boldogságot hagy. Ezen vitatkozhatnánk, az azonban biztos, hogy karácsonykor az ünnepi asztal egyik legkedveltebb desszertje a zserbó.
Összeállításunkban érdekességeket gyűjtöttünk össze Émile Gerbeaud-ról, vagyis a cukrászról, akinek ezt a fantasztikus süteményt köszönhetjük. Kiderül továbbá, miképp kötődik a diós-lekváros csoda Kugler Henrik nevéhez, s hogyan született meg ikonikus, Vörösmarty téri cukrászdájában a magyar zserbóvarázs.
1. Mára talán nincs is olyan édesszájú ember, aki ne ismerné a Gerbeaud nevet. Magyarország egyik legikonikusabb finomságának névadója 1854-ben született Svájcban. Édesapja cukrászmester volt, feleségének apja pedig csokoládégyáros, így hát nem csoda, hogy Émile Gerbeaud élete az édességek körül forgott. Dolgozott Németországban és Angliában, majd 1879-ben Franciaországban nyitott cukrászdát.
2. A magyar zserbóvarázs igazából Kugler Henrik 1858-ban nyitott cukrászdájában született. Abban a cukrászdában, amelyet 1870-ben a Vörösmarty térre költöztetett. Kugler fagylaltot, mignonokat, csokoládés kávét, bonbonokat, likőröket kínált vendégeinek, akiket elvarázsoltak az édességek. Kugler utód híján üzlettársat keresett: ekkor találkozott a svájci cukrásszal. Kérésére Gerbeaud 1884-ben Magyarországra költözött, és átvette a cukrászatot.
Bár a történelem időnként megtépázta, a Vörösmarty téren máig ott találjuk a Gerbeaud Kávéházat. A kultikus hely magas mennyezetével, kristálycsillárjaival és finomságaival csalogatja látogatóit.
3. Gerbeaud, vállalkozó és újító szellemű cukrász lévén, csokoládégyárat is nyitott. A cukrászdában új termékekkel, francia krémekkel, cukorkákkal, több mint százféle teasüteménnyel bővítette a kínálatot, növelte a segédek, az eladók és a szállítók számát. Egy kezdő cukrászt nem is érhetett nagyobb megtiszteltetés, mint hogy a mester mellett tanulhatott egy olyan cukrászdában, amelyet már a külföldi vendégek is felkerestek budapesti útjaik során.
4. Gerbeaud olyan klasszikus finomságokat honosított meg Magyarországon, mint a macskanyelv, a konyakmeggy és a csokoládés drazsé – a mai napig töretlen népszerűségnek örvend valamennyi. Elismerését mi sem bizonyíthatta volna jobban, mint hogy két világkiállításon is zsűritagként szerepelt.
Gerbeaud halála után felesége, Ramseyer Eszter – megtartva a férje által diktált magas színvonalat – 1940-ig töretlen lelkesedéssel vett részt a cukrászbirodalom vezetésében.
5. De vajon mi állt a zserbószelet születésének hátterében? Nem tudjuk, és valószínűleg nem is fogjuk megtudni, hogy a diós, barackos, csokis kompozícióval maga Gerbeaud rukkolt-e elő, vagy csupán a tiszteletére nevezték el így a süteményt. Van, aki szerint már a 19. század végén létrejött, amikor Gerbeaud már világhírű cukrász volt, és van, aki szerint csak a második világháború után vált népszerűvé.
Ezen mi magunk is elrágódhatnánk, de azt hiszem, titok helyett mindenki szívesebben rágódna egy szelet zserbón. Ugye, kedvencünk a Kedves Olvasónál is ott illatozik majd a karácsonyi asztalon?
