Amikor életünk a vége felé közeledik, már nem áltatjuk magunkat hazugságokkal. A haldoklók őszintén szembenéznek az életükkel, és tisztán látják, miben hibáztak.
Az egyszerűbb, hidratálókkal átitatott tapaszok már a drogériákban is kaphatóak. Valóban eltűnnek az öregedés első jelei? Mi a különbség a szilikonos és a drogériás tapaszolás között?
Manapság vészesen gyakori a depresszió, a világ lakosainak egyötöde megtapasztalja. A depressziósnak mindegy, hogy mit eszik, milyen ruhát vesz fel, mi lesz vele tíz év múlva.
Minden negyedik nő megtapasztalja a családon belüli bántalmazás valamilyen formáját. Miről ismerhetjük fel idejében a bántalmazót? Ki az, akiből bántalmazó válik?
Amikor az én generációm volt első osztályos, alig akadt egy-két különleges gyerek, aki írt, olvasott volna, még mielőtt iskolába került. Mára ez lett a trend.
A takarékoskodás majdnem mindenkit teljesen kikészít, van, akit egészen depresszióssá tesz. Bármekkora undort érezzünk is a számláink leltárba vétele kapcsán, nem árt farkasszemet nézni mindennapi kiadásainkkal.
A kételkedő közép-európai ember nem szereti a ragyogó fogpasztamosolyt. Azt mondja, valahogy jobban szereti az őszinteséget, még ha kellemetlen vagy bántó is. Merthogy az legalább igaz.
Sokunk egy jó kis diétában gondolkodik. Pedig a jó diéta nem is olyan kicsi. Gyökerestül más hozzáállást kíván tőlünk, azt, hogy ezentúl másként kezeljük mindennapi ételünket. (Életünket.)
Milyen az igazi férfi? Olyan férfira vágyunk, aki olyan igazi: nem hagy magunkra a konfliktushelyzetekben, nem menekül a hóbortjaiba, nem fut el a felelősség elől, nem idegenedik el a családjától, jó férj és jó apa, nem hárítja át a felelősséget a nőre. A férfias férfira.
"Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!"