Nem is hinnénk, milyen sokan vagyunk overthinkerek – mindent túlgondolunk és túlbonyolítunk. Aggódunk a legapróbb részletek miatt, nehezen hozunk döntéseket, mindig a legrosszabb forgatókönyvre számítunk. Túlanalizáljuk a jelen és a múlt eseményeit.
Ha egy kisgyerek sír, teljesen természetes, hogy édesanyja átöleli. Ha egy felnőtt férfi van elkeseredve, és ugyanezt a gesztust várja – mi puhánynak és gyerekesnek bélyegezzük. Egy pasi nem nyafog! Pedig!
Ezt kérdezi egyik olvasónk, aki arról írt levelében, hogy az esküvő témájában igenis „maradiak” vagyunk. A mai okos lányok ugyanis már nem akarnak férjhez menni. Minek? Úgyis mindig a nő húzza a rövidebbet.
Kedves hölgyeim! Ne haragudjunk rájuk, ha nem fogadnak szót, kérésünket elengedik a fülük mellett. A megoldás a nők kezében van. Férfijaink rossz tulajdonságait módunkban áll megváltoztatni. Hogyan? Itt a recept!
Nem vesszük észre őket, de ott vannak mindenhol. És észrevesznek minden vétséget, amellyel egészségünket veszélyeztetjük. Ők az orvosok. Milyen hibákat követünk el napi teendőink közben? Mi az, amin javítanunk kellene, amíg nem késő?
Ismerjük azt az idegesítő érzést, amikor lakásunkat megtöltik a kacatok, és már semmit nem találunk, hiába turkálunk a gardróbunkban? Olyanok vagyunk, mint a hörcsögök – csak gyűjtögetünk.
Felejteni nehéz. Előfordul, hogy tíz év is kevés. A volt férj (a Tökéletes) újra meg újra felbukkan, amikor végre már elfelejtenénk, aztán megint lelép, a Nő bőg, újra a gödör fenekére kerül, és a felejtést kezdheti elölről.
„Ne a külső szerint ítélj!” – tartja a mondás. A nőknek mégis azt tanácsoljuk, ne tartsák be mereven ezt a szabályt. A külső és az arc sok mindent elárul a tulajdonosáról.