Filmesek régi tapasztalata, hogy a legjobb forgatókönyveket a valós élet írja. Kevésbé közismert, hogy a legérdekesebb orvosi „esetleírások” (kauzisztikák) is valós tényeken alapulnak.
Pár évvel ezelőtt történt, hogy egy házaspár összezördült a karácsonyi ajándékok átvétele után. A feleség azt nehezményezte, hogy a férj Jézuskájától kapott kesztyűt alig tudta felhúzni. Pedig ugyanolyan számot vettem, mint pár évvel ezelőtt – mentegetődzött a férj. A későbbi fejlemények a férjet igazolták: pár héten belül kiderült, hogy a feleség akromegáliában szenved, ezért találta túl szűknek a kesztyűt.
(© Pfizer Inc.)
Mi az akromegália?
Jó magyar neve nincs. A két görög szó– akrosz: legszélső, megalosz: nagy – értelmezésével így határozhatjuk meg: a test „legszélső”, kiálló részeinek (ujjak, orr, áll) kóros megnagyobbodása. Ún. hormonális betegség, azaz a „terméküket”, a hormont egyenesen a vérbe ürítő „endokrin” mirigyek egyikének zavara. Ez a mirigy az agyalapi mirigy (hipofízis), amely többféle hormont termel. Ezek közül kiemelkedő fontosságú a „növekedési hormon”, amely a normális, arányos test kialakulásáért felelős. Ha már a gyermekkorban túl sok termelődik belőle, óriásnövés alakul ki. Ha a hormontermelés a felnőttkorban fokozódik, akkor már csak a „végek”, az „akrális” részek nőnek meg.
A háttérben az említett mirigy elülső lebenyének daganatos burjánzása áll: a megszaporodott sejtek a kelleténél több növekedési hormont juttatnak a szervezetbe. A betegség lassan, éveken keresztül alakul ki. Első jele lehet a bevezetőben említett kesztyű vagy a cipő szűkké válása. Gondot okozhat a gyűrű levétele.
Mivel nemcsak a csontok, de a lágy részek („a hús”) is erősödnek, jellegzetesen eltorzul a beteg arca is: orra, ajka, füle feltűnően nagy, vaskos, a szemöldök kiemelkedik, az alsóállkapocs különösen szélessé és előreugróvá válik – ezáltal a fogak távolabb kerülnek egymástól. Megnagyobbodik a nyelv, a hang érdessé, méllyé változik.
A húsos, nagy kezek és lábak, meg az arc leírt elváltozása a jó szemű orvosban már „ránézésre” is felveti az akromegália gyanúját. Fokozza a gyanút, ha a vizeletben cukor található, ill. ha menstruációs zavar, ugyanakkor az emlőkből tejelválasztás is jelentkezik.
A gyanút a növekedési hormon vérszintjének megállapítása, ill. az agyalapi mirigy röntgen-, CT-vizsgálata erősíti meg. Bár daganatos betegségről van szó, a hipofízis „mirigydaganata” jóindulatúnak mondható: a betegség lassú lefolyású.
Mivel azonban a daganat „rossz” helyen nő, előbb-utóbb nyomási tüneteket okoz. Nyomhatja pl. a látóideget, ami látótérkiesésben, fejfájásban, hányingerben nyilvánulhat meg. Ilyenkor sürgős műtétre, a megnagyobbodott mirigy eltávolítására van szükség.
Ha nincsenek fenyegető tünetek, a növekedési hormon hatása gyógyszerrel is semlegesíthető. Az akromegáliában szenvedő beteg élete végéig orvosi gondozásra szorul, amelynek irányítója az endokrinológus szakorvos. A betegség nem gyakori, ám lehetséges szövődményei (látászavar) és az életminőséget rontó„kozmetikai” következményei miatt mielőbb diagnosztizálni kell.