Mesterséges intelligenciával készült képek és szövegek – ezek voltak az elmúlt hónapok slágertémái az interneten. A technológia az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult, a közeljövőben pedig egyre inkább be fog épülni a mindennapjainkba. Vannak, akik a jövő meghatározó technológiájának tartják, sokan viszont már most kongatják a vészharangot, és egyes szakmák kihalásától, valamint az emberi tényező feleslegessé válásától tartanak.
A mesterséges intelligencia (MI) sokféle formában használható a kreatív szakmákban, így lehet, hogy alapvetően megváltoztatja azokat a munkákat, amelyeket az emberi dolgozók eddig végeztek. Ugyanakkor az MI-nek is van határa, és bizonyos tevékenységekben az emberi kreativitás és ötletesség továbbra is elengedhetetlen lesz.
(© scitechdaily.com)
Napjainkban a mesterséges intelligencia velünk él, virul és tanul. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az előző bekezdést nem én, hanem egy mostanság népszerű szöveges MI-program írta. Azt kérdeztem tőle, szerinte veszélyben vannak-e a kreatív szakmák a mesterséges intelligencia miatt. A válasz önmagáért beszél: azt kaptuk, amit hallani akartunk, s megannyi próbálgatás után én is megerősíthetem, hogy az MI korántsem tökéletes. Szenvtelen és kissé mesterkélt stílus jellemzi, ugyanakkor nem véletlenül nevezzük intelligenciának. A technológia gondolkodik, folyamatosan tanul, így elméletileg idővel egyre jobb és jobb lesz.
Ördögi technológia?
A mesterséges intelligencia témája jó ideje megosztja az embereket, amiben minden bizonnyal az is közrejátszik, hogy a különböző sci-fi történetekben gyakran öntudatra ébred a technológia, amely – felismervén, hogy a Föld problémáit mi magunk okozzuk – végül az emberiség ellen fordul. Az MI azonban emberi találmány. Legyen az puszta számítógépes szoftver, digitális személyi asszisztens, esetleg robot vagy önvezető autó, a technológia célja elsősorban az, hogy segítse és jobbá tegye az emberiség mindennapjait. Az öntudatra ébredés persze nem lehetetlen, de a szakemberek nagyon odafigyelnek arra, hogy ez ne történhessen meg.
A jelenlegi állapotokat tekintve én inkább abban látok veszélyt, hogy az MI mellett végérvényesen fogyasztóvá degradálódunk majd, miközben egyre kevésbé leszünk ösztönözve a gondolkodásra.
Gondoljunk csak bele, hogy a Google és az internet hatására milyen mértékben csökkent a megszerzett átfogó tudás és műveltség értéke a mindennapokban. Vagy épp, az egyes algoritmusok milyen módon képesek manipulálni bennünket, legyen szó akár véleménynyilvánításról, akár tartalomfogyasztásról.
Minden kérdésre válaszol
„A Nap sugaraiban úszó virágok illata betölti a levegőt, miközben a madarak dalának csendülő éneke tölti meg a fákat. Csodálatos a természet csodái között élni” – írta az említett MI-szoftver, amikor arra kértem, mondjon nekem valami szépet. S tette mindezt magyarul, szinte hibátlan nyelvezettel. Nem meglepő, hogy az eredmények láttán már a Google-nél is vörös riasztást adtak ki. A szoftver ugyanis egyszerű kérdezz-felelek megoldásokkal operál, s pillanatok alatt válaszol a kérdéseinkre, old meg matematikai feladatokat vagy ír rövidebb-hosszabb szövegeket.
Például kérdeztem őt a nyomtatott sajtó jövőjéről, amire egy kissé sablonos, ám teljesen helytálló, több bekezdésből álló véleményt írt. Kérdeztem Ady Endre költészetéről, amire egy 1500 karakter hosszúságú miniesszét kaptam, összefoglalva a költő pályafutását, életének főbb mozzanatait, valamint verseinek stílusát és témáit. Ha akarom, másodpercek alatt fordíthatok különféle nyelvekre, vagy épp kérhetek tőle listákat, ajánlókat számtalan témában, a megadott kritériumok alapján.
Szemfényvesztés felsőfokon
A 2022-es év utolsó hónapjaiban a közösségi oldalakat valósággal ellepték a mesterséges intelligencia segítségével készült portrék és illusztrációk. Az MI segítségével ugyanis már képesek vagyunk különféle stílusú és témájú képeket generálni, mindössze néhány szó megadásával. Kipróbáltam az egyik népszerű képszerkesztő program saját MI-alapú képgeneráló rendszerét, amelybe a „26 éves újságíró keményen dolgozik egy cikken” leírást adtam meg, kiegészítve egy-egy plusz információval a helyszínt, a napszakot vagy a stílust illetően.
Noha nem minden esetben szépek, azt gondolom, a képek önmagukért beszélnek. Fél perc sem kellett hozzá, hogy elkészüljenek, s bármikor módosíthattam a kritériumokon. A jelenlegi állás szerint pedig szabadon felhasználhatom őket szinte bármihez, ugyanis a mesterséges intelligenciával generált képek szerzői jogai még mindig nem egyértelműek. A problémát egyrészt az okozza, hogy az alkotási folyamatban mi, emberek, csak nagyon minimálisan veszünk részt. Tehát felmerül a kérdés: ki is az alkotó és kit illet meg a szerzői jog?
Másrészt, az MI az interneten nyilvánosan elérhető és gyakran jogvédett képekből is „merít”, amikor új képet készít. S bár egyes képadatbázisok már tiltják az efféle munkák feltöltését, a probléma megoldásához átfogóbb és átláthatóbb jogi szabályozásokra lenne szükség.
A fenti, művészeti versenyen díjat nyert képet mesterséges intelligencia generálta (© Jason Allen)
Az IKEA és az asztalosok
Az eddigiek fényében elmondható, hogy elsősorban a kreatív szakmák képviselői érezhetik magukat fenyegetve. A jövőben könnyen eljöhet egy olyan pont, amikor az emberek úgy kezdenek majd gondolkodni, hogy miért fizetnének egy grafikusnak vagy egy szövegírónak, amikor egy MI sokkal könnyebben, gyorsabban és olcsóbban megcsinálja ugyanazt. S ha figyelembe vesszük, hogy az igényesség egyre inkább eltűnőben van a mindennapi életből, már nem is annyira meredek az összevetés.
Persze olvastam olyan véleményt is, amely az egész jelenséget az IKEA-hoz hasonlította. Az illető szerint felesleges az MI-vel riogatni, hiszen az IKEA sem lehetetlenítette el az asztalosok munkáját azzal, hogy könnyen összeszerelhető bútorokkal látta el a piacot. Ez igaz, egy dolgot azonban elfelejtett az illető: az IKEA felbukkanása után az emberek kevesebbszer fordultak asztaloshoz, ha bútorra volt szükségük. Így aztán lehet, hogy nem lehetetlenítette el őket, ám a forgalmuk minden bizonnyal csökkent.
S ne feledjük, hogy a számítógépek térhódításukkal komplett munkaköröket vontak össze vagy épp szüntettek meg.
Nem minden arany, ami fénylik
A mesterséges intelligencia ugyanakkor (még) korántsem tökéletes. A szövegalapú szoftver több esetben is téves információkat adott, akár angolul, akár magyarul kérdeztem. Az elején még lenyűgözött, hogy a program különböző személyekről és témákról értekezik, ám idővel észrevettem, hogy még angol nyelven is szinte ugyanazokat a sablonokat és mondatszerkezeteket váltogatja. Stilisztikailag sem épp a legjobb, mivel gyakoriak a szóismétlések, és a szövegekre szinte minden esetben ráfért még egy kis szerkesztés.
Továbbá: nagy veszélyt látok abban, hogy az MI még inkább túlzsúfolja és felhígítja az egyébként is átláthatatlan online teret, növelve ezzel a káoszt. Olyan korban élünk, amikor a dezinformáció virágzik, s napról napra nehezebb megmondani, mi igaz és mi nem. S most képzeljünk el egy olyan állapotot, amikor már nem az álhírek vagy a gondosan meghamisított felvételek jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az MI által generált szövegek.
Ha ugyanis a technológia eljut arra a szintre, hogy tanulás útján képes lesz konkrét személyek stílusát imitálni, akkor teljesen új dimenzióba kerülhet a múlt – s vele együtt a jelen – meghamisítása. Míg egy fénykép, egy videó- vagy hangfelvétel esetében be lehet bizonyítani, hogy hamisítvány, addig egy szövegnél ez már sokkal nehezebb lesz. S idővel nemcsak a szabad akarat, de maga az igazság is relatívvá válhat.
A Midjourney nevű programmal generált festmény. A program az általunk kívánt stílus, a megadott paraméterek, szavak alapján alkot. (© photofocus.com)
Kell-e tartanunk az MI-től?
Világos tehát, hogy a mesterséges intelligenciák gondolkodnak, reagálnak és folyamatosan tanulnak. Egy dologra azonban nem képesek: érezni. S azt gondolom, ez az, ami garantálhatja a biztonságunkat, valamint az emberi tényező fontosságát. Egy MI, legyen bármennyire is tanult, mindig csak másolni fog. A másolás azonban nem egyenlő az inspirációval, amely az ősidőktől kezdve az emberi alkotás szikrája és legfőbb ösztönzője. S az MI sosem fogja tudni imitálni azt a művészi látásmódot, amit csak egy érző ember képes belevinni egy-egy alkotásba.
Mint újságíró, úgy gondolom, nem veszélytelen a mesterséges intelligencia jelenléte. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a technológia segítheti a művészek munkáját, és új lehetőségeket teremthet a kreatív szakmákban. Tehát úgy, ahogy az IKEA sem szüntette meg az asztalosszakmát, valószínűleg az MI sem fogja teljesen kiváltani a grafikusok, fotósok és kreatív írók munkáját. Az viszont biztos, hogy a még mindig csak gyerekcipőben járó technológia biztosan átalakítja majd szokásainkat, s a jövőben több iparágra is hatással lesz.
