Kamocsa egy alig ezer lakosú, Vág-parti falucska, melynek kempingje évente egyszer, a nemzetközi gasztrofesztivál alkalmával 20 ezres gasztronómiai központtá alakul. A fesztiválszervezés mikéntjeiről Lukács Tibor ötletgazdával, az esemény fő szervezőjével beszélgettünk.
– 13 évvel ezelőtt született meg a nemzetközi gasztrofesztivál. Hogyan és miért?
Lukács Tibor
– Már egészen fiatal korom óta a fesztiválok világában mozogtam – először csak látogatói minőségben. Szervezőként viszont már csaknem negyed évszázados tapasztalat van a hátam mögött! Fokozatosan fogalmazódott meg bennem, hogy szükség volna egy olyan fesztiválra, ahol a zenén túl pluszélménnyel gazdagodnak a résztvevők. Ehhez a pluszhoz pedig a Magyarországon már hagyományossá vált főzőversenyekből merítettem az ötletet. Úgy éreztem, szükség van egy olyan fesztiválra, amely a jó hangulatra és a baráti kapcsolatokra épít. Ahol egyszerre laktatjuk jól valamennyi érzékszervünket!
– Egy ilyen volumenű esemény megszervezése óriási energiákat emészt fel.
– A szervezés bonyolult logisztikát igényel – egész gépezet működik a háttérben. És a fesztivált követően sem állunk le, csak lassítunk kicsit! Háromszáz résztvevő csapattal számolunk, a szervezés egész éves feladat. Jómagam egyedül képtelen lennék mindent felügyelni, mintegy 200-250 ember ügyködik összehangoltan a fesztivál előkészítésén! A helyszínt már hónapokkal korábban bebiztosítjuk, de az elpakolás is több hétig tart utána. Rengeteg olyan „hozzávaló” van, ami nélkül a nagy esemény káoszba fulladna. Szükség van például generátorokra, hiszen a koncertek alatt két községnek elégséges áramot fogyasztunk. Emellett oda kell figyelni az ivóvízre, és természetesen a megfelelő higiéniai, közegészségügyi feltételeket is biztosítani kell.
Az augusztusi hétvége alatt – augusztus hetedikétől kilencedikéig – többek közt parkolóőrök, jegyárusok, tűzoltók, elsősegélynyújtók gondoskodnak a látogatók komfortjáról.
– Mi minden fő ilyenkor a bográcsokban?
– Az idén már tíz kategóriában lehetett nevezni: többek közt különféle pörkölteket, vad- és babgulyást, valamint halászlevet rejtenek majd a bográcsok. Készülnek továbbá grillezett ételek, és a szabad kategóriát is meghirdettük: ide a lecsótól kezdődően a sztrapacskáig, a modern kreációktól a hagyományosig minden belefér. A rendezvény az első évtől nemzetközi: a helyieken kívül magyarországi, csehországi és németországi csapatok is állandó résztvevők. Voltak már versenyzőink Finnországból, Törökországból, de még Indiából is. Minél több helyről érkeznek csapatok, annál sokszínűbbek és érdekesebbek vagyunk, hiszen minden együttes hozza magával a nemzeti ételeit és a fűszereit.
– Hát, semmiképp sem lennék a zsűri helyében. Kóstolni még szívesen, de ennyi étel között igazságosan ítélni!
– Ennyi ételt egy ember képtelen volna végigzsűrizni. Épp ezért 30-40 tagos zsűrivel dolgozunk, amely csoportokra osztva kóstolja és értékeli az egyes kategóriák ételeit. A bírálóbizottság összetétele nagyon fontos: a többség szakmabeli, a többiek pedig igazi ínyencek. Az ítészek a zsűrielnökök irányítása mellett kóstolnak. Benke Laci bácsi már visszatérő bíránk, aki értékes tanácsokkal segít bennünket. Idén a zsűri élén tudhatjuk a hazai ismert – és elismert – séfeket, Bindics Imrét és Jaroslav Žídeket is. Az ő részvételük garancia a minőségre. A csapatoknak sokat jelent, hogy szaktekintélyek figyelik munkálkodásukat.
– Mire van még szükség ahhoz, hogy egy gasztrofesztivál sikeres legyen, közönséget tudjon vonzani?
– Lehet akármilyen jó a szervezés és hibátlan az infrastruktúra, ha az önfeledt hangulat hiányzik a fesztiválról. A baráti, sőt családias légkört egyértelműen a résztvevő csapatok biztosítják. Ők azok a lelkes amatőrök vagy éppen profik, akik standjaikat már a hét elején, hétfőn-kedden építeni kezdik, és szombaton jókedvűen invitálják „főzőbirodalmukba” a néző-sereget. A főzés öröméért vállalják a megméretést, a mosolyt pedig az ételbe is belefőzik.
